Tudd meg, hogy ők hogyan csinálják!

„ Egy cég szíve és lelke a kreativitás és az innováció” (B. Iger, Walt Disney Co). Megjelent a legpatinásabb értékelés a TOP 100 fejlesztő cégről a Thomson Reuters-től.

Évről évre a Top 100 résztvevői átlagban 17%-kal emelik a K+F-re fordított költségeket. A vizsgálat alanya minden olyan cég, amely az elmúlt 5 évben legalább 100 szabadalmat szerzett. Kiemelten számítanak azok a szabadalmak, amelyekre védelmet adott a kínai, a japán, az európai vagy az USA szabadalmi hivatal.

Nézzük a legérdekesebb vizsgálati eredményeket. Először utasította Ázsia Észak-Amerikát maga mögé. A 2013-as számokat Japán 39%-kal szárnyalta túl, így részesedése most 39 cég a 100-ból. Egyetlen év alatt, miközben az elöregedő Japánt sokan már leírták. Meglepetésként először szerepel a kontinentális Kína, erősítette jelenlétét Dél-Korea és Tajvan. Nem kellenek csodák a gazdaságban, csak kemény munka: Dél-Koreában a GDP 3.6%-át, Japánban 3,4%-át, az USA-ban pedig 2,8%-át fordítják a K+F szektorra. A KSH szerinti hivatalos adat 1,44% volt itthon.

Eggyel nőtt a listán a gyógyszercégek száma: felkerült a Novartis, a Johnson&Johnson és az Abbott és a Roche után. A leginnovatívabb szektor a félvezetőké és az elektronikus alkatrészeké: Samsung, SanDisk, Texas Instruments és Intel a nagyobbak közül. Csökkent viszont az autóipar részesedése, de a Bosch, a Nissan, a Toyota, a Honda a nyerők között fut.

Az okostelefonok piaca még mindig növekszik, az Apple, a Microsoft, a Samsung és a Google mellett a BlackBerry reméli visszahódítani régi nagyságát a Blackberry Passporttal. A Huawei idén először jutott a TOP 100 közé. Érdekes márkavédelmi könyv számol be arról, hogyan juttathatjuk védjegyünket e nagyok közé.

Vessünk még egy pillantást Európára. Elemzők szerint jellemző, hogy például egyetlen angol cég sem szerepel a listán. Megint. Szerintük egyenes a korreláció azzal a ténnyel, hogy 2012-re a GDP 1,7%-a alá esett a K+F aránya Angliában, és a 2013-as javító intézkedések (kedvezőbb szabadalmi adóztatás) hatása hosszabb távon jelentkezik majd. 

Bár csökkenőben, de Németország előtt Franciaország vezeti az európai listát. Néhány tradicionálisan kreatív cég is az élen van: BASF, 3M, Boing, Canon, General Electric, Hewlett-Packard, IBM, Kobe, LG, Mitsubishi, Oracle, Philips, Ricoh, Sharp, Siemens, Sony, Symantec, TDK, Toshiba, Xerox, Yamaha.

Drámai mélyponton a magyar innováció védelme, megdöbbentő statisztikai adatok a szabadalmak területén

Tekintve, hogy az innováció sorsa összekapcsolódik az innovációvédelem sorsával, nézzünk kis statisztikát e területen. 2014. III. negyedévben jelent meg az IP5 Statistics 2013, azaz az öt legnagyobb szabadalmi hivatal közös éves statisztikai jelentése. A magyar számokkal összevetve kiderül, hogy míg a világon a szabadalmi bejelentések száma 11 %-kal nőtt, addig Magyarországon ez 7%-kal csökkent. sőt idén újabb drámai csökkenés várható. A makroszintű innovációvédelmi konferenciákon a magyar szabadalmi hivatal rendre nem képviselteti magát. Csupán egy civil szervezet, a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület tagjai közül vesznek részt - talán nem véletlenül, hisz a kormányhivatal elnöke azon mesterkedik, hogy a drámai magyar statisztikát mindenáron kozmetikázza. Az SZTNH elnöke sajtótájékoztatón közölte a közvéleménnyel és a döntéshozókkal az eredményeket még 2014. február 6-án. Ennek címe: Megduplázódott hazánkban az új szabadalmak száma a világválság tetőzése óta. A sajtó ezt a címet vette át, és a fejlesztések sikereként tálalta (pl. Magyar Nemzet). Miért is tegyenek bármit a kormány illetékesei, ha ilyen jól szalad a szekér? EZZEL SZEMBEN VALÓJÁBAN: 7%-kal csökkent a „nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések száma”. A titoktartási szabadalmi botrányban elhíresült Bendzsel Miklós, a szabadalmi hivatal vezetője és egyszemélyi politikai felelőse szándékosan vezette meg feletteseit és a közvéleményt. A megduplázódásnál ugyanis a magyar számokhoz hozzácsapta a magyar fejlesztést éppen inkább korlátozó európai szabadalmak számát. Hasonlóan manipuláltan adta elő a 16 %-os védjegybejelentés csökkenést, amelyet ötéves csúcsnak állított be.

Sajnos a magyar innováció és annak védelme mélyponton van, csak paradigma- és vezetőváltással lehetne kikerülni a kátyúból. 10000 emberre például 0,6 szabadalmi bejelentés esik az idén, míg Koreában ez a szám 450 körül lesz, pedig nem kreatívabbak, mint mi.