Khurram Aziz hírszerkesztő visszatekint azokra a termékekre, formatervezési mintákra, szabadalmakra és találmányokra, melyek az Apple alapítóját, Steve Jobs-ot generációja legnagyobb feltalálójává tették.

Az alábbi szellemi alkotások többsége a "design patent" kategóriába tartozik. A tisztánlátás kedvéért: ez az oltalmi forma az USA jogrendszerére jellemző, és nem azonos a magyar (európai) "szabadalom" fogalmával. Az amerikai "design patent" valójában a magyar (EU) formatervezési minta megfelelője.
 
Míg a szabadalom egy műszaki megoldást vagy eljárást véd, addig a formatervezési minta a termék külső megjelenését hivatott védeni annak érdekében, hogy a formatervezett és egyedi formai kialakítású termékek egy korlátozott ideig ne legyenek másolhatók a versenytársak által.

A 8,032,843 számú szabadalom

Ez volt az utolsó szabadalom, melyet Steve Jobs engedélyeztetett, éppen a halála előtti napon, 2011. október 5-én. A szabadalom azon ikonok sorából áll (összesen 317), melyet a ’Dock’ nevű Mac elem (a tálcához hasonlítható) tartalmaz, s melynek Jobs szerzője és társ-szerzője volt.

Összességében, az itt felsorolt szabadalmak feltárják az elmúlt 30 év technikai fejlődésének csodálatos történetét, valamint Steve Jobs ehhez való hozzájárulásának mélységét. A létezésük is bizonyítja, hogy mielőtt vezérigazgató lett, Jobs elsősorban feltaláló volt.  

A D268,584 számú design patent oltalom

Első szabadalma 1980-ban látott napvilágot, mikor Steve csupán 25 éves volt. A D268,584 számú formatervezési minta az Apple III számítógépéhez készült, mely kereskedelmi és dizájn kudarcnak bizonyult.

Apple III

Steve Wozniak, aki szintén Apple alapító tag, azt mondaná, hogy az Apple III sikertelensége azon alapult, hogy a rendszert az Apple marketing osztálya tervezte, nem úgy, mint a korábbi, mérnökök tervezte projekteket. Sok szempontból ez a dichotómia jellemzi Wozniak és Jobs különbségét. Amíg ugyanis Wozniak a szíve legmélyén mérnök volt, addig Jobs tervező, dizájner. Számára a felhasználói élmény ugyan olyan mértékben volt fontos, mint a termék képességei.

Az ő ragaszkodása vezetett ugyanakkor ahhoz is, hogy az Apple III hűtő ventillátor nélkül került forgalomba, amely számtalan túlmelegedéshez és meghibásodáshoz vezetett. Az ilyen berendezések ugyanis nem elegánsak és nagyon hangosak is, ezért Jobs mindenképpen kitartott amellett, hogy az Apple gépeit ezek nélkül kell gyártani. Végül az iMac-kel, 1998-ban sikerült először megbízható asztali gépet készíteni, mely megfelelő hűtést tudott biztosítani ventilátor nélkül. A hűtőborda technológiának 18 évébe került, hogy felzárkózzon Steve víziójához, de mikor megtörtént, az az Apple újjászületésével ért fel.

A D413,105 számú design patent oltalom

Steve Jobs 11 évet töltött az Apple-ön kívül dolgozva, miután egy bizottsági puccsot követően leköszönt. Mikor azonban 1996-ban visszatért, gyorsan dolgozni kezdett az iMac-en, a gépezeten, mely nagyon emlékeztetett az 1984-es Macintosh 128k-ra.

