Az Európai Bíróság szerint az Apple védjegye boltjainak belsőépítészete
A szabadalmi.hu blogján olvastuk, hogy 2014. júliusában az Európai Unió Bírósága Luxembourgban az Apple Inc. contra Német Szabadalmi- és Védjegyhivatal ügyben az amerikai konszern javára döntött.
A döntés lényege: az Apple mintaüzletei belső kialakításának ábrázolása védjegyként lajstromozható.
A bíróság döntését itt olvashatja.
Hogy is kezdődött? 2010‑ben az Apple a United States Patent and Trademark Office‑nál (az Amerikai Egyesült Államok szabadalmi és védjegyhivatalánál) védjegyoltalmat szerzett mintaüzletei („flagship stores”) színes tervrajzának ábrázolásából álló, térbeli védjegyre. E védjegyet „számítógépek, számítógépes szoftverek, számítógép perifériák, mobiltelefonok, szórakoztató elektronikai eszközök és tartozékok kiskereskedelmi értékesítése, valamint ezekhez kapcsolódó termékbemutatók” megnevezésű szolgáltatások tekintetében lajstromozták. Erről az ábráról van szó:
Cipőt a cipőboltból?
Ezt követően az Apple igényelte e védjegy nemzetközi kiterjesztését. 2013-ban a német területre való kiterjesztést a Deutsches Patent- und Markenamt (német szabadalmi és védjegyhivatal) elutasította, azzal az indokkal, hogy a valamely vállalkozás termékeinek értékesítésére szolgáló helyiségek ábrázolása nem más, mint e vállalkozás üzleti tevékenysége alapvető jellemzőjének ábrázolása, és hogy a fogyasztó az ilyen kialakítást nem tekintheti az áruk származására utaló jelzésnek. Az Apple e határozat ellen keresetet nyújtott be a Bundespatentgerichthez (szövetségi szabadalmi bíróság), amely előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál.
A Bíróság ítéletében emlékeztet arra, hogy a védjegyeztetéshez három feltételnek kell megfelelnie, nevezetesen: (1) megjelölésnek kell minősülnie, (2) ezen megjelölésnek grafikailag ábrázolhatónak kell lennie, (3) a megjelölésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse.
A Bíróság e tekintetben úgy véli, hogy a jelen ügy tárgyát képező ábra, amely egy üzlethelyiség belső kialakítását jeleníti meg vizuálisan, különféle vonalak, kontúrok és alakzatok összességéből álló tervrajz segítségével, védjegynek minősülhet, amennyiben alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit és szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól és szolgáltatásaitól. Egyébiránt, a Bíróság szerint nem zárható ki, hogy valamely üzlethelyiségnek egy ilyen jellegű megjelölés segítségével megjelenített belső kialakítása alkalmas arra, hogy az érintett árukat és szolgáltatásokat olyanokként azonosítsa, mint amelyek egy adott vállalkozástól származnak. Ez az eset olyankor is fennállhat, amikor a megjelenített belső kialakítás jelentősen eltér az érintett üzletágban alkalmazott normáktól vagy bevett szokásoktól.
A háromdimenziós védjegyek segítségével megvalósítható trükkökről, piacszerzési módszerekről Pintz György: Védjeggyel a csúcsra!, és szintén Pintz György: Találd fel magad! c. könyvei számolnak be.
Az ítélet kapcsán nagy kérdés, hogy az Apple üzleteinek belső kialakítása mennyiben tér el az üzletágban alkalmazott szokásoktól. Elég, ha az alábbi Lenovo-s üzletre tekintünk. Az Apple leendő védjegyén sok cég showroomja felismerhető.
Az Európai Bíróság úgy véli, hogy amennyiben a védjegy nem ütközik az irányelvben felsorolt lajstromozást kizáró okok egyikébe sem, akkor valamely termékgyártó cég mintaüzleteinek belső kialakítását ábrázoló megjelölés érvényesen lajstromozható szolgáltatásnyújtások tekintetében is, olyan esetben, amikor e szolgáltatásnyújtások nem képezik szerves részét a termékértékesítésnek. Az olyan szolgáltatásnyújtások, amelyek az Apple kérelmében említettekhez hasonlóan, például abból állnak, hogy ezen üzletekben szemináriumok keretében termékbemutatókat tartanak, vagy önmagukban véve is olyan díjköteles szolgáltatásnyújtásnak minősülhetnek, amelyek a „szolgáltatás” fogalmába tartoznak. A bíróság által említett lajstromozást kizáró okok a vedjegyportal.hu oldalon ismerhetők meg.
Megkérdeztük az év védjegyirodájává választott Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda szakértőjét, hogyan véleményezik a helyzetet? Az iroda egyik védjegyszakértője elmondta, hogy csak egyféle védjegytörvény létezik, így, ha egy belső elrendezésre ráolvashatók a védjegy ismérvei, akkor az védelemben is részesíthető. Ő inkább a német állásponton lenne. Kérdéses ugyanis, hogy a védjegy által nyújtott kizárólagos joggal mennyiben élnek visszaélésszerűen, illetve felszólalnak-e ellene a versenytársak. A védjegynek ugyanis meg kell valósítania egy asszociatív kapcsolatot a termék/szolgáltatás, illetve a gyártó/szolgáltató között.
Belsőépítészek, figyelem!
A Bíróság tehát arra a következtetésre jutott, hogy valamely üzlethelyiség belső kialakításának a méretek és az arányok feltüntetését nem tartalmazó, egyszerű tervrajzzal történő megjelenítése (ábrája) védjegyként lajstromozható olyan szolgáltatások tekintetében, amelyek termékekkel kapcsolatosak, de nem képezik szerves részét azok értékesítésének, amennyiben e megjelölés alkalmas arra, hogy a védjegybejelentő szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások szolgáltatásaitól, és nem ütközik semmilyen kizáró okba.
Szabad Álom
