Szabadalmi blog

Az 5 legfontosabb találmány a setét középkorból

2015. február 03. 16:04 - pintz

1. Amikor lefulladt a ló…

A szántás nehézségeivel kapcsolatos problémák bizonyítottan nem képezik a XXI. századi városlakók mindennapos gondjait. A középkori földművelők azonban jóval nagyobb aggodalommal keresték a megoldást arra, hogy miként tudnák hatékonyabbá tenni a szántást úgy, hogy közben a lovuk sem döglik meg a fáradtságtól. Utóbbi jelenség azért is volt rendkívül kellemetlen, mert a kor legfőbb multifunkcionális mezőgazdasági eszköze nehezen betölthető űrt hagyott maga után a földeket.letoltes.jpg

A megoldást egy több találmányból álló, átfogó fejlesztés adta. A korabeliek tüzetes szemrevétel után összefüggést találtak a ló teljesítménye és a nyakába akasztott hám szorossága között, így úgy döntöttek, hogy a legegyszerűbb mégiscsak az, ha az állat nem fullad meg földművelés közben. Ezt a problémát orvosolta a szügyhám elterjedése: segítségével az igavonó végre felszabadultan sóhajthatott fel egy-egy holdnyi szántó megművelése után.

Egy másik fontos találmány a nehézeke volt. Persze a korábbi faeke is betöltötte a faék egyszerű funkcióját (szántott), de a keményebb talajok már gondot okoztak neki. A vasból készült nehézeke feltalálása mélyenszántó logikára utal, hiszen a hatalmas súlyú, nehezen kezelhető szerkezetre kerekeket erősítettek. A szántás így már lényegesen könnyebbé vált; a fagyott talajt is hatékonyabban tudták megművelni, ráadásul a fáradékony (korábban: fulladékony) lovat egyre gyakrabban helyettesítették ökörrel.

A szabadalmak lényege, hogy kizárólagos jogot adnak a feltalálónak, illetve annak, akinek az licencet engedményezett. Egy szabadalmat érdemes márkanévvel, védjeggyel is ellátni, mert az a legjobb piaci versenyeszköz. Amennyiben úgy véled, hogy a mezőgazdaság megújítására képes szerkezetet sikerült feltalálnod, akkor szabadalmi ügyvivők tudnak rá kizárólagos jogot szerezni.

batman-tractor.jpg

                                                          Itt tart ma nehézeke innovációs projektje.

 

2. Tibi atya ajánlásával

„Nem az a durva, hogy Drótos Karesz gyalog ment a kocsmába, hanem hogy biciklivel jött haza.” Egy szó, mint száz, zajlik az élet a fröccsparadicsomban, Humbákfalván. Noha a fiktív, kőalkoholista Tibi atya neve gyakorlatilag egybeolvadt a fröccsel (dicsértessék!), az italmágnások rangos névsorában még őt is megelőzi Tadeo Alderotti. A hős úriember világraszóló találmánnyal javította az emberiség sorsát attól a kenetteljes pillanattól kezdve, hogy kidolgozta a szakaszos lepárlás bonyolult műveletét. A XIV. században az így előállított égetett szeszeket a pestis ellenszereként is fogyasztották, sokáig orvosságként tartották őket számon. A felfedezések kora nem torpant meg a kocsmák ajtajánál: a vállalkozó kedvű alkoholistáknak köszönhetően szép lassan kialakultak az égetett szeszek sajátos, nemzeti típusai; mint például az angol gin vagy a német Schnaps. Érdemes tisztelettel adóznunk e névtelen hősöknek, a szeszfőzés Gutenbergjeinek: találmányuk a csavaros kifli formájában könnyíti meg a munkába járók hajnalait évszázadok óta.

delig-tarto-lendulet.jpg

 

3. Zombiapokalipszis esetére

A XV. századbeli hadviselés egyik áttörő találmánya volt a lemezpáncél. Előnye, hogy a harcos relatíve szabadon mozoghatott a réteges lemezek alatt, már amennyire ezt a plusz 25 kilogrammnyi vas megengedte. Tagadhatatlan pozitívum viszont, hogy ez a súly legalább egyenletesen oszlott el a viselője testén. Persze ezt az akciót is reakció követte: a korabeliek hamar rájöttek, hogy a páncélzat kiváló védelmet nyújt ugyan a kardcsapások és vágások ellen, de a kis felületen összpontosuló, erőteljes szúrások vagy döfések képesek áthatolni a lemezeken. A lemezpáncél fejlődésével párhuzamosan egyre gyakrabban jelentek meg a csatamezőn a harci csákányokat, csatabárdokat és hegyes csúcsú kalapácsokat forgató harcosok.

hqdefault.jpg

Kicsi a valószínűsége, hogy a fent említett fegyvereket bármelyik zombi is használni tudná, ellenben mi magunk nagy hasznukat vehetjük ellenük. E fegyverek hatékony és szakszerű forgatását gyorsan elsajátíthatjuk néhány Youtube-os gyorstalpalóval, pár fiatal kifejezetten az ilyen videókra specializálódott.

Igen, természetesen Amerikában.

 

4. Ha nem elég a sima ostromgép

A valaha tervezett legnagyobb számszeríj Leonardo da Vinci munkásságát élteti. Leonardo a világ egyik első vegetáriánusa volt, az emberiség vérszomjáról markáns véleménye volt: úgy gondolta, hogy amíg az emberek képesek állatokat ölni, addig egymást is irtani fogják. Ennek ellenére különböző megrendeléseknek eleget téve a kor legagyamentebb hadigépeit alkotta meg.

Az egyik észbontó tervrajzon egy gigantikus számszeríj tervei bontakoznak ki. Mint látható, a hatalmas test összesen három pár keréken gurult volna és működtetéséhez elég lett volna egyetlen katona is. A korábbi ostromgépeket óránként csak kétszer lehetett elsütni, ezt a fegyvert azonban többször is. A tervek alapján nemcsak nyílvesszőket, hanem köveket, lángoló lövedékeket is lőni tudott volna az ostromoltakra.

leonardo-da-vincis-crossbow.jpg
További érdekességeket tudhat meg a szabadalmakról Pintz György: Találd fel magad! című könyvéből.

 

5. Az aranyműves és a nyomda

Johannes Gutenberg neve egybeforrt a modern könyvnyomtatás elterjedésével. A korabeli kódexet leginkább a szerzetesek és papok írták, elkészítésük rendkívül hosszú időt vett igénybe a díszes dekoráció miatt.

nem-osszecsapni.jpg                    

Gutenberg nyomtatási technológiája akkor tökéletesedett ki igazán, mikor a Biblia kinyomtatásán fáradozott. A feladat azért bizonyult bonyolultnak, mert a vállalkozás sikerességéhez számos új betűt kellett öntenie, míg a könyv díszítéseit kézzel festették. Erre azért volt szükség, hogy úgy tűnjön, mintha kézzel írták volna az egész Bibliát. Gutenberg legfontosabb találmánya vitathatatlanul a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, de az ő felfedezése volt többek között a szedővas és a festékező labdacs használata is.

 

Hederics Viktor
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu

 

Kapu felújítás: www.kapu.farestaurator.hu

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://szabadalom.blog.hu/api/trackback/id/tr687136731

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Ad Dio 2015.02.04. 18:17:11

Ez az írás - ellentétben az emlegetett eszközzel - nem túl mélyenszántó...

teddybear01 2015.02.04. 18:58:52

Eléggé felszínes és van benne pár tévedés is.

Eke. legelőször is az ökör volt előbb, mint szántásra használt igás, nem a ló. Az egyiptomiak történelmében megemlített harcikocsikat húzó lovak egyszerűen nem voltak elég erősek hogy a korabeli faekét húzni tudják. Csak olyan megtermett szamármérettel büszkélkedhettek. Pont a könnyebb, acélból kovácsolt eke volt az amit a közben gondosan kitenyésztett igáslovak is képesek voltak aztán elhúzni. Főleg azért, mert az acélra már nem tapadt annyira a föld, mint a régi öntöttvas vagy faekére.

Páncél. Ez sem középkori találmány. A római legioniáriusok, vagy a görög hopliták, vagy az avar lovasok gyakorlatilag épp olyan jó védelmet adó páncélt hordtak, mint a középkori lovagok.

