Ne aggódj, mától segítenek a pénisznövelő találmányok!

A férfiaknak nemcsak a magassága különböző, hanem a péniszük hossza is. Van aki gigamérettel van megörvendeztetve vagy épp megátkozva; van, akinek viszont igen kicsi a pénisze: < 3 cm. Ez utóbbiak ritkán szoktak örvendezni, pedig funkció szempontjából így is teljes értékű alkatrészt kaptak. Mindenesetre így vagy úgy több feltaláló is érintett lehet - az ő találmányaikból állítunk össze egy csokrot.

Törölhetjük szótárunkból a „Szemüveget a bírónak!” orvosi beutaló kifejezést, és vélhetőleg felmenőjükkel való fajtalanságra is kevesebben fogják felkérni a játékvezetőket.

Nem lesz több gól/nem gól disputa, és akár a lesvita is a múlté lehet. Mindez Maruzsi László egykori autóversenyző és futballbíró érdeme, akinek találmánya kálvária szakaszból a feltámadás korszakába ért. Maruzsinak a Dél-Korea-Japán rendezésű VB meccs hibás bírói döntései és egyéb súlyos bírói hibák tettek be annak idején. Úgy érezte tennie kell valamit az igazság érdekében. A találmány a partjelző botból kiindulva megszületett, a sikert azonban nem mérik olcsón egy magyar feltalálónak...

Ma éppen hatvan éve, hogy Detroitban elhunyt a makói születésű Galamb József, így mai írásunkat neki szenteljük.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy sem az Amerikai Egyesült Államok, de az egész világ sem így nézne ki, ha Henry Ford nem kezdte volna el a megfizethető T-modell gyártását, és ha ehhez nem nyújtott volna hathatós segítséget Galamb József magyar feltaláló.

Blogunk nemrég új tematikus sorozatot indított, melyben magyar feltalálók életpályáját és találmányait igyekszünk az olvasóközönség elé tárni. Első részünkben Bíró Lászlónak, a golyóstoll feltalálójának életútjából és szabadalmaiból szemezgettünk.

Galamb József egy dél-alföldi településen, Makón látta meg a napvilágot 1881-ben, református kisparaszti családban. Édesapja korán elhunyt, így testvéreivel egymást támogatva tudtak boldogulni. Alapfokú tanulmányait szülővárosában, míg középfokú tanulmányait Szegeden és Budapesten abszolválta. Gépészmérnöki oklevelét 1901-ben szerezte meg a mai Bánki Donát Műszaki Főiskola elődintézményében.

Ezután egy háromszáz koronás aradi ösztöndíjból Németországba utazott, majd pénze elfogytával Frankfurtban szakmunkásként helyezkedett el egy autógyárban. Ekkor fogalmazódott meg benne élete egyik legfőbb vágya, hogy kijusson az 1904-es Saint Louis-i autó-világkiállításra. New Yorkba 1903 őszén érkezett meg. A továbbutazáshoz szükséges pénz híján ismét gyári munkásként dolgozott néhány hónapig, és a félretett pénzből végül sikerült eljutnia a rendezvényre. A látottak annyira lenyűgözték, hogy úgy döntött, az Egyesült Államokban marad huzamosabb ideig.