Légies, habkönnyű mint a tündérek tánca. Mégis édes és az állaga hihetetlenül vattaszerű. A legörömtelibb pedig az, hogy EHETŐ! Habár nem ritkán mindenhez hozzáragad és a ruháról is nehéz levakarni, mégis gyermekek és felnőttek egyik kedvenc vásári finomsága. A vattacukorextra szerint: „a világ egyik legnagyobb illúziója“.
A vattacukor elődjének tekinthető „spun sugar“-t (magyarul: fonott vagy csurgatott cukrot) már a 16. és 17. századi receptkönyvek is megemlítik. Leginkább az olasz gazdagabb réteg kiváltsága volt. Ez a desszert valódi mestermunkának számított, hisz rendkívüli kézügyességet igényelt, és elkészítése is hosszadalmas volt. Ráadásul az alapanyaga, a cukor egészen a 18. századig luxuscikk volt.
Forrás: http://it.pinterest.com/pin/534098837030527278/
Majd két vállalkozó szellemű férfi Nashvilleből, William Morrison és John C. Wharton feltalálta azt a masinát, amelynél már tapasztalatlanabb gépkezelők is elboldogultak a puha, ehető pamacs készítésével. Érdekesség vagy leginkább nem véletlen, hogy az előbbi úr éppen fogorvos volt. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a vattacukor nem károsabb fogaink egészségére mint egy átlagos mai üdítőital. 1897-ben szabadalmaztatták. A centrifuga volt benne a legnagyobb újítás. Az elektromosan hajtott gép felolvasztotta a beleöntött cukorkeveréket, majd a forgásnak köszönhetően a centrifugális erő átnyomta ezt egy szitán, így könnyed szálak jönnek létre, amelyeket össze lehet gyűjteni egy papírra vagy egy karton tölcsérre.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vattacukor
A nagyközönség számára 1904-ben debütált a St- Louis-i világkiállításon tündérpehely néven (fairy floss). Hihetetlen mennyiségű bevételre tettek szert a gép feltalálói – egy adagot a vásári belépő feléért árusítottak, mégis szinte minden látogató megkóstolta.
Forrás: http://virtualisalberlet.wordpress.com/2011/12/07/ismertetoa-vattacukor-tortenete/
Tőlük függetlenül állítólag már Thomas Patton is feltalált egy vattacukorfonó gépet, ám ez még a hagyományos kézi eljárást utánozta, csupán hordozható volt, és gázzal működtették. 1900-ban mutatta be a Ringling Testvérek cirkuszának egyik előadásán. Aztán akadt még egy fogorvos, Josef Delarose Lascoux, aki saját rendelőjében árulta a fonott cukrokat. Azonban az ő találmánya nem kapott szabadalmat.
Ma már az egész világon elterjedt. Az Amerikai Egyesült Államokban a vattacukornak december 7-én külön nemzeti ünnepe van. Az angoloknál és a tajvaniaknál még vattacukor automatákat is találunk. De felfedezhetjük a legkülönfélébb variációkban: előrecsomagolt tasakokban, világító ledes pálcákon, virág formájában, avagy otthon is elkészíthetjük saját mini gépünkkel.
Forrás: http://it.pinterest.com/pin/134263632613117920/
Forrás: http://it.pinterest.com/pin/474848354433553362/
Paksi Julianna
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi iroda
http://szabadalmi.hu/
Forrás:http://www.foodtimeline.org/foodcandy.html#cottoncandy, http://www.nosalty.hu/ajanlo/arccal-rozsaszin-felhoben