A lepárlást már az ókorban is ismerték, csak ezt is elfeledték. Újrafeltalálása a középkori alkimisták érdeme, Ebből inkább lehetett aranyat csinálni, mint ólomból.

tavolirokon2 2015.02.04. 18:59:58

Mennyiert rak az index cimlapra ilyesmit?

Mr. Waszabi 2015.02.04. 19:42:10

A cím kíván pontosítást - a "setét" középkor 600 és 900 közöttet takarja valójában,amely nevét onnan kapta, hogy ebből az időszakból nem maradt fenn semmilyen írásos emlék. A posztban említett dolgok jellemzően nem erre a korszakra utalnak.

TMblogger 2015.02.04. 22:37:31

@tavolirokon2: nemcsak a kozepkor sotet, hanem a beszolasod is, irjal szellemeset es te is kikerulsz.

Budapesti Szeretkezési Vállalat 2015.02.04. 23:38:41

@Ad Dio:
Konkrétan egy poénkodni próbáló szar, pocsék helyesírással.

@teddybear01:
Ne bassz már, hogy a vaseke könnyebb, mint a faeke...
Nehezebb, nem is kicsit. Csak jóval élesebb, ezért kisebb a súrlódási ellenállása.
Öntöttvas eke nem hiszem, hogy volt, mert drága, és ahhoz képest minden szartól eltörik.

Szabadalmi Blog 2015.02.05. 00:51:53

Gyerekek, gyerekek, most miért ekézitek egymást?

tavolirokon2 2015.02.05. 02:20:34

@TMblogger: Nem irigylem, csak kivancsi vagyok, hogyan kerul aranytalanul sok ontomjenezo szar a cimlapra ujabban.

teddybear01 2015.02.05. 08:38:59

@Budapesti Szeretkezési Vállalat: Jó, hát egyrészt nem jártál még a Ligetben, a Vajdahunyad-várában, a Mezőgazdasági Múzeumban, és a gépészethez se nagyon értesz.

A fa mechanikailag sokkal gyengébb anyag, mint a vas. Ugyanolyan teherbírású alkatrészhez sokkal vastagabb, nehezebb fa kell, mint vas. Amit egy ujjnyi vastag vasrúd kibír, azt fából gerendaméretben kell elkészíteni. Azaz a faeke tulajdonképp egy görbe, legalább combnyi vastag fatörzs. A hozzá használt ökörjárom is karnyi vagy vastagabb farudakból van összeszerkesztve. Az egész az ökrök nyakából lóg lefele, és úgy vonszolják végig a szántáskor.

Egy, még napjainkban is használt acéleke súlya ugyan elég nagy, de jóval kevesebb mint egy faekéé. Ami azt illeti olyan könnyű, hogy egyedül is fel tudom rakni a lovaskocsira.
Ráadásul van eketaligája, azaz kereke is, ami megint könnyíti a használatát. A lovaknak nem kell az egészet a nyakukon hurcolni, csak húzzák a földön, a súly nagyobbik fele a kerekeken gurul. A hám se fából, hanem bőrből készül hozzá. Egy ilyen fogathoz így elég két ló, nem kell esetenként akár több pár igásökör.

inebhedj - szerintem 2015.02.05. 10:40:14

Mint korábban már említették páran, apróbb hibák vannak a posztban, egyfelől egyáltalán nem a sötét középkorról szól (az valóban és nagyjából az isz. I. évezred, ráadásul szinte forrásmentesség jellemzi - bár még ebben sincs egyértelmű megállapodás, a később megszülető "mai jellegű" időszámítás, valamint a rendkívül népszerű hamisítási, visszadátumozási trend se könnyíti a megegyezést), másfelől a bemutatott találmányok egy része maximum annyiban kötődik az időszakhoz, hogy azokat a késő középkorban, illetve az újkor elején is / újra / még mindig használták (helytől, időszaktól, éghajlattól, időjárástól, világpolitikától, járványoktól függő módosításokkal, fejlesztésekkel akár).

De amúgy ez a téma (is) érdekes.

Emmanuel Goldstein 2015.02.05. 11:27:07

monnyuk a lepárlás fontos találmány, anélkül mi is olyan frusztrált genyók lennénk mint a muszlimok...