Ma éppen hatvan éve, hogy Detroitban elhunyt a makói születésű Galamb József, így mai írásunkat neki szenteljük.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy sem az Amerikai Egyesült Államok, de az egész világ sem így nézne ki, ha Henry Ford nem kezdte volna el a megfizethető T-modell gyártását, és ha ehhez nem nyújtott volna hathatós segítséget Galamb József magyar feltaláló.

Blogunk nemrég új tematikus sorozatot indított, melyben magyar feltalálók életpályáját és találmányait igyekszünk az olvasóközönség elé tárni. Első részünkben Bíró Lászlónak, a golyóstoll feltalálójának életútjából és szabadalmaiból szemezgettünk.

Galamb József egy dél-alföldi településen, Makón látta meg a napvilágot 1881-ben, református kisparaszti családban. Édesapja korán elhunyt, így testvéreivel egymást támogatva tudtak boldogulni. Alapfokú tanulmányait szülővárosában, míg középfokú tanulmányait Szegeden és Budapesten abszolválta. Gépészmérnöki oklevelét 1901-ben szerezte meg a mai Bánki Donát Műszaki Főiskola elődintézményében.

Ezután egy háromszáz koronás aradi ösztöndíjból Németországba utazott, majd pénze elfogytával Frankfurtban szakmunkásként helyezkedett el egy autógyárban. Ekkor fogalmazódott meg benne élete egyik legfőbb vágya, hogy kijusson az 1904-es Saint Louis-i autó-világkiállításra. New Yorkba 1903 őszén érkezett meg. A továbbutazáshoz szükséges pénz híján ismét gyári munkásként dolgozott néhány hónapig, és a félretett pénzből végül sikerült eljutnia a rendezvényre. A látottak annyira lenyűgözték, hogy úgy döntött, az Egyesült Államokban marad huzamosabb ideig.

1905-ben kezdett az akkor még indulófélben lévő Fordnál dolgozni, először mint tervező, később, 1908-tól mint a kísérleti munkák irányítója, majd 1914-től főkonstruktőr, végül pedig főmérnök és igazgató.

A fáma szerint Henry Ford, miután felismerte, hogy korábbi modelljei nem elég versenyképesek a tengerentúli piacon, egy alkalommal így szólt Galambhoz:

"Joe, új modellt tervezünk. Az első dolog, ami kell, egy új sebességváltó."

Galamb fél éves munka után alkotta meg az akkoriban korszakalkotónak számító bolygókerekes sebességváltót. Ezt építették be a világhírűvé vált T-modellbe is, s sikere nem kis részben ennek az újításnak köszönhető. Az USA-beli szabadalmaztatás terén sikereket ért el: az amerikai hivatal több megoldására kizárólagos jogosultságot biztosított.

A Ford T-modell váltószerkezete

A bolygókerekes sebességváltó lényege, hogy a három kerékrendszerből álló alkatrészben a koncentrikus behajtó és kihajtó fogaskerék a közös tengely körül forog, míg közöttük bolygókerekek helyezkednek el, melyek a behajtó és a kihajtó fogaskerékhez kapcsolódnak, és azok tengelye körül, valamint saját tengelyük körül is forognak. (Mint a bolygók a Nap körül, csak kör alakú pályán.) Attól függően, hogy a bolygókerekek egy-egy további koncentrikus fogaskerék által mekkora sugaruknál válnak rögzítetté, a szerkezet más-más áttételt valósít meg. A rendszer előnye akkoriban abban állt, hogy ezt a fajta sebességváltót laikus is tudta anélkül kezelni, hogy véletlenül és elég könnyen kárt okozott volna a fogaskerekekben.

Emelett számos egyéb autóipari találmány, például ez, ez és ez, illetve a világhírű Ford-logó is - mely a márka ismertségének alapja - Galamb nevéhez fűződik.

Az elterjedésben nagy szerepe volt Ford ötletének, mely egyrészt a futószalag technikai előnyeit állította a tömeggyártás szolgálatába, másrészt ehhez üzleti modellt is kapcsolt. Fontos tudni azonban, hogy önmagában elvekre, ötletekre nem lehet szabadalmat szerezni.

A gyártást 1927-ben állították le, amikor a cég áttért az A-modellek előállítására, melynek tervezésében Galamb szintén fontos részt vállalt. Összesen több mint 15 millió darab készült a szériából (azóta csak a Volkswagen bogárhátújából gyártottak többet), és amerikai családok százezreinek tette lehetővé, hogy megfizethető áron autóhoz jussanak. Ez lényegében az egész mai amerikai életformát alapozta meg, ahol az autó az átlagcsalád mindennapjainak a része, lényegében már a két világháború közti időszak óta.

A T-modell a világ első több országában gyártott típusa is volt, illetve a XX. század autójának is választották.

Galamb József 1915-ben a szintén magyar Farkas Jenővel megtervezte a világ első sorozatgyártásra készült mezőgazdasági gépét, a Fordsont.

Galamb hazájával sem szakította meg a kapcsolatot. Többször hazalátogatott, valamint a háborúban megrokkant öccséről való gondoskodás céljából Ford-lerakatot létesített Makón, emellett ösztöndíjat is alapított, hogy szülővárosa szegény sorsú diákjainak is legyen esélyük bekerülni a felsőoktatásba.

A negyvenes évektől már nehezen tudta tartani a kapcsolatot az itthoniakkal, lerakatát a háború után államosították. Bár 1944-es szívrohamából felépült, munkájától visszavonult. Az amerikai autógyártás központjában, Detroitban halt meg 1955. december 4-én.

Nevét számos közterület viseli, Makó városa 2000-ben díszpolgári címet adományozott neki.

Az érdeklődők tovább informálódhatnak Galamb Jószefről és találmányairól az alábbi linkeken:

• http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/
• http://tudosnaptar.kfki.hu/g/a/galamb/galambpant.html
• http://www.muszakiak.hu/feltalalo-fizikus-mernok/magyar-mernokok/225-galamb-jozsef-magyar-mernok
• http://www.magtudin.org/Cuth_Janos_Magyarsagtudatunk_forrasvidekei_mtf_11.pdf
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Ford_T-modell

"A világnak feltalálókra van szüksége. Ha szereted, amit csinálsz, és kész vagy érte áldozatot hozni, akkor akár Te is az lehetsz! Megéri. Nekem elhiheted." – mondta Steve Wozniak, az Apple társalapítója. Galamb József életútjából is látszik, hogy ez nem lehetetlen.

A szabadalmaztatás nem egyszerű feladat - mielőtt belevágnánk, érdemes megismerkedni a jogi és fogalmi alapokkal és a lehetséges kockázatokkal. Ehhez hatalmas segítséget nyújthat ez a szabadalmi könyv.

Egy jó ötlet nem feltétlenül szabadalmaztatható, de ez nem jelenti azt, hogy semmilyen más jogi védelem nem igényelhető rá. Hogy pontosan milyen, arról az alábbi linken keresztül könnyen lehet informálódni: http://szabadalmi.hu/oltalmi-formak/

Magyarországnak amúgy is nagyságrendileg több szabadalomra lenne szükséges a hazai innováció kielégítő védelméhez. Ennek okairól és következményeiről hasznos információk érhetők el az alábbi linkeken:

• http://szabadalom.blog.hu/2015/11/05/reszkess-magyar-fejlesztes
• http://hvg.hu/enesacegem/20150116_Nincs_penz_szabadalomra_szethordjak_a_mag
• http://www.jogiforum.hu/blog/2/158

Ha anyagi forrás híján kockázatosnak tűnik a szabadalmaztatás elindítása, egy nemrég indult projekt ebben is segítséget tud nyújtani: https://szegenyekszabadalma.hu

Csirik Márton
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda