Több visszaélésre is fény derült, amely a feltalálók vagy amatőr ügyvédeik jóhiszeműségét veszi célba
A teljes cikkhez kattintson ide.
1/ Felkérés bitorlási ügy képviseletére
Egy külföldi fél - jelen esetben tajvani gyógyszeripari cégnek kiadva magát - bejelentkezik a magyar ügyvédi irodánál, hogy egy jó nevű magyar cég szabadalombitorlást vagy szerzői jogi bitorlást követett el a tajvani cég ellen. A magyar cég már beismerte hibáját, meg is egyeztek, hogy fizet 400.000 USD-t, de erre még nem került sor. Fel kéne lépni ellene, vállalja el a jogi képviseletet, magas jutalékot kap érte. Mi sem egyszerűbb, gondolja az ügyvéd, a cég tényleg jó nevű, eltűnni nem tud, belemegy a megbízásba. Ezután rövid időre eltűnik a tajvani, majd azt mondja, hogy a magyar már közvetlenül jelentkezett, csekkel fizetne, és már csak az a kérdés, hogy milyen címre küldheti a csekket a magyar ügyvédnek. A tajvaninak gyorsan kell a pénz, nyilván az ügyvéd csak akkor kap jutalékot, ha együttműködik: megküldi a tajvaninak a jutalékkal csökkentett pénzt, majd elbíbelődik a csekk beváltásával. A koppanás csak akkor jön, amikor kiderül, hogy a csekk hamis volt, és a magyar cég nem is tud a szabadalombitorlásról.
A védekezés egyetlen módja, ha az ügyvéd nem mohó, és alaposan utánanéz a történetnek.
2/ Google linkmarketing visszaélés
Ebben a történetben nem csalásról van szó, hanem jogosulatlan üzletszerzésről és a linkmarketinggel, tanácsadással való visszaélésről. A Google-n folyamatosan hirdetett szabadalom-vedjegy.hu weboldal tulajdonosa egy kis magyar tanácsadó cég, amely jogosulatlanul kínál szabadalom-védjegy bejelentési, képviseleti szolgáltatást. Erre csak szabadalmi ügyvivők, ügyvédek lennének jogosultak, ők azonban nem fogadhatnak fel üzletszerzőt. Nem csak csalódott ügyfelek kísérhetik tevékenységüket, hanem jelentős kockázat is. A "tanácsadó cégek" sem szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással, sem titoktartási esküvel nem rendelkeznek - és akkor egyébről még nem is beszéltünk. Képzeljük el, hogy olyanoknak áruljuk el találmányunk féltett kincseit, akiket sem eskü, sem törvény nem kötelez a titoktartásra.
A védekezés módja, hogy szabadalmi ügyvivői irodához fordulunk, és csak felsőfokú iparjogvédelmi végzettségű esküt tett, megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvivőknek áruljuk el titkainkat.
3/ Szabadalmi publikációs számla
A harmadik típus szereplői is veszélyesek, ugyanakkor ők sem csalók a szó Btk. szerinti értelmében. A találmány közzététele után kap a feltaláló egy magyar vagy idegen nyelvű levelet, hogy fizessen több százezer forint publikációs díjat. A feltaláló tudja, hogy ekkor általában úgyis esedékes valamennyi díj. A levél többnyire Szlovákiában, Svájcban vagy Csehországban lett feladva. A levél dizájnja, elrendezése megszólalásig hasonlít egy európai hatóság hivatalos levelére. Csupán a levél hátoldalán lévő halvány, igen apró betűs részből derül ki, hogy a "publikáció" saját portáljukon történik. Azaz nulla értékű szolgáltatást kínálnak tetemes pénzért, és a befizetés egyúttal a szerződés elfogadását jelenti.
A védekezés módja, hogy nagyon aprólékosan tanulmányozunk minden olyan megkeresést, amely pénzünkre vadászik. Jó tudni, hogy ha szabadalmi irodához fordultunk, akkor a hatóság csak vele kommunikál, nem keresi meg közvetlenül az ügyfelet. A szabadalmi ügyvivők pedig előzetes tájékoztatás után, forintban adnak ki szabályos magyar számlát.
A Találd fel magad - avagy a siker szabadalma című új könyv "Szabadalmaztatás buktatói" fejezete is említ néhány olyan visszásságot, amelyre jó tekintettel lennünk szabadalmaztatáskor. Jó lenne, ha a visszaélések ellen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala központilag is fellépne, azonban a Bendzsel Miklós vezette hivatal saját visszaéléseinek szőnyegalásöprésével van elfoglalva. Mint ismeretes, az SZTNH több mint egy éven át kiszolgáltatta a magyar szabadalmi bejelentések teljes üzleti titkát ipari kémek számára. Ez oly módon történt, hogy bárki által hozzáférhetővé tették hivatalos weblapjukon az üzleti titkokat. Amikor ezt a visszaélést leleplezték, akkor Kiszely Katalin KIM helyettes államtitkár a hibasorozat fő felelősét, Bendzsel Miklóst tette meg a vizsgálat vezetőjévé. Bendzsel középen kezdte a vizsgálatot, és a hiba feltáróit próbálta bűnbaknak megtenni azzal, hogy a bizonyítási eljárást állította be hackertámadásnak. Ma már végre nyomoznak az SZTNH ellen, de fél évig elhitették, hogy ők vétlenek, és a hiba feltárói a hibásak. Bendzselnek még a haja szála sem görbült, Kiszely - ki tudja miért - mindig mögötte állt. Az ex-torgyánista Kiszely egyébként írásban adta, hogy oly módon felügyelte a hivatalt, hogy a szabadalmi törvényt alapfokú tanfolyam szintjén sem ismeri.
Amíg ilyen közszereplők kezében van a magyar szabadalmi, illetve szellemi tulajdonvédelmi rendszer, addig nem csodálkozhatunk, ha másutt is tapasztalunk visszaéléseket.