Plágiummal vádolják Angelina Jolie-t
A 2011-ben rendezőként debütáló színésznőt éppen emiatt a filmje miatt citálják bíróság elé. Már megint.
A majdnem teljesen Magyarországon forgatott film története rendkívüli hasonlóságokat mutat egy horvát író, Josip Knezevic „A megtört lélek” című regényével. A regény és „A vér és méz országában” c. film is a boszniai harcok alatti szerelem történetét festi elénk.
Ki az író?
A James Braddock álnéven író horvát szerző az USA egyik Fellebviteli Bíróságához nyújtott be keresetet, amelynek kilenc tagállamra is kiterjed hatásköre Alaszkától Kaliforniáig. A felperes szerint szerzői jogainak megsértése miatt az ügy újratárgyalását követeli, ugyanis tavaly a Kaliforniai Központi Bíróságon Jolienak adtak igazat. A 2012-es beadványban a szerző azzal vádolta Joliet, hogy a horvátul 2007-ben megjelent regényéhez jutott hozzá, amikor a filmjéhez folytatott kutatásokat Bosznia-Hercegovinában. Braddock egyébként Szarajevo, Zágráb és Ljubljana újságíró köreiben is nagy elismertségnek örvend, a háborúban haditudósítóként dolgozott.
Fontos bizonyítékként szerepel, hogy már 2008-ban a későbbi film boszniai producere, Sarkic megkereste a szerzőt, és elárulta neki, hogy elolvasta a regényt, felkeltette szakmai érdeklődését, és szívesen filmre vinné. Többször kimerítő telefonbeszélgetéseket folytattak a különböző kultúrák közti hídépítésről, és írásbeli üzeneteket is váltottak. A filmet azért is sokan kritizálják, mert politikailag inkorrekt, csak a szerbek a gyilkosok és erőszakolók, pedig a háború soha, sehol nem a széplelkek civakodásáról szól. Churchill például pontosan képben volt a német haláltáborokkal kapcsolatban, hisz egy szökött lengyel rab jelentését is ismerte. Szerinte azonban a táborokat tápláló vasúti pályák nem voltak katonai célpontok. Bezzeg Drezda ártatlan polgári lakossága és a város gyújtóbombákkal történő megsemmisítése az volt.
A plágiummal megsértették a Berni Uniós Egyezmény szerinti szerzői jogokat, és keresetében az író kérte a jogsértés megszűntetése miatt a film azonnali betiltását. A szerzői jog másik fontos dokumentuma az ENSZ egyik szakosított szervezete, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által (WIPO) 1996-ban létrehozott Szerzői Jogi Szerződés. A szerződésnek mára 184 ország a tagja, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy betartják a Berni Egyezményben foglaltakat – olvasható a www.szabadalmi.hu-n.
Mit véd a szerzői jog?
A szerzői jog célja, hogy a műalkotásban megjelenő, a szerző személyiségét tükröző egyéni, eredeti látásmódot, kifejezésmódot megvédje. A szerzői jogi törvény (Szjt.) általános jelleggel vonatkozik az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokra, függetlenül azok műfajától, esztétikai jellemzőitől, mennyiségétől és színvonalától. A törvény számos példát felsorol (zene, film, fotó, építészeti és díszletterv, szoftver, gyűjteményes mű stb.), de ezeken kívül bármi minősülhet műalkotásnak, ami a szerző szellemi tevékenységének az eredménye, és egyedi jellege van. A szerzői jog a mű keletkezésétől kezdve a szerző halálát követő évtől, több szerző esetén az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő évtől hetven évig marad fenn.
Most 2014-ben az előző eljárást támadja Braddock, mert az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe kellő súllyal kulcsfontosságú elemeket, elsőként felemlítve a szegényes és hevenyészett angol fordítást, ami alapján nem is lehetett kellően megítélni a plágium teljességét. Majd így folytatja: ’A bíróság nem vette figyelembe a cselekmény indításának és a legfontosabb szereplők azonosságát…”
A felperesek követelik az elsőfokú ítélet megsemmisítését, és új eljárás lefolytatását.
Viola Zoltán
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
