Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender... mai mesénk azonban egészen újkeletű. Az amerikai kormány legendás fű-szabadalma, az Apple kenderfüst-párologtatója, jogi tanácsadók reménybeli törvényes marihuána-forgalmazóknak… mi történik az USA-ban a fű legalizálása kapcsán? És mi köze ennek a szellemi tulajdonjoghoz? Egy biztos: az amerikaiak tudják, hogyan csapjanak le egy új üzletre és hogyan védjék a jogaikat.

Kizárólag orvosi használatra...
forrás: index.hu

Az elmúlt években gyakran került az újságok címoldalaira a kannabisz legalizálásának problémája. Ismeretes, hogy számos államban (például Floridában) a szernek orvosi, illetve más államokban (például Coloradóban vagy Kaliforniában) emellett rekreációs célú alkalmazása is engedélyezésre került, és jelenleg több mint hat és fél milliárd dolláros üzlet, amely az előrejelzések szerint 2020-ig 44 milliárdra fog emelkedni, sok tehát a „be nem takarított” lehetőség. Ennek az összegnek nagy részét az orvosi célú felhasználás teszi ki, de a piacra dobott termékek egyebek mellett csomagolásokat, italokat, tinktúrákat, nyugtatókat, étvágygerjesztőket és állatoknak szánt tápszereket (!) is tartalmaznak.

A fűvel kapcsolatos szabadalmi bejelentések száma
forrás: www.patentvue.com

Ez a jelentős és ellentmondásos új piac számos szabályozási kérdést, illetve üzleti kérdést hozott magával, melyek közül többnek vannak szellemi tulajdonvédelmi vonatkozásai is. Az alábbi bejegyzés ezeket a vonatkozásokat tekinti át (és nem foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy a marihuána legalizálása helyes vagy helytelen döntés-e, különösen, hogy ez a kérdés Magyarországon valószínűleg nemigen fog napirendre kerülni az elkövetkezendő évek során).

A szellemi tulajdonnak az itt nem releváns szerzői jog melletti két fő formája a védjegy  és a szabadalom. Az Egyesült Államokban védjegyet mind szövetségi, mind állami szinten be lehet jegyeztetni. Marihuánára viszont szövetségi szinten védjegyoltalom megszerzésére nincs lehetőség. Ez azért van így, mert a védjegyek elsősorban a termékek piacra dobásához, marketingeléséhez használhatók, viszont a füves termékeket a vonatkozó szabályok szerint nem lehet reklámozni azokban az államokban, ahol azok nem legálisak. Ez alaposan megnehezíti a tévés és internetes hirdetéseket. Egy tavalyi ügyben az USPTO (az amerikai szabadalmi - és védjegyhivatal) megtagadta a „HERBAL ACCESS” nevű védjegy bejegyzését gyógyfüvek kereskedelmi forgalmazásával kapcsolatban, mondván, hogy a jelzést marihuána forgalmazására is használják, az pedig szövetségi szinten jogszabályba (a „Controlled Substances Act”-be) ütközik. A „JUJU JOINTS” védjegy bejegyzését hasonló indoklással utasították el.

Ebből sem lett amerikai szövetségi védjegy
forrás: www.medpotnow.com

A védjegyeknél egyébként az európai országokban is szerepelnek olyan korlátozások, melyek szerint pl. nem jegyezhető be a közrendbe, vagy a közerkölcsbe ütköző megjelölés (mint az önkényuralmi jelkép). Érdekes módon viszont az USPTO megadta a védjegyoltalmat néhány olyan megjelölésre, amelyek marihuánához kapcsolódtak, de önmagukban nem marihuána forgalmazására akarták használni őket (pl. orvosi tanácsadási szolgáltatásokra). Másrészt viszont érdekes módon előfordult, hogy nem jegyeztek be olyanokat, amelyeknek nem volt közük a marihuánához, de úgy tűnt, mintha lenne. Példa erre a „THCTEA”, amelynek első három betűje a „Tea Honey Care” rövidítése, de a Hivatal szerint a marihuánában megtalálható tetrahydrocannabinolra utal, ezért a megjelölés megtévesztőség miatt nem lehet védjegy (a Lanham Act második szakasz 2(a) pontja szerint erkölcstelen, megtévesztő vagy botrányos megjelölések nem részesülhetnek védjegyoltalomban).

Ahol bejegyezhetsz védjegyet akár fűre is
forrás: www.thompsoncoburn.com

A szabadalom mint jogvédelmi forma ellenben érdekes módon rendelkezésre áll az USA teljes területére. Ez valószínűleg azért van így, mert a védjegyekkel ellentétben nem létezik olyan jogszabály, ami általánosan kimondaná, hogy közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző találmányt nem lehet levédetni (lásd például cikkünket a pénisznagyobbító találmányokról); a törvény itt tételesen felsorolja, hogy mi nem részesülhet oltalomban (pl. az emberi embrió klónozása). Tehát hogyha egyébként a szabadalmaztatás feltételei teljesülnek (a találmány új, iparilag alkalmazható, feltalálói tevékenység eredménye /non-obvious/, és a leírás kellőképpen feltárja azt /properly disclosed/), még akkor is szerezhető rá szabadalom, ha marihuánát használ vagy azzal kapcsolatos. 2017 elején már több mint 300 olyan amerikai szabadalom létezett, amely valamilyen formában kannabisz-származékokkal volt kapcsolatos. Ezek között például ilyeneket találunk:

Marihuánás rágógumi, amely tömegének egy 0.01-1%-át teszi ki kannabisz:

forrás: www.medicalmarijuanainc.com

Párologtató vagy inhaláló gép, amelyre pont az Apple (!) nyújtott be szabadalmi bejelentést - persze ezzel bármit lehet párologtatni, de az kicsit gyanús, hogy pont az IP-iparban aktív, kaliforniai illetőségű világcég foglalkozik inhalálóval. Érdemes azért emlékezni arra is, hogy az Apple számtalan olyan szabadalmi bejelentést nyújt be, aminek semmi köze a fő tevékenységükhöz, és ezek nagy része megvalósítatlan marad:

forrás: i.dailymail.co.uk

Aeroszol-előállító eljárás, ahol az előállított vegyület THC-ből, tehát a kannabisz hatóanyagából származik:

forrás: www.sativaisticated.com

Kannabiszt tartalmazó kapszula fogyás elősegítésére és hányinger ellen:

forrás: www.ilovegrowingmarijuana.com

A marihuána-szabadalmakkal kapcsolatban az elmúlt években számos érdekes híresztelés látott napvilágot, például, hogy az amerikai kormány egy marihuánával kapcsolatos szabadalom jogosultja már 2003 (!) óta (ez az US 6630507-es számú szabadalom). Ezzel kizárólagos joguk van az adott szerre, illetve megoldásra. Hozzá kell tenni viszont, hogy a szabadalom jogosultja egészen pontosan az amerikai Egészségügyi Minisztérium, és az nem általában a marihuánára, mint olyanra, hanem csak bizonyos nem pszichoaktív kannabisz-félék bizonyos felhasználási módszereire vonatkozik, tehát az nem igaz, hogy „az amerikai kormány levédette a marihuánát”.

Idézet a szabadalmi leírásból:

„A kannabinoidok antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek, ezért… hasznosak az oxidációval kapcsolatos betegségek széles körének, például a… korral összefüggő, gyulladásos és autoimmun betegségek kezelésében és megelőzésében. A kannabinoidok különösen alkalmazhatók neuroprotektánsokként, például… agyvérzés és trauma, vagy neurodegeneratív betegségek, mint az Alzheimer-kór, Parkinson-kór és a HIV-demencia kezelésére.”

A szabadalmi leírásban feltüntetett kémiai képlet
forrás: paft.uspto.gov

Kérdés, hogy mire kellett egy ilyen szabadalom egy amerikai minisztériumnak. A tilalom kritikusai, az aktivistáktól a marihuánával kapcsolatos jogi tanácsadással keresni kívánó ügyvédi irodákig mindenesetre folyamatosan hangoztatják, hogy miután a kormány hallgatólagosan elismerte a szer orvosi felhasználásának lehetőségét, sőt részben le is védette az ilyen felhasználás egyes formáit, álszentség, hogy szövetségi szinten továbbra is tiltja (bár mint láthatjuk, azóta nem is igen teszi, elsősorban a nem orvosi felhasználást korlátozza). A titalom-pártiak erre azzal vághatnak vissza, hogy a kormány kizárólag a nem pszichoaktív, tehát konkrétan „füvezésre” nem használható kannabisz-típusok vonatkozásában szerzett szabadalmat.

Érdekesség emellett, hogy természeti jelenségeket nem lehet szabadalommal levédetni, tehát magát a természetben előforduló növényt sem, azonban az erre vonatkozó feldolgozási eljárásokat, vagy ennek módosításait már igen (ld. Diamond v. Chakrabarty-ügy). Ilyen alapon kapott szabadalmat egy kanadai cég hibrid kannabisz-növényekre az USPTO-tól még 2015-ben, de ugyanaz az USPTO a szövetségi szintű védjegyük bejegyzését viszont megtagadta.

Látható tehát, hogy az új piac igen élénk, egyesek új aranylázhoz hasonlítják, és nagyon sok vállalkozás szeretne élni a lehetőséggel és keresni rajta. Ezek legtöbbje igyekszik minél jobban élni a szellemi tulajdonvédelem eszközeivel, tehát a védjegyekkel, illetve szabadalmakkal is, amennyire a vonatkozó jogszabályok engedik. Attól függetlenül, hogy magáról a legalizálásról mit gondolunk, azt mindenképpen el kell ismerni, az amerikai cégektől van mit tanulni - hiszen ők felismerik, hogy az üzletük legfőbb vagyona sokszor nem a fizikai tőke, hanem a szellemi termékük: találmányuk, ötletük vagy brandjük.

Ha további - hazánkban is - legális szórakozásra vágysz, kövess minket Facebook-on, és olvasd el korábbi cikkeinket is!

• Az öt legzseniálisabb észak-koreai találmány
• 5 hiba, amit Jennifer Lawrence Joyként elkövetett
• Amikor Putyin és Trump villant az elnöki sávban

Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu