Szabadalmi blog

Innováció - Made in China

2016. június 06. 15:01 - pintz

Az utóbbi évszázadokban Kína nem jeleskedett az innovációban, olyannyira, hogy az elmúlt ötven évben a legjelentősebb kínai találmány a hibrid rizs volt. Óriási számuk ellenére a tudományos Nobel-díjakat sem a kínaiak nyerik. Pedig valaha élen jártak a tudomány és a technika terén: kínaiak találták fel sok más közt a papírt, a nyomtatást, a puskaport és az iránytűt. A birodalom hosszú időn át olyan jelentőséggel bírt, hogy a történészek körében vita tárgya, hogy végül is miért nyugaton zajlott le az ipari forradalom.

kinai-nyomtatas.pngHagyományos kínai nyomtatás

Azóta ugyan lemaradtak a nyugattól, a XXI. század jelentheti a fordulópontot. Kína már így is radikális változáson ment át: agrárországból néhány évtized alatt ipari ország lett, s manapság túlzás nélkül a világ gyáraként emlegethetjük. Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy hosszú távon ez sem lesz elég a fejlődés fenntartásához. A kínai kormány álláspontja szerint az országnak nincs választása: a bérmunka és a másolás után saját eredményekkel is elő kell állnia. Az a céljuk, hogy az évszázad közepére Kína ismét nagyhatalom legyen a tudomány terén. Úgy gondolják, hogy ha továbbra is a nyugati innovációra támaszkodnak, azzal az ország gazdaságát és biztonságát is veszélyeztetik.

shanghaj-elotte-es-utana.jpgShanghaj előtte és utána

Feltűnő azonban, hogy Kína nemcsak a sikeres nyugati országoktól tér el, hanem Japántól és Dél-Koreától is. Egypártrendszer van, a kormány irányítása alatt tartja az egyetemeket és az internetet, a szellemi tulajdon védelme pedig gyenge. Ez sokak szemében felveteti a kérdést, hogy képes-e egy ország úgy vezető szerepre szert tenni az innovációban, hogy a társadalmat nem hatja át a nyugatra jellemző liberális szellemiség. Lehetséges, hogy a kínai kultúra gátolja a kreativitás kibontakozását?

A kínai fiatalok szerint a bajok már az iskolában kezdődnek: a hangsúly a tények és adatok memorizálásán van, nem a problémamegoldáson; az elméleten és nem a gyakorlati alkalmazáson. Úgy tűnik továbbá, hogy a kínaiak nem hajlandók kockázatot vállalni. Leendő kínai feltalálók és vállalkozók gyakran panaszkodnak arra, hogy egy projekt kezdeti fázisában tőke tekintetében sem befektetőkre, sem a bankokra nem számíthatnak. A kínai kultúra emellett nagy hangsúlyt fektet a hagyományok, a felmenők és a feljebbvalók tiszteletére. Nehéz elképzelni, hogy ez a környezet megfelelő lenne a kreativitás kibontakoztatásához, hiszen a kreatív emberek egyik jellemzője, hogy hajlamosak megkérdőjelezni a tekintélyt, szabályokat, és szokásokat.

kinai-vizsga.jpgEgyetemi felvételi Kínában

El kell ismerni, hogy az önkifejezés szabadsága Kínában korlátozott a nyugathoz képest. Biztos azonban, hogy a technológiai innováció ugyanúgy megszenvedi ezt? Különösen, hogy a kreativitás egy szűk alkalmazásáról beszélünk: új, eladható termékek megalkotásáról. A kreativitást gyakran a spontaneitással, művészetekkel társítjuk, pedig valójában mindössze a dolgok közötti kapcsolat találására való képességet jelenti.

A kínai kormány óriási összegeket költ kutatásra és fejlesztésre. A tiszta energia az egyik favorizált terület. Mivel Kína a világ legnagyobb autópiaca, a kormány többek között az elektromos autóban látja a jövőt. Óriási mennyiségben állítottak elő elektromos járműveket, viszont azok hajlamosak voltak kigyulladni, és az áruk túlságosan magas volt a hagyományos autókhoz képest. A hazai kereslet csekély volt és külföldön sem tudták eladni. Ez az eset jól példázza, hogy bár a K+F-re költött összegek utalnak az innováció fokára egy országban, az erőfeszítések nem mindig eredményeznek használható vagy eladható terméket.

kinai-elektromos-auto-kiallitas.jpgKínai elektromos autó – a lány sajnos nem jár hozzá

A kínai szabadalmi hivatal ugyanakkor méretében az amerikaihoz hasonló, és egyre növekszik. Kínában 2015-ben több mint egymillió szabadalmi kérelmet adtak be. Összehasonlításként itthon az elmúlt évben csupán 633 nemzeti szabadalmi bejelentés érkezett. Ez azt jelenti, hogy Kínában tízmillió főre kb. 8100 szabadalmi bejelentés, a magyar érték több mint tizenkétszerese jut. A használati mintaoltalmak tekintetében sem jobb a helyzet, sőt: ezen bejelentések száma 10 millió főre vetítve Kínában 8291, Magyarországon 249 volt 2015-ben.

kina-magyarorszag-szabadalom.jpg

kina-magyarorszag-hasznalati-mintaoltalom.jpg

magy_szab_bej.jpg

Magyarországon a bejelentések évről évre csökkenő száma miatt ugyan egy szabadalmi elbírálóra havonta szinte rekord alacsony számú bejelentő jut, a külföldi hivatalokhoz képest mégsem gyorsabb az eljárás. A szabadalmak fenntartási díja kiugróan magas, s mivel az innovációvédelem sem megfelelő, a magyar találmányok gyakran a külföldi versenytársak markát ütik. Mindezek fényében kijelenthetjük, hogy bár a hazai szakemberek külföldre vándorlása nem segít, az államszervezet által létrehozott környezet legalább annyira felelős a jelenlegi siralmas helyzet kialakulásáért. Kína jóval kedvezőbb viszonyokat biztosít a feltalálók számára, ami már a hivatali díjakból is látszik: kínai találmány szabadalmaztatása esetén az állam magára vállalja az eljárás díjának 80%-át, s az első 3 évben a szabadalom fenntartásáért csupán évi 900 jüant (kb. 38 ezer Ft) kérnek. Ezzel szemben a jóval szerényebb gazdasági lehetőségekkel kecsegtető Magyarországon a szabadalmak fenntartásának hivatali díja a 3. évtől a sokszorosára nő: Európában szinte sehol nem kell ennyit fizetni 15 éves távon. A Pintz és Társai által létrehozott Szegények Szabadalmának köszönhetően azonban legalább a bejelentés költségeit csökkenteni tudják a pénzszűkében lévő magyar feltalálók.

Kína jelenleg különösen a számítógépek, a telekommunikáció, a vegyészet és a gépészet terén erős. Persze a mennyiség nem minden, a szabadalmak jelentőségét is figyelembe kell venni. Az ország mindeddig inkább az apró fejlesztésekben, mint az áttörésekben jeleskedett. Kínának eddig az „újrafeltalálás”, azaz a külföldi technológiák elsajátítása és továbbfejlesztése vált be a legjobban: példának okáért, míg hagyományosan Kína nem remekelt a vasutak terén, mára vezet a nagysebességű vasutak fejlesztésében. Ez a stratégia már csak azért is jó volt, mert kis kockázattal nagy eredményeket lehetett elérni. A vezetés azonban egyre inkább az eredeti innovációra helyezi a hangsúlyt. Olyan tudományos felfedezéseket akarnak látni, amelyek felhasználása az egész világ menetét befolyásolja, s egyidejűleg azt szeretnék, ha vállalkozási hullám indulna meg Kínában.

kinai-gyerekek.jpg
Mini emberi erőforrások

Kérdés azonban, hogy Kína tényleg végre tudja-e hajtani ezen átváltozást. Japán és Dél-Korea ugyan képes volt rövid idő alatt fejlődőből fejlett országgá válni, egyrészt nyitottabb és demokratikusabb volt Kínánál, másrészt ez egy teljesen más környezetben ment végbe, az ipari korszak végén, ma viszont már egy másik, információs társadalomban élünk. És bár Kína sokkal gyorsabban változik, mint a múlt században Korea és Japán, időközben a technológiai fejlődés is felgyorsult. Az sem elhanyagolható tényező, hogy Kínában az állam még mindig az irányítása alatt tartja a gazdaságot. Az innováció gyakran szükségessé teszi a régi üzleti modellek újragondolását, kérdés viszont, hogy a kormány merné-e zargatni azokat, akiknek a hatalmát köszönheti.

Az állam erős gazdasági jelenléte globális szinten is konfliktusokat okoz. Amerikával szemben Kína ragaszkodik ahhoz, hogy szuverén nemzetként joga van a saját digitális tere felügyeletéhez. Az USA arra panaszkodik, hogy a kínai kormány a külföldi versenytársakat hátrányba hozva közvetlenül vagy befektetésekkel anyagi támogatást nyújt a belföldi cégeknek. Komoly probléma emellett a szellemi tulajdon védelmének csekély foka, ami miatt a külföldi tech cégek bizalmatlanok és nem akarnak együttműködni a kínai szakemberekkel.  Ezen problémáknak mind súlyos következményei lehetnek, mivel ahhoz, hogy Kína valóban a fejlett országok közé lépjen, nem elég a belföldi piacot uralnia, hanem globálisan is versenyképesnek kell lennie. Abban azért bizakodhatunk, hogy minél több innováció fog Kínából eredni, az országnak annál nagyobb érdeke fog fűződni a szabadalmak védelméhez, hiszen a szabadalmak által biztosított kizárólagos hasznosítás ösztönzi az innovációba való befektetést, és így az új ötletek megvalósítását.

Az innováció egyben hazafias kérdés is: a kínai vezetés azt akarja, hogy az ország ismét büszke lehessen a tudományos-technológiai eredményeire. Rómát sem egy nap alatt építették, tehát ne várjuk, hogy Kína teljes lakossága néhány évtized alatt teljes attitűdváltáson menjen keresztül. Azonban ahogy az USA-ban is a Szilikon völgyben központosul a kreativitás, Kínában is kialakulhatnak hasonló, az ország többi részénél előbb járó térségek. A vállalkozók városaként ismert Shenzen lehet az egyik jelölt.

shenzen.jpgShenzen városa

A kínaiak általában optimistán látják a jövőt, mindig fejben tartva, hány sikersztori kezdődött mások másolásával. Kína fényes jövője viszont egyelőre bizonytalan. Ha a kínai vezetés nem talál hamarosan működő gazdasági stratégiát, könnyen leállhat az ország fejlődése. Ha azonban az elektronikai boltban kínai telefonokat, az utcán kínai autókat látunk, már azt fogja jelenteni, hogy Kína jó úton jár ahhoz, hogy megvalósítsa a benne rejlő lehetőségeket.

Ha tetszett a cikkünk, akkor érdemes elolvasnod a következő írásainkat is:

 

Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szabadalom.blog.hu/api/trackback/id/tr798784202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

halaloszto 2016.06.07. 09:07:12

a lány sajnos nem jár hozzá beszólásnak mi értelme volt?

zkalman78 2016.06.07. 12:54:46

@halaloszto: hogy legyen mibe belekötnöd.

eMeL · http://emel.blog.hu/ 2016.10.23. 23:45:08

@halaloszto: Most hazudjon? Tetszik neki és kész. :)