Az iMac 1996-ból, ikonikus monitorával

Ahogy elődjének, ennek a computernek sem volt ventilátora és emellett hiányzott belőle az akkoriban piacvezető IBM PC több kulcsalkatrésze is. Ilyen volt például az SCSI kártya, az ADB, vagy a floppy meghajtó. Helyükön két USB port és egy CD-ROM meghajtót építettek az iMac-be. Mindez nagyban különbözött bármitől, amit a PC-től megszoktunk. Minden sallangot lecsípni- ez volt az iMac tervezésének jelmondata. Az Apple kijelentette: „a mi számítógépünk hátulja jobban néz ki, mint bármelyik másik eleje”. Az esztétikai élmény valójában épp annyira fontos jellemzője volt a gépnek az eladások szempontjából, mint a gép teljesítménye. Steve őrködése alatt figyelmet kapott az úgynevezett out-of-box élmény is az iMac-kel kapcsolatban, a felhasználónak ugyanis ezzel a géppel csupán csak két lépésébe került az internetre való kapcsolódás. 

A rendszer 8000 eladást eredményezett 139 nap alatt, és megmutatta az Apple cég valódi lelkületét.

A D418,125 számú design patent oltalom...

A Puck. Tetszetős, de haszontalan.

... az iMac Pucké, a kurzor kontrolleré, mellyel Steve az egeret szerette volna újra feltalálni.  A Jonatan Ive tervező dizájnerrel közösen megálmodott Puck végül egy közismerten rosszul tervezett eszköz lett. Lehet, hogy jól festett az iMac mellett, de egyszerűen nem volt kényelmes az emberi kéz számára. Az USB-s kapcsolattal ellátott, áttetsző és színes egér radikális megújulást jelentett az elődökhöz képest, hiszen alakja kerek volt, felszíne pedig két színben ragyogott a felhasználó szemei előtt az áttetsző háznak köszönhetően. Azonban apró mérete és a hajlama arra, hogy elforogjon használat közben elég ügyetlenné tette a használatát, ezen kívül az USB kábele is elég rövidre sikeredett. Két éven belül a sokkal használhatóbb, ellipszis alakú Apple Pro Mouse váltotta ki.

A D516,576 számú design patent oltalom

A digitális zenelejátszók már léteztek egy ideje, mikor Steve elkezdett az iPodon dolgozni. Az Apple azonban a már akkorra létező digitális lejátszókat „nagynak és esetlennek, vagy kicsinek és haszontalannak” találta, illetve a felhasználói felületet „elképesztően csúnyának”; így elhatározták, hogy kifejlesztik a saját modelljüket.

Az iPod 2001-ben indult hódító útjára, és 2004-re az USA MP3 piacának 90%-át fedte le. A dizájnjának kiemelt elemét alkotta egy tekerhető kerék és egy intuitív felhasználói felület. Az iPodon zenei albumok százait lehetett tárolni, így a használók teljes zenei gyűjteményüket a zsebükben hordhatták. A legradikálisabb húzás pedig az iTunes rendszerének elindítása volt, mely az iPodok használóit az Apple szoftveréhez kötötte. Ez a stratégia remek ötletnek bizonyult, mivel az iTunes-szal az Apple képes volt teljes mértékben átformálni a zeneipart – úgy, hogy közben minden egyes a szerveréről letöltött dal után gyarapodik egy kicsivel. Az Apple a világ legnagyobb lemezcégévé nőtte ki magát.

 A D478,310 számú design patent oltalom

Steven nem csak az Apple bombasikerű termékei dizájnján hagyta ott a kéznyomát.  Az aprólékos részletek iránti érdeklődéséről tanúbizonyságot tesz többek között a Mac számítógépek adapterét érintő formatervezési mintája is. Ez az adapter vékony és sima, és már a Windows PC is lemásolta. Az adapter tulajdonságai miatt nagyon könnyen szállíthatóvá teszi a számítógépeket, s lehetőséget kínál a pózerek hadának, hogy sovány tejeskávéjukat szürcsölve bújhassák az Apple iBook-jukat szerte a világon.

 D478,999 számú design patent oltalom

Steve annyira termékei felhasználói élményének megszállottja volt, hogy esztétikai találékonyságát azokon a boltokon is könnyű észrevenni, melyek termékeit árusítják. Az Apple boltjai ikonikus tájékozódási pontot jelentenek, ugyanazt a kialakítást és stílust képviselve, mint a termékek maguk. Nevezetesen, Steve két design patent oltalma is kötődik a boltok belsejében kialakított üveg-lépcsőkhöz.

A boltok meglátogatása idővel szerves része lett az Apple termékek felhasználói élményének, egészen annyira, hogy Kínában ál-Apple boltokat is lehet találni Peking és Shanghai városában.

A D558,756; a D558,757 és a D580,387 számú design patent oltalom

Ezek az oltalmak voltak azok, melyek számos további, az iPhone stílusának és külsejének védelmére szolgáló szabadalom alapját fektették le. Ez az eszköz megváltoztatta az okostelefonok piacát, és utat nyitott számtalan klónnak, melyek megpróbálták megismételni a telefon töretlen sikerét hasonló hardware- és szoftverhátterükkel.

Az iPhone-t zsebPC-nek tervezték letölthető applikációkkal, dinamikus érintőképernyős felülettel, mellyel játék-kiváltóvá is lett. Így hát nem meglepő, hogy ez a koncepció a legkeserűbb jogsértési perek középpontjába került.

Az iPhone sikerének kulcsa valójában Steve ragaszkodása volt ahhoz, hogy a felhasználókat az Apple által szabadalmazhatott szoftver-környezethez kösse. Az AppStore-on (applikációk boltja) keresztül, csak az Apple által elfogadott programokat lehet futtatni az eszközökön – lehetőséget biztosítva ezzel az Apple-nek, hogy minden letöltés után részesedéshez jusson.

Ezt a modellt a Google is igyekszik átvenni. Az Android operációs rendszer segítségével egy nagyobbat szeretne harapni az okostelefon piacból azáltal, hogy csak és kifejezetten a letöltött alkalmazások és hirdetések után járó profitra specializálódik, míg a hardware-t hagyja másokra.

 D616,800 számú design patent oltalom

Steve Jobs kihúzta a MacBook Air-t egy borítékból és a világ legvékonyabb notebook-jának nevezve azt. A notebook dizájnjának oltalma épp ezen a napon került iktatásra és lajstromba vételre, 2010. június 1-jén.

Az Air olyan akkumulátorral rendelkezik, mely egészen 30 napig képes működni standby módban és 7 órás aktív használatot biztosít. A standby módból való felébresztés után a használatra kész állapot elérése mindössze 12 másodpercbe telik. Mindezek mellett a 11 inch-es kijelzőjű modell alig nyom egy kilogrammot. Az Air által nyújtott kis méret és súly, valamint a nagyon magas teljesítmény kombinációja az, amely az igencsak innovatív gépek sorába emeli.

A D627,777 számú design patent oltalom...

... egy hordozható megjelenítő eszköz. Steve egy a 15 szerzője közül, a hosszú ideje az Apple termékek dizájn-jával foglalkozó tervező, Jonathan Ive mellett. Ahogy korábban az iPhone és azelőtt az iPod, az iPad is hatalmas siker lett. 2010 áprilisában jelent meg, és a 80 nap alatt 3 millió darab kelt el belőle. Az év végére ez a szám 14,8 millió volt, és ekkorra az iPad-ek a világ táblagép eladásainak 75%-át tették ki.  

 A 20110108449, a 20110090645 és a 20080168245 számú szabadalmi kérelmek...

... azon nyolc között vannak, melyekben Steve feltalálóként szerepel, s melyek még a felülvizsgálati/elfogadási folyamat alatt állnak. Ezek a szabadalmak sok mindent felölelnek, így a termékek csomagolásával, mobil eszköz adatmentésével, és csengőhangok vásárlásával és szerkesztésével kapcsolatos módszer is van közöttük.

A találmányok széles palettája azt bizonyítja, hogy Steve valóban egyfajta kötőanyagként funkcionált az Apple összes dizájnja és terméke létrehozásában. Persze nem az összes ötlete volt siker. Az Apple TV digitális videorögzítő sosem volt képes felvenni a versenyt a TiVo-val, és a Newton - az Apple első kísérlete a táblagépek terén az 1990-es évek közepén - szintén sikertelen kísérletnek bizonyult.

Ezen kívül Steve-et sokszor más emberek ötleteinek ellopásával is megvádolták. Ilyen eset volt például az egéré is, ugyanis Jobs-ot sokan azzal gyanúsították, hogy azt a Xerox-tól emelte át az után, hogy az 1970-es években látgatást tett a cég Palo Alto-i Kutatási Központjában.

Az elmúlt 30 év egereinek fejlődése, és egyéb Apple alternatívák (Katt a képre a nagyításhoz!)

Habár, ezek a feltételezések elsiklottak a felett a tény felett, hogy Steve sosem volt feltaláló a szó klasszikus értelmében. Ő egy innovátor volt, aki fogta a durva tervezésű koncepciókat és átalakította őket egy rentábilis termékké. Itt tehát nem pusztán arról van szó, hogy elvette valaki ötletét, hanem arról, hogy fejlesztette azt.

Az egér esetére visszatérve, annak keletkezése az 1960-as években kezdődött a Stanford University-n, ahol Douglas Engelbart az ember-computer interakciót tanulmányozta. 1970-ben megkapta a 3,541,541 számú szabadalmat egy eszközre, melyet úgy nevezett: „X-Y helyzetjelző egy kijelző rendszerhez”. Ez a szabadalom valójában sosem törte át a laboratórium falait, de a Xerox megvásárolta.

Az ő egér változatuk jobb volt, mint Engelbart-é, de még mindig eléggé ügyetlen volt, nehéz volt használni, és 1000 dollárba került előállítani. Mikor Jobs meglátogatta a Xerox-ot észrevette, hogy a mérnököknek, akik használták az egeret, folyamatosan az eszközt nézték, hogy lássák, éppen melyik gombot nyomják le. Ő rájött arra, hogy ahhoz, hogy ez az eszköz valóban működhessen, az kell, hogy a felhasználók végig a képernyőn tarthassák a szemüket. Ahhoz, hogy ez kereskedelmi szempontokból is életképes legyen, Steve-nek már csak azt kellett kitalálnia, hogy hogyan építsen egy ilyen eszközt 15 dollárból.

És ebben áll Steve igazi zsenialitása. Nem ő találta fel sem az okostelefonokat, a sem táblagépeket, sem az MP3 lejátszókat. De tudta, hogy hogyan tegye őket jobbá, és elérhetőbbé a tömeggyártás számára. Tudta, hogyha a dolgokat letisztulttá, egyszerűvé és intuitívvá teszi, akkor remek ötleteket vihet ki a laboratóriumokból, és teheti vásárlók millióinak kezébe.

Egy 1996-os interjúban Steve kifejtette az Apple hozzáállásának lényegét:

„Úgy gondolom, hogy a legnagyobb hozzájárulásunk az volt, hogy bölcsészettudományi nézőpontot emelünk be a számítógép használatba”- mondta. „Ha a Macintosh könnyű használhatóságára gondoltunk, a valódi motiváció mögötte nem csupán az volt, hogy az embereknek megkönnyítsük a gép használatát... hanem az is, hogy gyönyörű betűtípusokat és tipográfiát hozzunk létre, hogy grafikát teremtsünk az embereknek, és nem csupán lamináris áralmás számításokat, vagy képeket, vagy művészeti alkotásokat.”

Steve hitt abban, hogy mindenkinek képesnek kell lennie a számítógépek használatára és nem csak a tudósoknak, hanem hétköznapi embereknek, hétköznapi életükben is. Ha tehát összeadjuk az összes szabadalmát, látni fogjuk, hogy ezek mindegyike ezen fő cél elérésére törekedett.

Forrás: Intellectual Property Magazine