Bendzsel Miklós, a szabadalmi hivatal elhíresült elnöke szerint mind az Igazságügyi minisztérium, mind az Állami Számvevőszék, mind az Alapvető Jogok Biztosa, mind a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület, sőt még a hivatali korrupciót firtató parlamenti képviselők is tévesen értelmezik a jogszabályokat.
Karesz hüje Gyöngyi hüje Laci hüje. Csak én vagyok okos énnekem a segembe is felyem van.
Weöres Sándor
Friss hír: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) befejezte vizsgálatát a „Hipavilon mutyi” márkanéven futó, szabadalmi hivatali visszaélés gyanú kapcsán. Az általános vizsgálat mellett az ÁSZ tételesen is vizsgálta az SZTNH-Hipavilon Kft. gyanús szerződéseit. A jelentés 11. pontja törvénybe ütközőnek minősíti, hogy a hivatal újdonságkutatás ellátására szerződéseket kötött a Bendzsel által létrehozott, illetve felügyelt kft-vel. Ugyancsak jogtalannak minősítették, hogy Bendzsel engedélyével a Hipavilon Kft. viszont-megbízást adott újdonságkutatásra Bendzsel kormánytisztviselő kollégáinak. A fentieken túl az ÁSZ jelentés 7. pontja szerint a hivatal és személy szerint Bendzsel Miklós „nem gondoskodott arról, hogy tevékenységében és céljaiban a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményei érvényesüljenek”.
Blogunk korábban már több alkalommal beszámolt a visszaélés-sorozat gyanújáról, például Korrupciógyanú a szabadalmi hivatalban címmel, valamint Felkarolás helyett felmarkolás címmel. Blogunk birtokába került egy olyan - vélhetőleg nehezen kikényszerített - közérdekű dokumentum is - amely a kormánytisztviselők Hipavilon kasszánál felvett egyes juttatásait tartalmazza. Köszönjük egyúttal az Index-nek, hogy munkatársaikat nem lehet néhány megbízással, hirdetéssel megvesztegetni, és blogunk közreadásával hozzájárulnak az innovációvédelem megtisztításához, megújításához.
Bendzsel vs Állami Számvevőszék
Az SZTNH - amelynek közleményeiért az SZMSZ szerint Bendzsel felel - azonnal közzétett egy ellen-hirdetményt. Ebben Bendzselék azt írják, hogy az ÁSZ jelentés „belső ellentmondásban van önmagával”. Továbbá az ÁSZ a „tételes és hatályos jogi szabályozást teljesen figyelmen kívül hagyta”, nemes egyszerűséggel képtelen a jogszabályok értelmezésére.
A frontális ütközésnek azonban csak egy áldozata lesz. Az ÁSZ ugyanis Trócsányi László igazságügyi minisztert is felkérte (jelentés 13. lap), hogy tegye meg a szükséges lépéseket, sőt a munkajogi felelősséget is tisztázza. Erre a miniszter ígéretet is tett (jelentés 5.sz. melléklete).
Bendzselék ÁSZ-t minősítő közleményüket az ÁSZ sem hagyhatta szó nélkül. Domokosék viszontválaszukban visszautasítják az SZTNH közleményt, és felszólítják Bendzselt, hogy 30 napon belül tegyenek eleget az ÁSZ javaslataiban megfogalmazottaknak.
Bendzsel vs Igazságügyi miniszter
Nem könnyű egy frontális ütközést túlélni. Bendzselnek több is sikerült.
1/ A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE) javasolta az igazságügyi miniszternek, hogy a rezsicsökkentéshez kapcsolódva mérsékeljék a magyar kkv-kat terhelő magas szabadalom fenntartási díjakat. Erről blogunk is beszámolt Európa legnagyobb sarcát vetik ki a feltaláló cégekre címmel. Trócsányi igazságügyi miniszter úr válaszában Bendzselékre hivatkozott, akik úgy tájékoztatták, hogy a díj nem magas, csupán átlagos. Bendzselék az alábbi ábrán is látható (az átlagot közel háromszor meghaladó) összegről tájékoztathatták félre a minisztert.
Talán arra nem gondoltak, hogy néhány szám összeadását az igazságügyi minisztérium is képes ellenőrizni, így vélhetőleg ez komoly összeütközést jelentett a bizalmát vesztő Bendzsel és a miniszter között.
2/ Trócsányi László miniszter 2016. 03. 16-án iktatott levelében azt írta Domokos László ÁSZ elnöknek, hogy minisztériuma már több alkalommal jelezte aggályait a Hipavilon Kft. tevékenysége kapcsán Bendzseléknek. Bendzsel 7/3-4/2015 számú válaszlevelében nemes egyszerűséggel azt válaszolta miniszterének, hogy az Igazságügyi minisztérium tévesen értelmezi a jogszabályt.
A fentiek fényében szekunder ütközésnek tekinthető, hogy az igazságügyi miniszter által elfogadott és a minisztérium jogértelmezéséhez hasonló ÁSZ jelentést Bendzselék nyilvánosan bírálják, illetve vonakodnak végrehajtani. E csattanás hangja még nem ért el a közvéleményhez.
Bendzsel vs. Alapvető Jogok Biztosa
Az Alapvető Jogok Biztosa 2014. 03. 10-i jelentése csúnyán elmarasztalja az SZTNH-t. A jelentés szerint SZTNH - amelynek információbiztonságért felelős vezetője az SZMSZ szerint épp Bendzsel Miklós volt - több mint egy éven át már másnap hozzáférhetővé tette weblapján a friss szabadalmi bejelentéseket. A hosszú idő azt is jelentette, hogy weblapjának biztonságát egyáltalán nem ellenőriztette Bendzsel megfelelően. Az egyetlen adatbázisra épülő gagyi honlap egyébként 95 millióból készült. Az ombudsman feltáró vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményeként megállapította, hogy az SZTNH azzal, hogy nem biztosította megfelelően a nem nyilvános bejelentések védelmét, nem tett eleget az alkotmányos tulajdonhoz való jog objektív intézményvédelmi követelményeinek, azaz tömeges alkotmánysértést követett el. A jelentés vége szerint Bendzsel, az általa egyedül felügyelt Szabadalmi Kamarával együtt bosszúhadjáratot indított a visszaélést feltáró MSZTE elnöke ellen. Bendzsel és a kamara elnökének, Török Ferencnek tevékenységét az ombudsman alkalmasnak ítélte a „közigazgatásba és azon keresztül az államba vetett bizalom megingatására”.
Időközben a bíróság visszaállította az egzisztenciavesztéssel sújtott, négygyermekes MSZTE elnök kötelező kamarai tagságát, amelyről blogunk Elnézést Bendzsel elvtárs, ez az ítélet! címen számolt be. A civil szervezet elnökét azonban újabb és újabb fegyelmi kísérletekkel zaklatják. A napokban például azért, mert valakik közreadták a szabadalmi botrány történetét, és a sorok között az elnök nyilvánosan elhangzott mondatait vélték felfedezni.
Bendzsel az ombudsmannak is nekiment, nem hagyta szó nélkül az őt elmarasztaló vizsgálati jelentést. Meghazudtolva a hatályos szabadalmi törvény 2. §-ához fűzött miniszteri indoklást arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy állásfoglalásával ellentétben a feltalálókat nem is érte kár. E törvényi pontot - miszerint a hozzáférhető dokumentumok azonosak a nyilvános dokumentumokkal - Bendzselék több nyilatkozatukban is a miniszteri indoklással ellentétesen próbálták meg értelmezni. Bendzsel válasza végén azzal vádolja meg az Alapvető Jogok Biztosát,, amivel épp őt vádolták, nevezetesen, hogy Székely László ombudsman állásfoglalása „indokolatlan kárt okoz a hatóságunk iránti közbizalom alaptalan megingatásával”.
(Folytatjuk)
További tényfeltáró cikkeink:
