A Benfica védjegyével mert nagyot álmodni egy török bőr- és textilkereskedő. De csak zakó lett belőle.

Az 1904-ben Lisszabonban alapított sportclub már megélt nehéz órákat nemegyszer – a pályán kívül is. Ilyen volt a 2001-es esztendő, amikor egy bírósági végzés zárolta a klub összes vagyonát. A már vizsgálati fogságban levő Joao Vale e Azevedo, a klub ex-elnökének az indítványára történt a példátlan eset, aki szerint a klub 5,6 millió euró kifizetésével tartozik neki.

Most a Sport Lisboa e Benfica, többnyire csak Benfica néven ismert sportklub,  támadta egy török bőr- és textilcég védjegy bejegyzése iránti keresetét. A kérelmet a Török Szabadalmi Hivatal (TSZH) csak bőrárukra regisztrálta még tavaly. Idén márciusban a Benfica arra hivatkozva kérte a védjegyoltalom megsemmisítését, hogy a saját neve különleges megkülönböztető erővel bír „ősidők” óta. Évszázados történelme során a saját neve igazi védjeggyé vált, több mint 70-szer nyert meg portugál bajnoki címet, az Európa Ligát kétszer. 2014 abszolút karrierje legsikeresebb évét jelenti: először a sporttörténetben mind a 4 hazai bajnokságot megnyerték. Világelsők abban, hogy a klub rendelkezik a legtöbb támogató taggal, és Portugália fociőrültjeinek 47%-a mögöttük áll. A Benfica védjegyet nemcsak Portugáliában, hanem számos más országban bejegyeztették, pl. Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban, ráadásul különféle áru- és szolgáltatás osztályokban.

A védjegy fontossága

A nemzetközi védjegy az ún. Madridi Rendszer része, amit a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) működtet. A nemzetközi bejelentés a védjegyjogosult számára költségmegtakarítást eredményez, mivel nem szükséges minden egyes ország hivatalával felvenni a kapcsolatot, és a bejelentéshez nem szükséges országonként külön helyi képviselő. Az is pozitívum, hogy a nemzetközi védjegyet bármikor ki lehet terjeszteni további országokra is, ha a piaci érdekeink ezt követelik.

„A védjegyoltalom mindig meghatározott árukhoz, szolgáltatásokhoz kötődik, amit a bejelentéshez csatolt árujegyzék tartalmaz. Néhány kivételtől eltekintve tehát a nevet, logót csak azon áruk (szolgáltatások) körében használhatja a védjegyjogosult kizárólagosan, amelyek az árujegyzékben szerepelnek” – olvashatjuk a „Találd fel magad avagy a siker szabadalma” (2014) c. könyvben.

Az ügy tárgyalásán a TSZH hivatkozott a török Védjegyoltalmi Törvényre, amelyik kimondja, hogy ugyanazt a védjegyet különböző kérelmező is megkaphatja, amennyiben különböző szolgáltatásokra vonatkozik. De a Törvény azt is kimondja: „Ha a benyújtás időpontja előtt oltalmat kapott védjegy (vagy amelyiknél védjegybejelentéssel éltek már) olyan hírnevet szerzett, amely révén a megkülönböztetésre alkalmas védjegy használója tisztességtelen előnyre tehet szert, még akkor is el kell utasítani, ha más termékosztályra kéri az oltalmat.”

Még a szabadalommal védett találmányunkra is érdemes egyidejűleg védjegyoltalmat szerezni, hiszen előbbi a műszaki megoldást védi, utóbbi pedig a márkanevet, a logót, esetleg a formát.

A védjegy iránti kérelmet elutasítva és megállapítva, hogy az rosszhiszeműségben fogant, a török Hivatal leszögezte: Figyelembe véve a versenytárs védjegyének közismertségét, a vitatott oltalom lajstromozása tisztességtelen előnyhöz juttatná a kérelmezőt, és sértené a hírnevét valamit a már fennálló oltalmat.

Joao Vale e Azevedo egyébként éveken át Londonban üzletemberként éldegélt, míg utol nem érte az igazságszolgáltatás, és kiadták Portugáliának 2011-ben. 2013-ban 11 és fél évet kapott 4 millió euro elsikkasztásáért, hűtlen kezelésért, pénzmosásért és okirathamisításért.

Viola Zoltán

Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
http://szabadalmi.hu/elerhetosegunk/