Ma 30 éve, november 24-én halt meg Bíró László, a golyóstoll feltalálója. Ha száz évvel előbb született volna, Petőfi valószínűleg nem írta volna meg Tintásüveg című versét, s Megyeri egyetlen sárga kabátján sem keletkezett volna éktelenkedő folt.
A golyóstoll a sárga kabátok barátja!
Cserediákként Thesszalonikiben a következő párbeszédről szereztem tudomást, mely egy magyar barátom és az ő egyik görög ismerőse között zajlott le:
- Transzformátor, golyóstoll, a számítógépek működési elve, nem robbanó gyufa stb. stb. stb. Ezek a találmányok mind magyar feltalálók nevéhez köthetők.
- Igen, de mi találtuk fel a tudományt.
A görög és a magyar beszélget...
Valóban nehéz vitatkozni a hellén gondolkodásmód fontosságával, és az európai civilizációra gyakorolt hatásával, de azért nekünk sincs miért szégyenkeznünk. Egyrészt ennek tudatosítása, másrészt a magyar feltalálók körül keringő tévhitek eloszlatása céljából blogunk új tematikus sorozatot indít, melyben egy-egy kiemelkedő magyar származású feltaláló életét és munkásságát kívánjuk bemutatni.
Épp ma harminc éve hunyt el Bíró László József, akihez a golyóstoll koncepcióját kötjük, így sorozatunkat az ő életműve bemutatásával kezdjük.
Bíró László József | Forrás: Wikipédia
Bíró László József 1899-ben született a Nagymező utcában Schweiger László József néven. Rendkívül széleskörű érdeklődéssel bíró egyéniség volt. Kezdetben az orvosi pálya felé vonzódott, el is kezdte az egyetemet, de végül nem szerzett diplomát. Érdekelte a hipnózis, később vámügyekkel foglalkozó hivatalnok lett, belekóstolt az újságírásba, hobbija a szobrászat és a festészet mellett az autóversenyzés volt.
1938-ban a zsidótörvényeknek a szabadságjogait korlátozó hatásai, valamint az általános légkör elől Párizsba ment, később Argentínában telepedett le, ahol haláláig alkotott. Születésnapja, szeptember 29-e Argentínában az 1986-os évtől kezdve a Feltalálók Napja (Dia del Inventor)
A golyóstoll szabadalmát 1938-ban jelentette be még Magyarországon, de végül a kizárólagos jogosultságokat Argentínában kapta meg 1943-ban.
Mint minden találmány, a golyóstoll sem a semmiből, előzmények nélkül született. Mint ahogy manapság is meg kell jelölni a hasonló ismert iratokat, Bíró is a korábbi szabadalmak (John Loud, amerikai, 1888 ; Wilhelm Braun, német, Wenczel Climes, cseh, 1938) alapján indult el. Ezeknek a legnagyobb hibája általánosságban az volt, hogy használhatatlanok voltak, mivel a tollat végig függőleges helyzetben kellett tartani, ami írás közben egészen kellemetlen tud lenni, és még e mellett a tintát sem volt képes egyenletesen adagolni. Ezt a megoldást fejlesztette tovább Bíró. Találmányának lényege, hogy a tintát egy rugós szerkezet nyomja ki, a sűrű paszta ugyanis önmagában nem mozgott szabadon, nem érintkezett mindig a golyó belső felével. Az első nagy megrendelője a brit királyi légierő volt, majd az Egyesült Államok hadserege is nagyobb tételben vásárolt az akkor forradalminak számító találmányból.
A találmány később olyan módon összefonódott a feltaláló nevével, hogy számos országban „bíro” vagy „biro pen” néven emlegetik, George Orwell például kizárólagosan így referál az elmés szerkezetre. A megjelölésre a márka védelme céljából védjegyet is szereztek. Ugyanakkor a védjegyoltalom megszűnik, ha a márka az intenzív használat következtében köznévvé válik. Nem egy szerencsés történet, ha évtizedek alatt felépítünk egy brandet, majd később bárki így utalhat a saját hasonló termékére. Ritka az ilyen történet, de nem példa nélküli - gondoljunk csak a termoszra, rotringra, celofánra, linóleumra, stb.
A golyóstoll mellett körülbelül tíz másik szabadalom is köthető Bíró nevéhez. Ezek közül a mai napig is rendkívül népszerű golyósdezodort édremes kiemelni.
Érdekesség, hogy autóversenyzői hobbijából kiindulva olyan automata sebességváltó rendszert is szabadalmaztatott, mely a korábbinál nagyobb erő zökkenőmentes átvitelére volt képes. A kizárólagos jogokat a General Motors vette meg. Bíró tisztes licenszdíjban részesült, a gyártást azonban nem kezdték meg, mivel a GM célja az volt, hogy a konkurencia fejlesztéseit korlátozza ebbe az irányba.
A szabadalomból fakadó jogok magukban foglalják a gyártást, hasznosítást, forgalmazást. Szabadalmaztatni is többnyire azért szoktak, hogy megtérüljön a fejlesztésbe fordított tőke. Ugyanakkor létezik a szabadalmaknak egy olyan fajta hasznosítási módja, mely a jogintézmény céljával (az előbb említett megtérülés) nem teljesen összeegyeztethető. Az egyik ilyen esetre a fenti történet tökéletes példa. Azért szabadalmaztatunk valamit, hogy a konkurenciát elzárjuk az ilyen irányú fejlesztések elől, ún. szabadalmi bozótok kialakításával. Ennek durvább, és általában jogsértő változata a szabadalmi trollkodás, amikor többnyire felszámolt cégek jogait szerzik meg a trollok, majd fenyegető felszólító levelek formájában licenszdíjat követelnek és perrel fenyegetőznek. (A szabadalmak ilyen jellegű ún. stratégiai célú hasznosításáról, valamint a magyar fejlesztőket érintő potenciális kockázatokról egy angol nyelvű összefoglaló itt és itt érhető el.)
Ha érdekelnek hasonló érdekességek a szabadalmak, találmányok világából, akkor like-olj minket Facebookon, és olvasd el cikkünket a terrorizmus ellenes szerkezetekről!
Az eredeti rajzok Bíró László szabadalmi bejelentéseiből
További érdekességeket olvashattok Bíró Lászlóról a Találd fel Magad című könyv Golyós Toll, az indián című fejezetében, illetve az alábbi linkekre kattintva:
https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%ADr%C3%B3_L%C3%A1szl%C3%B3_J%C3%B3zsef
http://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ipsz/199608/biro.html
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=38989
http://users.atw.hu/engertmartin/index.php?option=com_content&task=view&id=12&Itemid=28
http://www.industrianet.hu/UserFiles/ehsz/Biro_Laszlo_Jozsef.htm
Dr. Csirik Márton
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu
