Megvenné 800ezerért a nevet?
Stop a stopsoros.hu-nak! Indulhat a licit stopsoros.com-ra.
Döntött a legfőbb domainjogi testület, jogszabályba ütközik a stopsoros.hu. Nopaks igen, stopsoros nem? Momentum vs. jog vagy Momentum vs. Kormány? Öntsünk tiszta vizet a - sörös helyett - Sorospohárba! Az ügy kapcsán ezúttal a domainek és a szerzői jog témakörét érintjük.
A Momentum párt blogja szerint Déri Tibor képviselőjelöltjük domain igényt nyújtott be a stopsoros.hu domainre, amelyet a magyar Nyilvántartó (ISZT) nem jegyzett be. Déri Tibor pedig regisztrátora útján az ISZT Jogi Tanácsadó Testületéhez fordult panaszával. Ez a testület korábban a Paks 2. atomerőmű projekt tiltakozása ellenére jogszerűnek nyilvánította a nopaks.hu-t. A testület a nopaks.hu döntésénél úgy ítélte meg, hogy az igénylő, Horgas Péter művész nem versenytársa a panaszos atomerőműnek, továbbá a Paks szó nem vált a versenytörvény által külön védendő kereskedelmi névvé. (Más lenne a helyzet, ha mondjuk a kifejezés lajstromozva lenne védjegyként...) A domain nem is megtévesztő, hiszen az interneten böngésző felhasználó vélhetőleg valóban a paksi erőmű elleni alkotmányos tiltakozó véleménnyel fog találkozni.
Úgy tűnik, Paksot bárki megállíthatja
A Stop-soros ügye azonban ettől eltérő. A Tanácsadó Testület döntéséből kiderül, hogy az igénylő egy közérdeklődésre számot tartó társadalmi vita előkészítésére szánta a domaint. A Momentum blogján közzétett kérelem (2.b pont) szerint igénylő úgy véli, hogy a Kormány akar kizárólagos jogot a stopsoros.hu-ra. Esetleges névhasználati konfliktusokat megelőzve hivatkozik még arra is, hogy a domain nem kötődik magánszemélyhez.
Mint az a jogi állásfoglalásból kiderül, a Kormányt hidegen hagyta a Déri Tibor domainigénye, és az Internetszolgáltatók Tanácsa (ISZT) jelezte jogi aggályait igénylő felé. Maga az ISZT egy kormánytól független, civil, egyesületi keretek között működő szervezet, amelynek célja többek között a domain név regisztráció koordinációja, nyilvántartása, és, hogy mindez civil szabályok adta jogi keretek között működjék. Ilyenformán esetleges jogi „aggályaikkal” perektől, például védjegybitorlási perektől mentik meg a domainjogban járatlan igénylőket, de védik az igénylők és az ISZT között közreműködő regisztrátorokat is. Jogvitás esetben pedig az ún. TT-hez, azaz a Tanácsadó Testülethez fordulnak. E testület az Alternatív Vitarendező Fórum Infomediátor Informatikai Felhasználóvédelmi Irodájának a testülete, a szakma elismert jogi tekintélyeiből áll. A konkrét ügy mellett az ISZT egyúttal elvi állásfoglalást is kért, mely szerint szerzői jogi védelem illeti-e meg egy törvény sajátos megnevezését, valamint politikai hirdetésekre használt szlogenek részesülhetnek-e szerzői jogi védelemben?
1/ A Tanácsadó Testület (TT) először a jogszabályok, illetve ezek tervezeteinek jogvédelmével foglalkozott. A szerzői jogi törvény szerint jogvédelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó, egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg, s az nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Egyéni-eredeti, alkotó szellemi tevékenység hiányában a művet (bármi is legyen annak megjelenési formája) jogvédelem nem illeti meg. A törvény egyes műtípusokat kifejezetten ki is vesz a szerzői jogvédelem köréből: ezek közé tartoznak a jogszabályok, nyilvános határozatok, hatósági közlemények és ügyiratok is.
A TT álláspontja szerint ez nem csak a jogszabályok „hivatalos” elnevezésére vonatkozik, hanem az egyes törvények, törvényjavaslatok általában a sajtó által széles körben ismertté tett, vagy az előterjesztők nevéhez, vagy a javaslat valamilyen jellegzetességéhez (pl. „lex CEU”) kapcsolódva képzett nevekre is: szerzői jogi jogvédelemben azok sem részesülhetnek.
A TT mindezekre alapozva állapítja meg, hogy önmagában a Stop Soros kifejezés, mint egy előkészületben lévő törvénycsomagot jelölő elnevezés nem minősül szerzői jog által védett mű címének, így azt jogvédelem sem illeti meg.
2/ A TT ezt követően a Stop Soros kifejezés, mint politikai hirdetések céljára használt szlogen szerzői jogi védelmének kérdését vizsgálta. A TT arra az álláspontra helyezkedett, hogy Stop Soros! kifejezés önmagában nem részesülhet szerzői jogi oltalomban.
És a STOP mellett mi van az "elsőbbségadás kötelező Sorosnak"-kal?
Más a helyzet azonban a sajátos tájékoztatási kampány részeként közzétett plakátokkal, hirdetésekkel. Az nyilvánvaló, hogy a Kormány kampánya során széles körben vált ismertté a Stop Soros! kifejezés, és annak arculati elemei, mint a stoptábla. Ennek kapcsán a TT egy bírósági ügyben kialakult jogi álláspontra helyezkedett. A plakátok, reklámok szlogenjeinek szerzői jogi kérdéseivel ugyanis – bírósági felkérésre – már foglalkozott egy másik illetékes testület, a Szerzői Jogi Szakértői Testület (SZJSZT 14/11 szakvélemény). Ezen SZJSZT szakvélemény alapján a KRESZ táblába ültetett Stop Soros! kifejezés reklámgrafikai formába öntésével önálló szerzői jogi védelemre jogosult alkotás jött létre. A szakvélemény szerint egy szlogen a gazdasági reklámhordozó nélkülözhetetlen eleme, a szerzői alkotás azonosítható része. A TT szerint – a szerzői jogi védelmet illetően – közömbös, hogy gazdasági reklámról vagy – ahogy jelen esetben – politikai, „társadalmi célú” reklámról van-e szó. Ilyenformán az SZTJSZT szakvéleménye alapján egy reklámgrafikai alkotás lényeges részét érintő szövegre kiterjed a szerzői jog védelme. A TT ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a döntés nem kíván precedenst teremteni, azaz a jogvédelem fennállásának feltételeit minden esetben egyedi állásfoglalásban kell vizsgálni.
3/ A TT végezetül azt vizsgálta, hogy a kifejezés „alternatív” használata megtévesztheti-e az internetes használókat. A TT kifejti, hogy a megtévesztés kérdése tágabb annál, mint ami pusztán a gazdasági szereplők egymás közötti magatartása során felmerül. Megállapítható, hogy a Kormány széleskörű kampánya révén a felhasználók a szlogent közvetlenül a kormányzati információval hozzák összefüggésbe, ezért annak az igénylő általi használata gyaníthatóan megtévesztő.
Az állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag hozta meg. Bár az állásfoglalást egy civil jogi testület hozta, amelynek döntése bíróság előtt támadható, nincs rá precedens, hogy valaha is sikerrel támadta volna meg valaki e jogi testület szakmailag alaposan kidolgozott döntéseinek egyikét.
Van megoldás? Jelen döntés kizárólag a .hu fődomain alatti Stop Soros!-ra vonatkozik. A döntés nem terjed ki például a stopsoros.com-ra.
A .com-os regisztráció azonnali, azt az igénylő rögtön birtokba veheti. Ez ellen is van jogorvoslat, de ott kisebb az esély, hogy azt sikerrel támadják meg. A döntő szerv a WIPO Alternatív Vitarendező Fórum. A kérelem illetéke is 1500 USD, az eljárás pedig a választásokig biztos nem fejeződik be, így feltehetőleg békében lehet stopsorosozni - ugyanakkor a szokásos domainregisztrációs árakhoz képest mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, ugyanis egy élelmes amerikai lenyúlta a domaint, és csaknem 800.000 Ft-ért lenne hajlandó megválni tőle az egyik legnagyobb külföldi regisztrátor oldal tanúsága szerint.
Ha érdekel a szellemi tulajdonvédelem világa, gyere el egy előadásunkra, ahol rengeteg példa és gyakorlati tipp mellett szakértőinktől személyesen is kérdezhetsz, vagy olvasd el korábbi cikkeinket is: