Szabadalmi blog

Nem is annyira nemzeti a nevében „nemzeti” hivatal

2014. július 25. 17:19 - tobias_wutzli

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat hiányolja a nemzeti érdekek képviseletét a szabadalmi hivataltól

 Szellemi_Tulajdon_Nemzeti_Hivatala_SZTNH.jpg

 
Blogunk készséggel ad helyt az NJSZ álláspontjának, amely az SZTNH nemzeti iparjogvédelmi kérdésekhez való hozzáállását veszi górcső alá.

Vajon hogyan viszonyul a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzeti iparjogvédelmi érdekekhez? 

 A Nemzeti Jogvédő Szolgálat az SzTNH elnökéhez a következő kérdéskörökben intézett levelet:

1. Rámutatott arra, hogy a Magyarországon kívüli – főleg nyugat-európai országokban székelő – vállalkozások rengeteg magyarországi védjegyoltalomra tesznek szert, anélkül azonban, hogy lajstromozott árujelzőiket ténylegesen használnák Magyarországon. A bejegyzés egyetlen célja, hogy a védjegytulajdonosok megakadályozzák azt, hogy hazánkban a külföldön jól bejáratott védjegyeket nálunk más ne használhassa. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat felajánlotta, hogy vállalkozik az ilyen nem használt védjegyek törlésére, hogy az a magyar kis- és középvállalkozók számára hozzáférhetők legyenek.

Az NJSZ fölhívta a figyelmet arra, hogy igen sok, a fenti kategóriába tartozó védjegy oltalma megszűnt, s ennek adatai az SzTNH-nál rendelkezésre állnak. Szeretnének egy kimutatáshoz hozzájutni, hogy annak eredményét közkinccsé lehessen tenni.

Végül pedig sérelmezte a Szolgálat, hogy a védjegyek törlési, és megszűnés-megállapítási kérelem-díja rendkívül magas.

Az SzTNH szerint a magyar Kormány egy ízben az Európai Bíróság előtt kifogásolta azt a közösségi szabályt, amely szerint a magyarországi oltalomszerzést távoli, vagy jelképes uniós védjegyhasználattal külföldi védjegytulajdonosok megakadályozzák. Ilyen szellemben nyilatkoznak a Hivatal munkatársai nemzetközi fórumokon. Semmilyen, EU szerv előtti kodifikáció-módosításra irányuló fellépés nem történt.

Az SzTNH szerint a magyar kis- és középvállalkozóknak identitást kell találni, és nem más védjegyeinek megszerzésére törekedni. Ilyen fellépést csak akkor tart helyesnek, ha védjegykérelem benyújtása során ütközik a kérelmező törölhető védjegybe.

Ami a brand-építés hatékonyságát illeti, az SzTNH kételkedik abban, hogy ilyesmit külföldi jogosultak nem használt védjegyeinek szisztematikus megtámadásai révén növelni lehetne, mégis a megszűnt védjegyek különböző adatbázisokban való kiválogatása tekintetében tanácsot ad.

Az SzTNH-nak röviden összefoglalva tehát az az álláspontja, hogy nem szabad védjegytörlésekkel foglalkozni, a megszűnt védjegyek közötti válogatás pedig az érdeklődők saját szakállára folytatható hobbi, nem érdemes vele komolyan foglalkozni.

Ami az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjait illeti, azok az SzTNH költségfedezeti bevételeinek funkcióját töltik be, ezért sem a törlési, sem a megszűnés-megállapítási, sem pedig a megsemmisítési eljárási díjakhoz nem hajlandó hozzányúlni. Az első, és egyetlen szempont: a díjak növeljék a Hivatal bevételét.

 

2. Az NJSZ kifogásolta, hogy a Hivatal elnöke sajtótájékoztatóján említést sem tett arról, hogy a növekvő mennyiségű lajstromozások miféle kérelmezőktől származnak. Fölhívta a figyelmet arra, hogy a lajstromozott szabadalmak túlnyomó része külföldié, de a látszólag magyar tulajdonúak mögött valódi tulajdonosként külföldiek húzódnak meg. Arra is kitért az NJSZ, hogy a magyar szabadalmak száma a magyar kutatás-fejlesztés szempontjából kulcsfontosságú gazdasági területeken nyomasztóan alacsony. Egyrészt utalt arra, hogy az USA-ban hasonló helyzet alakult ki, ami ellen határozottan, és magas szinten felléptek, másrészt pedig arra, hogy a magyar szabadalmak újdonságvizsgálatának manipuláltsága miatt a lajstromozások 15-20 %-a megsemmisíthető lenne.

Az SzTNH azzal kénytelen volt egyetérteni, hogy a hazai eredetű szabadalmak száma és aránya sajnálatosan alacsony, de arra, hogy a külföldi szabadalmak a magyar szempontból létfontosságú területeket fedik le, és akadályozzák a kutatás-fejlesztést, még csak nem is reagált. Azzal mentegetőzik a Hivatal, hogy a külföldi tulajdonú szabadalmak nagyobb részét az Európai Szabadalmi Hivatal adta meg, a megsemmisítési eljárások nagyobb száma sértené az említett EU intézményt, ezért ilyesmit semmilyen formában támogatni nem hajlandó.

 

3. E sorok írója úgy érzi: elengedhetetlen, hogy befejezésül a következőkre mutasson rá: az NJSZ beadványát azzal kezdte, hogy hivatkozott a szellemi tulajdon védelmi stratégiáját tartalmazó, Jedlik Ányos nevét viselő akciótervre, továbbá arra, hogy az ehhez szükséges forrásokat és kiadásokat az SzTNH költségvetésében külön meg kell tervezni, és nyilvánosságra kell hozni.

Természetesen joga van az SzTNH-nak a Nemzeti Jogvédő Szolgálat minden egyes javaslatát, indítványát sommásan elutasítani, jóllehet az elutasítás indokai alaposan megkérdőjelezhetők. Mivel azonban „Jedlik Ányos akcióterv” létezik, elvárható lett volna, hogy az elutasított NJSZ javaslatok helyett a Hivatal elnöke legalább saját, helyesnek és célravezetőnek tartott, és az említett akcióterv révén pénzügyileg is támogatott olyan lépéseket állít szembe, amelyek a magyar szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását előmozdítják. Bendzsel Miklós úr válaszában egy tőmondat sem foglalkozik a Hivatal Jedlik Ányos akciótervbe illő lépéseivel.

Felmerül tehát az a kérdés, hogy mi történt az SzTNH költségvetésében ilyen célra elkülönített eszközökkel, hogyan, és mikor hozta nyilvánosságra a Hivatal elnöke az idevágó intézkedéseit. Ha nem történt meg a költségvetésen belüli, és most említett elkülönítés, akkor vajon mi történhetett az ide tartozónak ítélt összegekkel?

 

Budapest, 2014. július 25.

 

dr. Szathmáry Géza ügyvéd
Iparjogvédelmi szakértő

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szabadalom.blog.hu/api/trackback/id/tr906544725

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.