Szabadalmi blog

Lenyúlt magyar szabadalmak nyomában: a motoros légzsák kálváriája

2014. április 29. 17:35 - tobias_wutzli

Hogyan lehetséges, hogy legjobb találmányainkat nyúlják le külföldön? Hogyan lehetséges hogy Dél-Koreában közel 300-szor több a szabadalmi bejelentés és 1500 %-kal hatékonyabb a szabadalmi hivatal? Erre keressük a választ.

Mindenki meg van győződve arról, hogy a magyar nép kreatív. Áder János egyenesen erre építette a New Jerseyben tartott Rubik-kocka kiállítás megnyitóján mondott beszédét. Igaza is van elnökünknek, a magyar nép nagyon kreatív. Nagyon sok jó ötlete és találmánya van. Hogyan lehet akkor, hogy Magyarországon évente csak 700 (!) szabadalmi bejelentés születik, holott a világátlag alapján ennek 3450-nek kellene lennie? Hogyan lehetséges, hogy a világon 10 %-kal nő a szabadalmi bejelentések száma, míg nálunk 7 %-kal csökken? Az, hogy a magyar szabadalmi hivatal (SZTNH) nem tudta megőrizni a szabadalmak titkait, és emiatt inkább külföldön jelentik be elsőként a magyar találmányokat, csak a felszín. Ez önmagában nem magyarázat erre a tragikus helyzetre, mert ez már évek óta fennáll. A szabadalmi rendszer alapjai is inognak.

A magyar feltalálók nagyon kreatívak. Áder elnök úr is okkal hivatkozott erre. Azt azonban nem említette, hogy Nobel-díjasaink és nagy feltalálóink jelentős része csak külföldön kapott lehetőséget tehetsége kibontakoztatására, sikereit - magyarként - külföldön érte el. Lenne teendő tehát az aktuálpolitika részéről is a helyzet változtatására. Biztosan tehetségesek a koreai feltalálók is, bár Nobel-díjból nem jutott nekik. Mégis náluk 200.000 (!) szabadalmi bejelentés születik évente. Mi okozhatja ezt az ellenmondást? Erre próbálunk fényt deríteni, elsőként egy nagyszerű magyar találmány kapcsán.

Straub-légzsák nélkül talán London is gyászolna

Straub Tamás közgazdász Rubik Ernő kortársának tekinthető. Őt is a '70-es évek közepén érte az ihlet, feltalált valami jót. Mondhatnánk, egyiknek sikerült a szabadalmaztatás, másiknak nem, ilyen az élet... De nem erről van szó. Korábban megírta blogunk, hogy Rubik Ernő sem szabadalma miatt lett sikeres, sőt szabadalmaztatása nem sikerült jól.



kozzet2.jpgrajz2.jpg

 

Straub találmányánál a légzsák nem más, mint egy kettős falú kabát. Valójában egy légzsákos ruha. A vezető motorról vagy lóról való leesésekor egy széndioxid vagy sűrített levegő patron tizedmásodpercek alatt keményre fújja a dzsekit, sőt a felfújt nyakrész a hátracsapódó bukósisakot is megfogja. „Ilyen egyszerű? Kár, hogy nem nekem jutott eszembe!” - gondolhatná bármelyik motoros.

Nos, a szabadalmi bejelentés közzé lett téve, de a feltalálónak nem volt pénze a szabadalmaztatási eljárás folytatására. Ne feledjük, hogy ekkor még a „szocializmus építésén” fáradoztunk, remény sem volt annak idején arra, hogy valaki ehhez pénzt szerezzen. Rubik Ernő is hasonlóan járt, de ő csak külföld viszonylatában. Ebből következően Straub Tamás találmánya közkinccsé vált. A törvény szerint ugyanis a nyilvánosságra jutott szellemi tulajdon nem szabadalmazható. Ami pedig hozzáférhetővé vált a közlönyben, interneten, bárhol, az nyilvános információnak tekinthető. Ez már akkor is így volt, ezt vélhetőleg minden jó szakember tudja, kivéve Kiszely Katalint, a szellemi tulajdont felügyelő helyettes államtitkár asszonyt.

