avagy miért görög, ha magyar?

Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága pontot tett a görög joghurt körüli szigetországi perpatvarra – írja a World Intellectual Property Review.

Az eredetileg Görögországban, Athénben alapított, immár 88 éves FAGE angol cég 1983 óta importálja a görög joghurtot Angliába. 2012-ben a Chobani vállalat, az USA No. 1. görög joghurt előállítója szánta el magát az angol piac meghódítására. A joghurtot (amit régebben juhtejből, de ma már a nagyüzemi mennyiség miatt tehéntejből állítanak elő) leszűrik vásznon, papíron vagy akár finom szitán keresztül, így sokkal krémesebb, bársonyosabb lesz, ráadásul a savóval távozik a savanykás íz is. Jóval egészségesebbnek tartják, többek között az immunháztartást is segíti.

Miért folyik a bitorlási eljárás?

A FAGE szerint görög joghurt csak Görögországban készülhet. Az amerikaiak a bíróság előtt viszont azzal érveltek: a vevők megértik, hogy a „görög joghurt” csak termékfajtát, illetve termelési eljárást jelöl, és nem egy "brandet", vagyis számukra lényegtelen hol gyártják. Ezt nem fogadta el a bíróság, a jogerős bírósági határozat, ami különösen az angolszász jogban precedens értékű, azt az irányvonalat erősíti, amely a földrajzi árujelzők topkategóriájába sorolja az eredetmegjelölést. Aki ez ellen vét, az tehát védjegybitorlást, pontosabban földrajzi árujelző bitorlást követ el.

Földrajzi árujelzővel ellátott magyar termékek az EU-ban pl. a Szegedi téliszalámi, a Makói hagyma, a Csabai kolbász vagy a Szegedi paprika – olvassuk a vedjegyportal.hu-n, ahol gyakorlati tanácsokat és tippeket is kapunk a védjegy bejegyzésétől a lenyúlás művészetéig.

Védjegy lehet-e a görög joghurt?

A védjegy, mint árujelző az egyik vállalkozás áruinak a másikétól való megkülönböztetésre szolgál. Hasonló, csoportos funkciót biztosít a földrajzi árujelző is, de utóbbi a termék azonosításán túl az árunak egy földrajzi egységből való származására is utal - olvasható Pintz György „Védjeggyel a csúcsra!” és Találd fel magad! c. könyvében.

Az angol királyi Bíróság jogerős döntése után már nincs fellebbezés lehetőség, és az az amerikai kuzinokat perköltség megfizetésére is kötelezték. Árnyalja a képet az a tény, hogy a görögöknek a tehéntej a modern korig nem szolgált széles körben alapanyagul, ezért Görögországban ismeretlen fogalom a „görög joghurt”, ahogy a franciáknál a franciasaláta.

A bírósági döntés után Chobani csak az USA-ban árulhatja görög joghurt néven termékét, míg az angol FAGE fennen hirdeti új címkéjén, hogy ez az „eredeti görög joghurt”.

Ehhez képest kies hazánkban számos márka (Bakoma, Danone), sőt, a Tesco saját görög joghurtja is kapható, amely a hatósági nyilvántartása szerint nem élvez védettséget.

Úgy tűnik, Magyarország ebben is a korlátlan lehetőségek hazája: minden stadion mellé javaslunk egy görög joghurt gyárat! És bízzunk benne, hogy a franciák nem akarják levédetni a párizsit! Lehet persze, hogy akkor hús is kerülne bele.

dr. Viola Zoltán

Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
http://szabadalmi.hu/elerhetosegunk/