Maruzsi László autóversenyző és feltaláló a napokban töltötte be 63. életévét, ezért mai cikkünket neki szenteljük.
Maruzsiban a reneszánsz ember XXI. századi kiadását tisztelhetjük. Amellett, hogy élete során több területen is sikereket aratott, e területeken szerzett ismereteit ötvözve kreativitásának és vállalkozó szellemének köszönhetően képes volt számos újdonsággal előállni.
Maruzsi, a kellemes és a hasznos ötvözésének mestere
Maruzsi 1953-ban Baján született kereskedő családba. Tíz évvel később Budapestre költöztek. Itt járt gimnáziumba és szakmunkásképzőbe, ahol gépszerelést tanult. Gyerekkora óta érdekelte a labdarúgás, és ’67-ben bekerült a Magyar Úttörő Labdarúgó válogatottba. Két évvel később letette a játékvezetői vizsgát, amely kapacitásában aztán számos mérkőzésen jelen volt. A ’70-es évektől kezdve egyik szakmába kóstolt bele a másik után. Először redőnyügynökként, majd fényképészként dolgozott, végül az autóversenyzés szerelmese lett. A ’80-as évek elején saját autóboltot nyitott. Kaszkadőrként kitalálta és végrehajtotta két saját számát, melyben Ladát vezetve adott elő vakmerő mutatványokat, saját üzletének is jó reklámot hajtva.
Ahová ő megy, ott nincs szükség utakra.
'83-ban kilenc életéből egyet elhasznált, mikor saját rekordja megdöntését ambicionálva félresikerült a 10 autó átugrása. Maruzsi azonban nem rettent vissza, a Renault, az Audi és a Ford zászlaja alatt hamarosan sorra gyűjtötte be az érmeket, bajnoki címeket a rallye, rallyecross futamokon, közben pedig kategóriájában elsőnek számító panziót és '89-ben Maruzsi Team néven sportegyesületet hozott létre.
’94-ben aztán benyújtotta első szabadalmi kérelmét. Maruzsit saját, Amerikában „pick up truck” néven emlegetett kisteherautója ihlette meg. Az foglalkoztatta, hogy az alapvetően csip-csup fuvarozásra tervezett járműben hogyan lehetne alkalmanként több utasnak helyet csinálni. Maruzsi ebből a célból átalakította a csomagtartót, majd szabadalmaztatta a megoldását. A feltaláló elmondása szerint a megkeresett autógyártók nem voltak vevők rá - a saját verziójukat persze azért megcsinálták.
Ezzel nem lett volna ilyen probléma.
Következő találmánya talán még leleményesebb volt. Maruzsiban egy építkezésen ötlött fel, hogy előre kivésett téglák használatával megspórolható lett volna, hogy a már kész falat az építőknek kelljen kivésni a vezetékek behelyezéséhez.
Hornyolt tégla
E speciális tégla tervét „hornyolt tégla” néven szabadalmaztatta. A fenti rajzon láthatjuk, hogy a tégla szélén kifejezetten a berakni kívánt vezetékek számára kialakított részek, hornyok találhatók. Az önmagában kicsi vájások szembefordításával megduplázódik a szabad terület, a két tégla közötti habarcsréteg pedig még több helyet teremt. Az utóvéséssel ellentétben a találmány további előnye, hogy sokáig variálhatunk az elrendezéssel. A hornyolt téglának köszönhetően a vezetékek valóban irigylésre méltóan komfortos otthonra találnak a falban, mi pedig a munka, idő, és pénz megspórolásán túl örvendetesen a törmelékek eltakarításától is megkíméljük magunkat. Mindezen előnyök ellenére a hornyolt tégla Maruzsi előző találmányának sorsára jutott: bár a szakma több díjjal is értékelte, nagyobb mennyiségben való gyártása nem kezdődött meg.
A csalódások ellenére Maruzsi, mint feltaláló számára ez még csak a kezdet volt.
2001-ben használati mintaoltalmat kap szűrővel ellátott lefejtő készülékére. Ahogy a lenti képeken látható, a szerkezet tartályba helyezve megszűri az abban lévő folyadékot, majd vákuum kiváltásával egy csövön keresztül átvezeti egy másikba.
Szűrős cső
Bár a Maruzsi által kezdeményezett új Hungaroring lelátó végül nem saját elképzelései szerint épült meg, a következő évben megérkezett a siker. Az ezredfordulón a meccsek elbírálását megkönnyítő szerkezet elkészítésébe fogott, amelyet 2003-ban "Játékvezetői működést segítő rendszer" néven szabadalmaztatott. A Maruzsi System névvel is illetett találmány a következőképpen segíti a játékvezetőt: a focipályán több kamerát helyeznek el, amelyek felvételt készítenek a meccsről. A felvételek alapján a rendszer nem csak azt tudja megbízhatóan megállapítani, hogy a labda áthaladt-e a gólvonalon vagy sem, hanem a leshelyzetet is észleli. A játékvezető ezután a partjelző zászlón vagy saját óráján nézheti meg az eredményt. A találmány Maruzsinak a Szabadalmi Világkiállításon az első, a magyar „Az év feltalálója” versenyen a második helyet hozta.
A rendszer tökéletesítése napjainkban is zajlik: a „játékvezetői működést segítő rendszer” szemlátomást Maruzsi kedvence és egyben máig erről a legismertebb. A Pintz és Társai közreműködésével szabadalmazatott találmányról részletesebb leírás egyik előző cikkünkben található.
Saját elmondása szerint Maruzsi mindig ambicionálta, hogy valami jelentőset vigyen véghez. Ezt a törekvést tükrözik merész kaszkadőrmutatványai, de a következő, kevésbé látványos elgondolása éppúgy alkalmas lehet arra, hogy nyomot hagyjon a világon: Magyarország EU belépése évében újabb szabadalmi kérelmet nyújtott be saját tervezésű szelektív hulladékgyűjtő tárolójára.
Hulladékgyűjtő tároló
Az otthoni kukára illeszthető, annak fajtájától függően két változatban kapható váz használata pofonegyszerű. A kis helyet foglaló és könnyen hordozható eszköz alighanem a leggyorsabb és legkényelmesebb megoldás azoknak, akik bár fogékonyak a szelektív hulladékgyűjtésre, nem akarnak több új kuka beszerzésével vesződni, majd az összegyűlt szemét elszállításáért fizetni. Ugyan manapság a szelektív hulladékgyűjtés terjedésével az újrahasznosítandó anyagokat nagy épületekben tipikusan több, a hagyományoshoz hasonló kukában gyűjtjük, családi házakban, egy-egy háztartás részeként ez is tökéletesen megállja a helyét. A vázra fedelet is szerelhetünk, de az a relatíve diszkrét aromájú üres palackokra voltaképp nem hiányzik. Ahogy a képen láthatjuk, a fajsúlyosabb zöld kukákra dupla váz is felszerelhető, így a notórius PET palackon kívül fémet vagy papírt is gyűjthetünk. Az eszköz nagy erénye, hogy amellett, hogy Magyarországon családi házakban továbbra is jó szolgálatot tehet, az emberiség döntő részének otthont adó, és a globális szemétmennyiség nagy részét kitermelő fejlődő országokban szintén nehéz lenne olcsóbb, praktikusabb és egyben kulturáltabb megoldást elképzelni.
Maruzsi életútja illusztrálja, hogy bár nagyvállalatoktól függetlenül, saját lábunkon állva nem könnyű kamatoztatni találmányainkat, ki kell tartani. Fontos emellett, hogy találmányainkat szabadalmaztassuk és vigyázzunk is a szabadalmunkra. A szabadalmakkal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdésekre itt kapunk választ.
Ne bátortalanítson el, ha környezetünk momentán nem vevő az ötletünkre, hiszen a világ alakulásától függően az elkövetkező években nemcsak csökkenhet, hanem növekedhet is az érdeklődés. Emlékezzünk csak, hogy a történelem folyamán hány újításnak nem ismerték fel elsőre a jelentőségét. A játékvezetőt segítő rendszer jelenkori példája a bizonyíték, hogy még a komoly érdeklődést felkeltő találmányok bevezetése is jó néhány évbe kerülhet.
Ha érdekelnek további magyar feltalálók, az alábbi linkeket ajánljuk:
- Világmegváltó magyar feltalálók I. - Bíró László
- Világmegváltó magyar feltalálók II. - Galamb József
- Magyar feltalálók kálváriája
Ha pedig esetleg a szabadalmaztatás gondolatával játszol, szakemberrel való konzultáció előtt a témában részletesen a „Találd fel magad – avagy a siker szabadalma” c. könyvben tudsz tájékozódni.
A cikkhez felhasznált források:
http://www.maruzsiteam.hu/talalmanyok/index.html
http://www.boon.hu/uj-buvos-kocka-van-a-magyar-emberek-kezeben-maruzsi-laszlo-talalmanya/1864502
