„Vannak találmányok, amelyeket a szükség szül, s van, amelyet a felismerés ihlet…”

Tegyünk egy képzeletbeli kirándulást! Idézzük fel a forró nyári napok pótolhatatlan finomságát! Aranysárga, ropogós vagy puha, zsírpapírba csomagolt, sajtos-tejfölös, fokhagymás… Talán már sejteni lehet, hogy ez nem más, mint a strandok, kirakodó vásárok és fesztiválok kihagyhatatlan különlegessége, a gyakran (főként külföldiek által) hungarikumként emlegetett lángos.

Enni mindannyian szeretjük, de a kellemetlen olaj- és sütésszagot, na meg a hosszadalmas és az egyéb ételek egyidejű elkészítését kizáró folyamatot sok vendéglátós lecserélné. A tészta gyúrásának és sütésének hatékonyabbá tételét és a lángos népszerűvé válását hivatott elősegíteni a következő találmány: a lángosautomata. A méretes masinát Dr. Jánosi István, Román Péter és Vogronics László a Földi Kft-vel karöltve, gondos előkészítés után alkották meg. Felismerték az eddig kiaknázatlan lehetőséget, mely egy nemzeti étel elterjedését könnyíthetné meg az egész világon.

Mégis mitől nemzeti? Hiszen elődje, a kenyértésztából kemencében sült lepény a bibliai idők óta ismeretes. Különböző gabonafélékből nyert lisztből és apró változtatásokkal, de világszerte közkedvelt készítmény. Hasonló ételnek számít az elzászi Flammkuchen, távolabbi rokonai pedig a pizza, az indiai naan kenyér, a dél-európai piták, de még a mexikói tortilla is. Olcsó, takarékos, népi harapnivaló.

A mai olajban sült változatot – az egyedi magyar ínyencséget, az országból kivándorolt lakosság, a határon túl élő magyarok, s az elégedetten távozó turisták terjesztették el. De ne szaladjunk ennyire előre! A lángos gyökerei egészen a kenyértésztából szakított darabkáig vezethetők vissza, melyeket a kemence hő-próbájához is használtak. A teknőre tapadt részeket levakarták (vakarcs, vakaró), s a család nagy örömére külön megsütötték. A tészta további elnevezései a bodag (főként a romáknál), a molnárpogácsa, sótalan és sovány (a kenyérhez képest kisebb, a maradék), a pompos (töpörtyűt vagy káposztát gyúrtak hozzá, így pöttyös-pompos lett), a kanvarjú vagy vakvarjú (kicsit tovább sütött lángos színe miatt), s a dübbencs (a levegő felforrósodása dübbenő hangot ad ki). Az elkészült lepényt a nyugati országrészen langallónak, a Rába torkolat vidékétől keletre lángosnak nevezik.

Azt, hogy mennyire a kultúra része Magyarországon mi sem bizonyítja jobban mint a fennmaradt népi hiedelmek, s az ehhez kapcsolódó népszokások. A Dél-Alföldön Luca asszony tiszteletére decemberben lucalepény került éjszakára az asztalra. Szabolcs-Szatmárban a halott lelki üdvösségért készítettek kenyérlepényt. Ugyanezen alkalomból Zemplénben az angyalkáknak sütötték.

Ma már nagy könnyebbséget jelentenek mindennapjainkban a pékségek, könnyen elérhetővé vált a ropogós cipó, s a friss kenyér is. A kemencés kenyérnek – s vele együtt a kenyérlepénynek is - mennie kellett. A későbbi leegyszerűsített, olajban sült változat továbbra is közkedvelt, de nem annyira elterjedt. Pedig ha kemence nincs is minden háznál, olaj nagy valószínűséggel akad. Csak hát, ha már lángos, akkor szutyok, olajszag…

Erre kínálhat megoldást a lángosautomata. Tiszta, higiénikus, környezetbarát, olaj- és energiatakarékos, biztonságos és azonos minőséget biztosító készülék. Mesébe illő jellemzés, s ha mindez igaz, akkor elindulhat a lángos világhódító útjára. Márpedig a visszajelzések kifejezetten pozitívak. A vendéglátó-ipari kiállításokon pedig a szakma is elismerte. A budapestiek szerencsések, hiszen ők a Mester utca 39. alatt saját szemükkel győződhetnek meg a vélemények hitelességéről.

Az érintő képernyős panellel felszerelt lángossütőt a Junior Vendéglátó Zrt.szabadalmaztatta dr. Gedeon Sándor ügyvivő segítségével. A méretes gépezet (az alapmodell kiegészítők nélkül) 327 kilót nyom, ehhez még csatolható még egy tésztaadagoló, tároló szekrény, valamint kelesztő és melegítő berendezés. Különösebb szakértelem nélkül kezelhető. Az elkészült lángos mérete megfelel egy átlagos lángosénak (kb. 19-20 cm). Egy óra leforgása alatt akár 50-60 darab is ropogósra sülhet. Ráadásul az átlátszó oldalfalak lehetővé teszik a látványos kivitelezést.

„A világon két féle ember van: az egyik, aki szereti a lángost, a másik, aki még nem ismeri!”

Bár meglepő módon rengetegen ismerik már most is a világon. Németországban, a weimari hagymafesztiválon a leghosszabb sor rendszerint a lángosos bódé előtt áll. A sörfesztiválokon szintén állandó vendég, mi több a Wikipedia német oldalán külön szócikket írtak róla: Langosch. A szomszédos országok magyarlakta területein hétköznapi ételnek számít, de Csehországban is kelendő. Ausztráliában, Sydney-ben is kapható egy magyar tulajdonban lévő büfében. Sőt, váratlan fejlemény, hogy Venezuelában is rábukkantak magyar turisták egy magyar lángost kínáló török étteremre. A magyar találmány tehát teljes joggal élvez több országban nemzetközi iparjogvédelmi oltalmat, többek között az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Kínában és Európa legtöbb országában.

Mindent összevetve azért – a fórumozók véleménye alapján -, a legfinomabbak továbbra is a magyarországi sütödékben készülnek:Albertfalván, Dorogon és a Nagyvásárcsarnokban. Szép számmal akadnak lángosfesztiválok, ahol a résztvevők közösen elevenítik fel a népi hagyományokat, és elmaradhatatlanok a lángosevő, lángossütő versenyek is, melyeket sokszor táncházzal, kézműves és kirakodó vásárral kötnek egybe. A leghíresebbek közé tartoznak: a Bánhorváti Lángosfesztivál Borsod megyében, mely minden év novemberében kerül megrendezésre; a szeptemberi csáfordi Zalaszentgróton; az Orosháza közelében fekvő mezőhegyesi fesztivál, valamint zalahalápi és dunaszentbenedeki. A nyugati országrészben langalló ünnepséget tartanak például Nagybajomban.

Ha már kellőképp ráhangolódtunk a lángosra, azt ajánlom, kerekedjünk fel, tegyünk egy gasztronómiai kiruccanást, s kóstoljuk meg akár a különlegesebb feltéteket is, válogathatunk a lecsós, káposztás, gyroszos, bolognais, kapros-juhtúrós, lekváros, csokis, mogyorókrémes között. Láthatóan igen bő a választék, és noha némelyik elég bizarr, de a vállalkozó szelleműek biztosan nem riadnak vissza tőle. És persze legyünk szemfülesek hátha valamelyik büfében már üzembe helyeztek egy lángosautomatát!

Paksi Julianna
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.

Forrás: www.langosautomata.hu, http://www.juniorzrt.hu, http://www.foldi.hu