Nagyon fontos ezért, hogy minden feltaláló tisztában legyen azzal, hogy csak abban az országban és csak az a találmány van védve, ahol az kifejezett szabadalmi védelemmel van ellátva. Nehogy úgy járjunk, mint Lúzer Elek, akinek lenyúlták az energiagépét, meg persze a biciklijét is. Biciklit persze akkor is tilos ellopni, ha nincs lelakatolva. A találmánynál nem így van. Sőt! Ha valaki hallott már arról, hogy büntetlenül megkerültek egy szabadalmat, akkor jól hallotta. Egy találmányt nem elég megvédeni, hanem JÓL kell megvédeni. Ha feltörhető egy szabadalom, akkor azt büntetlenül fel szabad törni. A jó levédéshez pedig jó szakember kell, egy feltaláló önmagában nem képes jól levédeni találmányát. A jó szakembert pedig jól meg kell fizetni. Ilyen egyszerű! Vagy mégsem? Mégsem. A magyar feltalálóknak ugyanis nincs elég pénzük. És különösen így volt ez a '70-es években.

zara1.jpgDe nézzük tovább a motoros légzsák sorsát. Ez is szép karriert futott be, ha nem is lett olyan híres, mint a bűvös kocka. Motorosok, lovasok életét mentette meg, köztük az angol királynő unokájáét: Zara Phillipsét.  A hercegnő Enschedében versenyzett, mikor lova ugrás közben felbukott. A High Kingdom nevezetű ló bedobta a királynő unokáját a vízbe, azonban Miss Phillipset megvédte a felfúvódó légzsákos kabát.

Na végre, gondolhatnánk, csak sikerült! Sikerült... ? Miss Phillips kabátját sajnos nem Straub Tamás szállította.

A szabadalmi bejelentés hivatali közzétételét követő pár év múlva egy francia feltaláló ráakadhatott Straub találmányára. Mindenesetre a franciát talán nem sodorta olyan meredek pályára az élet, mint magyar kollégáját. Jellemző talán az is, hogy a magyar sajtó a francia sikerről előbb számolt be, mint az eredeti magyar találmányról. Hiába, a szomszéd fűje már akkor is zöldebb volt. Straub Talaldfel-konyvkep.jpga BMW-nek is felajánlotta találmányát, akiket végül nem érdekelt az ötlet. Vagy legalábbis úgy tettek, mintha nem érdekelte volna őket, mert később viszont elkezdték gyártani. A magyar feltaláló története szinte szó szerint szerepel a Találd fel magad, avagy a siker szabadalma könyvben. Vélhetőleg anélkül, hogy a szerző ismerte volna azt. Csupán azért, mert annyira tipikus és sajnos annyira magyar.

mot7.jpgEgy interjúban legjobban talán azt fájlalja a feltaláló, hogy ha már pénzt nem látott az amúgy sikeres találmánya után, a világ az erkölcsi sikert is másnak juttatta. Valójában elsősorban egy japán urat emlegetnek feltalálóként, aki 1998-ban Japánban szabadalmat kapott ötletére, milliomossá vált, valamint számos szabadalmi díjat is bezsebelt sikeres „találmánya” után.

Ma már szerencsére a Wikipédiától kezdve több más forrásig - elismerik, hogy Straub Tamás találta fel „először” a légzsákos ruhát. Ezt a találmányt már nem lehet megmenteni, de sok leendő találmány sorsa még jobbá fordulhat. Ehhez azonban egy kicsit át kellene alakítani az innováció eddig rendszerét.

Mi lehet a megoldás?

Törődjünk bele, hogy nekünk lúzer sors jutott? Semmiképp! A magyar fejlesztők és feltalálók érdekvédelmi szervezete, a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület paradigmaváltást kér a politika döntéshozóitól. A még Horn-kormány óta regnáló, megújulni csak összetett mondatait illetően képes szabadalmi hivatal mai vezetése alkalmatlan a mai kor kihívásainak való megfelelésre. Az egyik legkreatívabb népet, a magyarságot szolgáltatta ki nemcsak az ipari kémeknek, hanem annak a belterjes szakmai gőgnek, amely gyakorlatilag a szocializmus óta megfosztja a szegény (pl. diák, alkalmazott) feltalálókat a hatékony jogszerzéstől. A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület ki fogja dolgozni a szegény feltalálók szabadalmi rendszerét. Legyen esélye minden magyarnak arra, hogy szellemi tulajdona legalább addig ingyenes és hatékony védelmet kapjon, amíg befektetőt, társat nem talál. Az egyesület (info/kukac/mszte.com) emailen várja azok jelentkezését, akik a terv mellé állnak. Egyúttal várja azok írásbeli beszámolóját, akik Straub Tamáshoz hasonló sorsot futottak be.

Ha Koreának sikerült, nekünk is sikerülhet. Mert valóban kreatív nép a magyar!

 

Szabad Álom

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://szabadalom.blog.hu/api/trackback/id/tr406098512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Tibi ! 2014.04.30. 20:53:56

Feltaláló? Ugyan! Itt most a futballisták élveznek előnyöket. Igaz abból az országnak nem sok haszna van amilyen falábúak, de legalább a vajdának megvan a szórakozása...

grease monkey (törölt) 2014.04.30. 20:56:30

1) A szabadalmak 20 év alatt lejárnak, szóval ha bejegyeztette volna, sem tehetne ma már semmit. Wankel-motort is gyárthat szabadon bárki.
2) Ha valaki képtelen kifejleszteni és sorozatgyártásba vinni a terméket, a puszta ötlettel kitörölheti a seggét (hacsak nem licenceli valakinek).

bátorító 2014.04.30. 21:12:49

"Ha Koreának sikerült, nekünk is sikerülhet."
Hát persze. Mint minden más is.
:(

grease monkey (törölt) 2014.04.30. 21:52:16

Amúgy tényleg sajnálom a feltalálót, szerencsétlen teljesen fordítva ül a lovon, és nem érti a világot. Azt gondolta, hogy ha szerez egy plecsnit a hivataltól, övé a világ - ez sajnos baromira nem így megy. Ha kitaláltál valamit, implementáld is, és a prototípusokkal házalj, mert az ötlettel elhajtanak a vérbe. (Szabadalmaztatni ráérsz, ha beindult a gyártás, akkor már pereskedésre is lesz pénzed, hogy megvédd a szabadalmaid.)

Egyébként a BMW nem gyárt semmiféle légzsákos ruhát - a Dainese annál inkább. 10 évet dolgoztak rajta, úgyhogy élek a gyanúperrel, hogy nem volt sem triviális, sem olcsó a probléma megoldása. Ezek után tegye fel a kezét, akit meglep, hogy a BMW a működő prototípussal és komoly beszállítói múlttal rendelkező Dainese-vel szerződött le, és nem Síp Pistával, akinek az ötleten túl nem volt semmije.

Persze lehet elméleteket is gyártani, hogy a világ igazságtalan, a szemetek ellopnak tőlünk mindent, pedig valójában a mi seggünkből süt a nap.

Con_Sole 2014.04.30. 21:56:03

A szabadalom egy nagy semmi! Nem véd meg semmit! Nekem nem egy nem kettő ötletem van, beszéltem szabadalmi ügyvivővel (horrorisztikus pénzeket kérnek) persze oda jutottunk, hogy a magyar szabadalmi védettségnek a mai világban nem sok értelme van, az európai szabadalomnak pedig olyan ára van amit nagyon nehéz megfizetni. Az egyetlen lehetséges védelme a találmánynak, ha sikerül a know-howban egy olyan apró elemet visszatartanod ami nélkül a találmány nem, vagy csak nehezen megvalósítható, és sikerül egy olyan céggel megaállapodást kötnöd aki fizet neked érte, majd a tőkéjéből megfelelő védettséget biztosít.

McKinney 2014.04.30. 22:08:12

Sokaknak arról hogy feltaláló, egy bozontos fejű köpenyes őrült figura ugrik be, aki miután napokig matat a sufniban /képleteket irkál táblára bezárkózva, egyszer csak előront egy soselátott csodagépezettel vagy mágikus vegyülettel. A valóság ellenben nyilván sokkal prózaibb, a legtöbb innováció ott történik ahol napi szinten gyakorlatban is foglalkoznak az adott témával. Dél Korea a vilag egyik legfejlettebb hitech iparával rendelkezik, szükségszerűen jóval magasabb a bejegyzett szabadalmak száma. Továbbá fejlettebb az oktatás, jobb az infrastruktúra stb. ami mind összefügg az előzőekkel.

nincs_nick 2014.05.01. 01:10:21

@grease monkey: A házalásra jó példa az irányítócsíkos focicsuka feltalálója vs. Adidas.:) Ez itt nem Németország, hogy a feltaláló találmánya után még a munkáltatónak is fizetnie kell százalékot, ha az gyártásba megy.... Ez is hiányzik a szabadalmi törvényeinkből...

Egyébként meg ha gyártásba adod a terméket, már rég elkéstél a szabadalmaztatásról. Németben is 18 hónap max (és ki is használják) a szabadalmi hivatal döntési ideje, de ugye van amikor egy kör nem elég, így lehet az akár 5-6 év is mire valami szabadalmat kap. Ráadásul ha bármely konkurencia erről tudomást szerez (és ha már elkezded a gyártósort tervezni, ennek nagy esélye van), akkor ők bármikor keresztbe tehetnek neked egy sima report-tal, amiben csak leírják az ötleted és már nem is szabadalmaztathatsz.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egy komolyabb cég mindent szabadalmaztat a kulcs piacokon (usa, fr, gb, ger, ch, jpn) amivel a következő 10-20 évben nagy vonalakban foglalkozni fog. Ha egy terméket meg gyártani akarnak akkor arról akár több száz szabadalom is születik, hogy a konkurencia ne tudjon gyorsan reagálni. Ugyanis ma már ez a szabadalmak értelme. Hasonló termék úgyis jönni fog, csak a lényeg, hogy 1 hét múlva vagy 5 év múlva.

kigyurt álat 2014.05.01. 06:01:13

A szabadalom még csak hagyján, de innovatív cég is alig van.
Ha lennének, akkor az MNB kvázi ingyenhitelét pillanatok alatt elkapkodták volna. És azért nincsenek innovatív cégek, mert a rendszerváltás óta nem alakult ki ennek a kultúrája. Itt az alakult ki, hogy ingatlanosdiból, EU pályázatokból meg akár seftelésből lehet meggazdagodni pillanatok alatt, és ezzel a rosszfiúkhoz került a tőke, akiknek nem az a céljuk, hogy valami hasznosat létrehozzanak, hanem hogy minél tőbb lóvét zsebeljenek be.
A feltalálókat meg kb. le is nézik, mint pár fenti hozzászóló, azzal a dumával, hogy ha hülye vagy hozzá, hogy bevezesd a piacra, akkor ne csodálkozz, ha lenyúlják a találmányodat.

Nyilván a feltalálóknak is van mit tanulniuk arról, hogy hogyan menedzseljék a találmányukat, de ha ilyen arányok vannak akár dél-koreával összevetve, akkor az nem a feltalálók hibája, hanem itt rendszerhiba van.
A fejlesztő multiknál persze nálunk is jönnek létre szabadalmak, de azokat talán nem is itt jegyzik be. A független feltalálók számára meg gondolom ez nagyjából a lehetetlen kategória.

röhögő 2014.05.01. 07:22:04

Magyar szabadalom benyújtása egy rendes ügyvivővel kb 300 ezer. Egy évig véd.
Addig kell benyújtani a nemzetközit.
Utána a nemzetközi 1,5 millió és további egy éved van, hogy benyújtsd az USA, Japán, Kina, a nagy európai államokban.
Az kb 15 millió.
Akinek esze van, az az ötletekkel foglalkozik, dolgozik, gondolkodik, vagyis nincs ideje ebben az urambátyám, kapcsolati illetve seggnyalós alapokon nyugvó magyar társadalomban pénzt szerezni.

röhögő 2014.05.01. 07:23:22

@kigyurt álat: "Itt az alakult ki, hogy ingatlanosdiból, EU pályázatokból meg akár seftelésből lehet meggazdagodni pillanatok alatt, és ezzel a rosszfiúkhoz került a tőke, akiknek nem az a céljuk, hogy valami hasznosat létrehozzanak, hanem hogy minél tőbb lóvét zsebeljenek be."
- pontosan.

padisah · http://www.kozvetlen-allasok.hu 2014.05.01. 08:22:51

@kigyurt álat: +1

szerintem Dél-korea és Magyarország nem vethető össze így, mert Dél-Korea a saját régiójában egy centrum, óriás multikkal mint a Samsung, és ezek a cégek oda koncentrálják a k&f tevékenységüket, és ott szabadalmaztatják ami az új termékeikhez kell

nálunk ehhez kéne néhány nemzetközi porondon is sikeres, terméket gyártó, fejlesztő cég, de ezeket a tevékenységeket tipikusan külföldi tulajdonú, és külföldi centrummal rendelkező multik csinálják, akik a saját centrum országukban jegyeztetik be a találmányokat

grease monkey (törölt) 2014.05.01. 08:37:21

@nincs_nick: "Egyébként meg ha gyártásba adod a terméket, már rég elkéstél a szabadalmaztatásról."

Szerintem nézz utána, hogyan működik a szabadalmi jo, mi az a "prior art", és miért van egy csomó sorozatgyártású terméken "pat. pending" felirat.

Nem késel le semmiről, mások időközben bejegyzett szabadalmait érvényteleníttetni tudod. Nem az számít, ki kacsázott el elsőnek a hivatalig.

grease monkey (törölt) 2014.05.01. 08:42:21

@kigyurt álat: "A feltalálókat meg kb. le is nézik, mint pár fenti hozzászóló, azzal a dumával, hogy ha hülye vagy hozzá, hogy bevezesd a piacra, akkor ne csodálkozz, ha lenyúlják a találmányodat."

Nem volt ebben semmi lenézés, csupán a tényt közöltem, hogy valamit implementálni és legyártani sokkal keményebb munka, mint kitalálni valamit - ezért egy darab papírral kár arról álmodozni, hogy miénk a világ.
Lásd a Dainese 10 éves melóját a légzsák-ruhával.

Énvezettem? · http://envezettem.blog.hu 2014.05.01. 08:48:17

Ennél azért többet várna el egy átlagos olvasó egy szabadalmi ügyekkel foglalkozó blogtól...

Minek a magyar szabadalmi hivatalt tuningolni, amikor Magyarország már évek óta tagja a PCT-nek (www.wipo.int/pct/en/)? Akinek egy kis esze van, egy PCT-s szabadalmat ad be, amit aztán a nemzeti (national) lépésnél akár Magyarországon is bejegyeztethet.

Vagyis a rutinos szabadalom bejelentők nem magyar szabadalmat adnak be, hogy azt aztán később próbálják nemzetközivé (és más országokban is bejegyeztetetté) tenni, hanem pont fordítva.

Ezt csinálja mindenki, így a legolcsóbb, és így kaphat a szabadalmi kérvény a jelenlegi körülmények között a leggyorsabban a célországokban bejegyzet szabadalmat (national patent).

Még egy dolog, amit sokan nem tudnak (vagy értenek), hogy szabadalmi jogod csak abban az országban van, ahol a szabadalmat jegyzi az ottani ország hivatala (national patent). Vagyis ha van egy WO sorszámú szabadalmad, az a szabadalom tartalmának nyilvánosságra hozásán kívül (ami legalább abban véd, hogy innentől kezdve mások nem szabadalmaztathatják azt, amit most éppen te próbálsz) semmit nem ér. Magyar vonatkozásban vagy EU sorszámú, vagy HU számozású szabadalommal védheted meg jogaidat Magyarországon. Vagyis HU sorszámozású szabadalmad semmilyen jogi védelmet nem nyújt pl. Németországban.

Vagyis a nemes szándék ellenére nem a magyar szabadalmi hivatalt kellene javítani, hanem megtanítani a magyar feltalálókat arra, hogy 1. PCT szabadalmat nyújtsanak be, amikor csak lehet, 2. készüljenek fel arra, hogy a PCT fázis után a nemzeti lépcsőben országonként nagyon sok pénzbe fog kerülni, hogy a szabadalmuk elbírálásra és bejegyzésre kerüljön, és mindezek után évente kell majd a szabadalom fenntartásához szükséges összegeket minden egyes országnál befizetniük, 3. a szabadalom nem nyújt automatikusan védelmet, hanem inkább annak a lehetőségét teremti meg, hogy ha valaki a szabadalomban bejegyzett ötletet próbálja meg hasznosítani, akkor a bíróság elé vidd az ügyet, ahol a bíró (rendszerint a szabadalmat bejegyzett cég/jogi személy által preferált országban) dönti majd el, hogy kinek van igaza.

Ja, és amit mi magyarok szeretünk elfelejteni: az ötlet még nem termék, a termék még nem vásárló és a vásárló még nem profit...

tobias_wutzli 2014.05.01. 09:01:51

Hat ez eleg felmuvelt komment. A PCT nem szabadalom, hanem csak egy opcio. Celja pedig epp nem a gyorsasag, hanem, hogy kesobb kelljen fizetni. A WO sem szabadalmi sorszam, hanem publikacios szam. Azert sok jo gondolat is van benne.

d.j 2014.05.01. 09:58:18

kb. 1-2 hónappal ezelőtt volt egy interjú a MSZTE elnökével, ha jól emlékszem. Ő egyértelműen az aktuális politikai helyzetre vezette vissza a csökkenő szabadalmi bejegyzések számát. Ha valaki feltalál valamit és azt szeretné gyártani, vagy legalábbis szeretne a prototípusra pénzt szerezni, azt itthon nem tud, ezért ott fogja bejegyeztetni, ahol erre lehetősége van. Magyarul nem hülyültünk el, csak nem itthon jegyeztetik be a találmányokat. Ez az egyik fele a dolognak, mert van a másik része, aminek a szakkifejezését elfelejtettem. Arról van szó, hogy ha egy külföldön bejegyzett patentet szeretnének Magyarországon felhasználni, akkor azt itthon is bejegyeztetik. Ez természetesen mindenhol így működik, tehát van egy amerikai cég, amely olyan terméket állít elő, amelynek egy része patentel van védve, akkor ha annak a gyártását kiviszi valamely országba, akkor azt ott levédeti. Szóval ez a külső szabadalmaztatás az elmúlt 20 évben az 1 %-a esett vissza. Ezáltal nincs munkahelyteremtés nincs versenyképes jövedelem stb. A szakember az igazi katasztrófának ezt nevezte, nem kisebbítve a hazai patentek csökkenő számát.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu