Idézés nélkül, saját neve alatt közölte Navracsics Tibor a felügyeletére bízott Bendzsel Miklós szavait
A köznyelv és az Akadémiai szótár plágiumnak nevezi idegen műrészletnek saját név alatti közlését. Navracsics egy parlamenti kérdésre adott nyilvános válaszának kifejtése és összefoglalója szinte szóról szóra megegyezik Bendzsel Miklós Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnök 2014. február 12-i előadásához tartozó tájékoztatójának szövegével. A szerzői jogot is felügyelő Navracsics Tibornak fel kellett volna tűntetnie a szerző, Bendzsel Miklós nevét. Vagy ez még nagyobb öngól lett volna? A két szöveg együtt elérhető ITT.
Alkotmánysértés és ipari kémek Mekkája
Az ügy pikantériája korántsem a szerzői jog háza táján keresendő. A parlamenti kérdés során arról kérdezték a miniszterelnököt, mikor menti már fel Bendzsel Miklóst, a szabadalmi hivatal elnökét? A Bendzsel Miklós vezette SZTNH-t ugyanis elmarasztalta az ombudsman a fejlesztők tömegét ért alkotmánysértésben. A jelentés 15. lapja szerint több mint egy éven át már a szabadalmi bejelentéseket követő napokban hozzáférhetővé váltak a hivatal weblapján a magyar fejlesztők legfrissebb üzleti titkai. Nem zárható ki, hogy a szabadalmi hivatal külföldi ipari kémek Mekkájává tette weblapját, és kiszolgáltatta nekik a magyar innováció féltett titkait. A hivatal információbiztonságáért és a 95 millióból összetákolt, egyetlen adatbázisra épülő hibás rendszerért közvetlenül Bendzsel felel.
Magát kéne feljelentse
Ráadásul közjegyzői okirattal bizonyított, hogy Bendzsel hivatala államtitokká minősítésük előtt vitte fel nyílt adatbázisába a titkos iratokat. Ez utóbbi kivizsgálására azonban a Btk. szerint csak maga Bendzsel tehetne maga ellen feljelentést, amelynél a hatos lottó esélyesebb. Ezért tették fel a kérdést, mikor mentik fel Bendzsel Miklóst? A kérdés kapcsán pont arra hívta fel egy képviselő a figyelmet, hogy amíg Bendzsel a helyén van, nem várható korrekt kivizsgálás, mert az összes beadványt Bendzselig szignálják, és gyakorlatilag az ő válasza jut vissza minden közigazgatási, sőt - mint látjuk - miniszteri csatornába.
Alárendeltjei szívathatták a minisztert
Orbán Viktor kézenfekvően Navracsicsot bízta meg a parlamenti írásbeli kérdés megválaszolásával. Navracsics KIM-es beosztottai vagy talán maga Bendzsel egy Ctrl+C-vel a fenti furcsa, plágiumgyanús helyzetbe hozták főnöküket. Vagy még rosszabba! "Én, Navracsics Tibor esküszöm, hogy ... feladataimat ... lelkiismeretesen teljesítem" - hangzott el négy éve a Parlamentben. Vajon segítették-e a minisztert beosztottai esküje megtartásában? Vajon összeegyeztethető-e a lelkiismeretes feladat-teljesítéssel és egyáltalán a közerkölccsel, hogy a szabadalmi botrányt saját maguk helyett annak első számú felelősével vizsgáltatják ki, majd - lejáratva a választások előtti napokban miniszterüket - az ezt firtató parlamenti kérdésre sem találnak önálló szavakat? A KIM-et szintén elmarasztalta az ombudsman alkotmánysértésben, jelentése 17. lapján.
A következmények nélküli... hivatal
Közben Bendzsel elszabadult hajóágyúként már nemcsak a közérdekű bejelentőknek, hanem az ombudsmannak is nekiesett. Bendzsel a szabadalmi hivatal nyitólapján a képen látható felugró ablakban tette "kötelezővé" replikájának megismerését. Emellé - mintegy igazolásként - prezentálja a Navracsics szájába Ctrl+C-V-zett állításait. A magyar fejlesztők pedig továbbra is találgatják, vannak-e Magyarországon ipari kémek, ki a felelős üzleti titkaik hozzáférhetővé válásáért, és meddig működhet következmények nélkül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala?
Heu Réka