Kicsit késve, de törve nem: mi is szeretettel ajánljuk a nemzeti érzelmek kényeztetése és a keblek dagasztásának elősegítése végett az alábbi lelkesítő filmecskéket. Már nem számítanak hírértékűnek, de talán akad még olyan, aki nem látta azt a két jól sikerült és nagy népszerűségnek örvendő „imázs”-filmet, mely Magyarországról és Budapestről készült az elmúlt pár évben, gyakorlatilag állami megrendelésre. A rövidfilmek titka szerintem a magyar közönség viszonylatában az, hogy egész biztos van pár olyan képkocka, melyhez a néző személyes élményeket is köthet, és a zenei aláfestés is megfelelő.



A korábbi (2009-es) budapesti filmet már majdnem másfél millió ember látta, a 2010-es országimázs filmet pedig rövid idő alatt több mint ötszázezren, és az EU elnökség kapcsán alapvető eleme lett az ország bemutatására irányuló promóciónak.

Köztudomású, hogy a magyar nők a legszebbek a világon, ez természetesen helyett kapott a Magyarországot bemutató filmben. A magyar szellemiséget a hungarikumok mellett a magyar vonatkozású technikai fejlesztésekre, az emberiség haladását elősegítő eredményekre kikacsintó képi utalások hivatottak megeleveníteni. Mondhatjuk, hogy mindkét film az innovációt (illetve a magyar innovatív potenciált) népszerűsítő innovatív eszköz.

A filmekben látható (különböző magyar tudósokra és feltalálókra utaló) feliratok kapcsán a rendező, Madarász István úgy nyilatkozott, hogy bár a felsorolás közepesen naiv, a filmekben szereplő magyaroknak vitathatatlan érdeme volt a találmányokban. Egyébként meg egy-egy ilyen alkotás részleteihez a legtöbb esetben többen hozzájárulnak, és ezzel nevük már összefüggésbe hozható a találmánnyal.



Mindenkinek ajánljuk a filmeket, és persze kis hazánk (újra)felfedezését is. Főleg azoknak, akinek még nincs lakatja Pécsen.

BM

ui.
A szerzőnek is kedves emlékei közé tartozik a „vetkőzős” golyóstoll, van is belőle egy ajándékként kapott példány…

ui.#2

A hidrogénbomba-téma kapcsán jelen cikk szerzőjének az a véleménye, hogy:
- mégiscsak egy ilyen bomba vetett véget a II. világháborúnak,
- Alfred Nobel is inkább alapított egy díjat, minthogy mindig a dinamit kapcsán emlegessék,
- Teller Ede is azt mondta: a tudományos sikereit annak köszönhette, hogy a magyar nyelv volt az anyanyelve, máskülönben csak egy középszintű középiskolai tanár lett volna belőle,
- nehéz lett volna mozgóképre vinni, ha a rendező szerepeltetni akarja ezt a szerkezetet is.