Több évvel megelőzte Rubikot egy amerikai feltaláló
Cameron Flanigen 1972. februárjában jelentett be amerikai szabadalmaztatásra a bűvös kockával azonos megjelenésű kirakós játékot. Rubik 1974-ben találta fel és 1975. januárjában tett magyar szabadalmi bejelenést. Az USA-ban sosem védte le találmányát.
A képen a két feltaláló szabadalmi rajza látható, és jól megfigyelhető az egyezőség. A színes kép csak illusztráció, nem tudjuk, hogy Flaningen piacra dobta-e találmányát.
A szabadalom feltétele a világújdonság. Flaningen szabadalma megtalálható több adatbázisban, így az európai hivataléban is az alábbi helyen.
A szenzációszámba menő egyezőség nem ritka a szabadalmak történetében. Az egybeesések lehetnek véletlenek, mint vélhetőleg jelen esetben, vagy továbbfejlesztések, jogszerű lenyúlások. Amint arról Pintz György Találd fel magad, avagy a siker szabadalma c. új könyve beszámol, fordított esetek is léteznek. A magyar Selényi Péter 1935-ben szabadalmaztatta fénymásológépét. Ezt fejlesztette tovább Carlson 1939-ben. Miután talált befektetőt, Xeroxnak nevezték el cégüket. A két amerikai szabadalom meglepően egyező ábrája megtalálható az említett könyvben. De sok példa akad. Stevenson előtt is volt már gőzmozdony. Golyóstollat már Galilei és sok korábbi feltaláló is készített. Mégis Bíró Lászlóé lett a siker, az ő találmánya futott be jó minősége miatt.
Az amerikai találmánynál a kis kockák kiszedhetők a nagyból. Rubik találmánya - legalábbis szabadalmi szempontból - a belső összetartó magra vonatkozik. E műszaki többlet miatt kaphatott oltalmat. Az más kérdés, hogy maga a szabadalmaztatás el lett szúrva, amint erről már beszámoltunk „Bűvös kocka és az állatorvosi ló” címen. A Danubia szabadalmi iroda vállalati munkatársa „maszekként” könnyen megkerülhető igénypontot készített. Az igénypont határozza meg ugyanis a védelem hatókörét.
Tanulságként azért leszűrhetjük, hogy a sikerhez a szerencse mellett szükséges az is, hogy a találmány tökéletesen és egyszerűen működjék. Semmit sem von le Rubik teljesítményéből, hogy előtte mások is - sikertelenül - próbálkoztak hasonló kirakós játékkal. Ötletet ugyanis nem lehet szabadalmaztatni, a védelemhez komolyabb részletkidolgozás szükséges. Meg jó szabadalmi ügyvivő, aki nem rontja el a találmány védelmét. Amíg egy lakásvásárlásnál a lakás rossz ügyvédnél is 60 nm-es marad, addig egy szabadalom oltalmi területe a szabadalmi ügyvivőtől is függ, analógiával mintha a lakás 30-90 nm között változhatna.
A jó találmányhoz jó szabadalmi hivatal is szükséges. Amíg másutt védik a titkokat a kémektől, addig a Bendzsel Miklós vezette magyar szabadalmi hivatal több mint egy évig hozzáférhetővé tette a magyar találmányok titkait ipari kémek számára, amint azt az ombudsman, igazságügyi szakértők és a Rendőrség is megállapította. Bendzsel eddig még megúszta, fegyelmit sem kapott, mert a KIM helyettes államtitkára Kiszely Katalin - ki tudja miért - őt bízta meg saját maga vizsgálatával. Kiszelyt az sem zavarta, hogy az SZTNH tevékenysége következtében államtitkok is veszélybe kerülhettek. Ezt sem tartotta fontosnak kivizsgálni. A botrányról blogunk folyamatosan beszámol. A jó találmányhoz jó hatóság is kell, azaz, hogy másfél évig a versenytársak ne tudjanak titkainkhoz hozzáférni.
Van azonban más tanulsága is Rubik megelőzésének. Rubik Ernő szabadalma már lejárt Magyarországon (másutt meg gyakorlatilag le sem védték). A kockát forgalmazó angol cég pótcselekvés gyanánt háromdimenziós védjegyként védte le a kocka külső alakját. A védjegy olyan árujelző, amely a gyártót kapcsolja össze a termékkel. Például a Sony védjegy alapján tudjuk, hogy a Sony általában megbízható terméket gyárt. Vásárláskor ezért a Sonyt ár-érték arányos, megbízható gyártó által készített termékként könyveljük el tudatunkban. Ettől jó a védjegy. Apropó Sony. A 70000 olvasóval bíró Corporate-Intl magazin a Sony védjegyet és az AUDI-t is képviselő Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Irodának ítélte az év magyar „Szabadalmi és védjegy irodája” díjat.
Visszatérve a térbeli védjegyekre, megállapítható, hogy az európai bíróság nem szereti, ha valaki lejárt szabadalma meghosszabbításának tekinti a térbeli védjegyet. Ennek szellemében döntött a Lego kockák esetében is. Az ilyen térbeli védjegyek könnyen megsemmisíthetők. Egyrészt azért, mert a Lego kockához hasonlóan a védjegy műszaki tartalom következménye, másrészt a kocka külső alakja sem eredeti, az másokhoz is köthető, jelen esetben Cameron Flanigenhez.
Ugyanakkor okkal lehetünk büszkék Rubik Ernő és a bűvös kocka sikerére. A világ hozzá és a magyarokhoz köti ezt a nagyszerű találmányt és ő is vitte azt sikerre. Az övé lett használható. Övé az aranyérem. A többi helyezettet a világ könnyen felejti el.
Szabad Álom
