Szabadalmi blog

Az egerek atyjának emlékére

2013. július 24. 11:56 - pintz

„A burkolat az SRI egyik lépcsőjéből készült, egy gombbal, mert csak egy volt kéznél a gyártáskor.”

D.C.Engelbart.jpg2013. július 2-án, 88 éves korában meghalt Douglas C. Engelbart, a számítógépes egér feltalálója. Ezzel a cikkel munkásságára és találmányának jelentőségére szeretném felhívni a figyelmet - rövid történet következik arról, hogyan is született meg az ötlet, miként folyt a kivitelezés, majd hogyan fejlesztették tovább, miképp lett napjainkra az egyik legelterjedtebb beviteli eszköz, a személyi számítógépek elengedhetetlen kelléke. 

Az 1960-as években járunk, amikor még a számítógép használata többhetes felkészülést igényelt, például a parancsnyelv megtanulását. Douglas C. Engelbart, a Stanford Kutatóintézet egyik tudósa megkísérelt egy olyan beviteli eszközt tervezni, amely egyszerűbb együttműködést teremt az ember és a számítógépe között. Próbálkozása sikeresnek bizonyult.

Tulajdonképp ez egy mechanikus mutató eszköz, mely az egérkurzor segítségével a képernyőn követi az eszköz fizikális mozgását. A prototípusa faházas szerkezetű volt, és két fémkeréken gördült. „A burkolat az SRI egyik lépcsőjéből készült, egy gombbal, mert csak egy volt kéznél a gyártáskor.” Az egér mozgását a tárcsák közvetítették az elektronikának. Eleinte „mutatónak” (pointer), majd bogárnak hívta. Végül az „egér” (mouse) elnevezés terjedt el, a tetején lévő piros gomb és a hátsó részéből kilógó kábel miatt. Engelbart laboratóriumának egyik munkatársa ekkor megjegyezte, hogy pontosan úgy néz ki, mint egy egér. Az eszköz San Fransiscoban, a Fall Joint Computer Conference-n debütált. 

Engelbart 1970-ben, „kijelzőrendszerhez használható X-Y pozíciókövető-ként”szabadalmaztatta,  és a 3.541.541 szabadalmi számot kapta. Sajnos feltalálója nem gazdagodhatott meg a jogdíjakból, mert szabadalma még a felhasználóbarát operációs rendszerek és a személyi számítógépek elterjedése előtt, 1987-ben lejárt. Az USA 2000-ben fejezte ki háláját, amikor Bill Clinton amerikai elnök Nemzeti Műszaki Fejlesztési Érdemérem díjjal jutalmazta D. C. Engelbartot, amiért tartósan hozzájárult az ország versenyképességéhez és életszínvonalának emeléséhez, sőt mi több tudományos felfedezése üzletileg is sikeres termékben bontakozott ki.

Engelbart_Clinton_NMT.jpg

A számítógépes egér fejlődése azonban ezen a ponton még messze nem állt meg. Mai formájához nagyon sokan hozzájárultak, többek között Jean-Daniel Nicoud, Pierluigi Zappacosta, Daniel Borel és Giacomo Marini is. Az egér és a grafikus felhasználófelület elterjedése szorosan összefügg. A 70-es években a fejlesztésben a Xerox Corporation vette át a stafétabotot. A tárcsákat immár felváltották a golyók, a gombokat négyszögletesre cserélték. Megjelentek a háromgombos változatok. Ezután Dyck Lion és Steve Kirsh kifejlesztette az optikai egeret. Ezek a modellek egyszenzorosak voltak. Az első változat egy fekete-fehér négyzetes egérpadról olvasta el az irányt és a sebességet. A második változat az egérpadra festett kék és infravörös vonalakra épített. A szenzor mellett beléépítetettek egy vörös és egy infravörös LED-et is, így a rácsozásról felváltva rögzítette az információt. Fontos még megemlíteni a digitális egeret, amelyet Jack S. Hawley alkotott a Palo Alto-i Kutatóközpontban.

 1982-ben kereskedelmi forgalomba került a Mouse System Corporation egere is. Szoftver híján nem terjedt el, hisz csak az IBM-PC-hez volt illeszthető. Majd az Apple is előrukkolt egy a Lisa nevű, szériában gyártott, számítógépeihez készült típussal. Ez utóbbi optikus elektronikai rendszerrel működött, s a golyót immár gumival vonták be. Ez sem vált népszerűvé, de jól megalapozta az 1984-ben kijött Macintosh® személyi számítógépet, amely már kiválóan szemlélteti a „mutass rá és kattints” (point and click) elmélet hatékonyságát. Ekkor már a Microsoft is felsorakozott az egérgyártókhoz a maga kis zöldszeműjével (Green Eye). A 80-as évek végénél szintén a Microsofté az érdem az első ergonómiai szempontok alapján tervezett, a köznyelvben csak „Dove szappan”-ként emlegetett egérért. A mai nagy számítógépes óriás, a Logitech pedig piacra dobta a „hanyattegeret” (TrackMan). Lényege, hogy egy helyben áll, és a hüvelykujj segítségével lehet irányítani a görgőt.

Egerek_levágott.JPG

 A további években rengeteg új fejlesztéssel találkozhatott a felhasználó: ballisztikus vezérlő programok, melyek lehetővé teszik az egér érzékenységének beállítását; gyerekeknek készült kis kézbe való egerek, és még sorolhatnám. Nagy hangsúlyt kapott a fejlesztésnél a vezetékek elhagyása. Kezdetben infravörös adatátvitellel próbálkoztak; ennek nagy hátránya, hogy nem lehet az útjában semmiféle akadály. Ezt fokozatosan felváltották a rádiófrekvenciás megoldások, ahol már nem volt szüksége közvetlen rálátásra és nagyobb mennyiségű adatok átvitelére is képesek voltak. Manapság legismertebb technológia a Bluetooth (kék fog). Ez a vezeték nélküli metódus 1998-ban került bemutatásra. Érdekessége, hogy a svéd Ericsson céglemondott szabadalmaztatásáról, és összefogott a többi cégóriással, ezáltal biztosítva a gyors és széles körű felhasználást. Elnevezését Harald Blotand viking vezérről kapta, aki a 10. században egyesítette Dániát és Norvégiát csakúgy, mint szándékuk szerint a számítástechnika és a távközlés is összeolvadhatna. A SIG (Ericsson, Nokia, IBM, Toshiba és az Intel) nevű érdekvédelmi csoport minden érdeklődőnek ingyen kínálta a technológiát, azzal a feltétellel, hogy cserébe azok is lemondanak továbbfejlesztéseik kizárólagos szellemi tulajdonjogáról.

2004 óta a vezeték nélküli egerek tárháza a lézeres technológiával bővült. A legújabb fejlesztések eredménye, hogy akár a levegőben tartva is nyomkövető. A számítógépes egereknél nemcsak a minőség javul, hanem a kreativitás is szerepet kap. Ma már rengeteg humoros, ötletes kivitelezéssel lehet találkozni, úgymint a kisautó, szív alakú, női testet imitáló vagy épp valódi egérre emlékeztető formával. Az, hogy milyen típusú egeret vásárol az ember, egyéni ízlés dolga. A számítógépes egérről alkotott vélemények, a különböző fórumokon olvasható értékelések meglehetősen eltérnek egymástól. Egyesek szerint magán az egéren áll vagy bukik a minőség, mások az egérpadra esküsznek, mások véleménye szerint megteszi az egyszerű fa asztallap is.

Kreatív egerek.JPG

Paksi Julianna
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.

Források: www.welt.de, www.egermuzeum.hu, www.zeit.de, www.spiegel.de, www.bbc.co.uk

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szabadalom.blog.hu/api/trackback/id/tr645422770

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.