Lincoln előbb volt zseniális feltaláló, mint USA elnök. Obamára ez nem vonatkozik
Magyar találmányért rajong Obama - járta be a sajtót. Pedig az USA önmagában is bővelkedik találmányokban, az évi félmillió szabadalmi bejelentés innovációs teljesítményük mércéje is egyben. Akár maga Obama is lehetne végre feltaláló, ha méltó akarna lenni egyik elődjéhez.
Abraham Lincoln ugyanis az Egyesült Államok eddig egyetlen elnöke, aki találmányára szabadalmat kapott. Lincoln azonban nem csak ebben volt különleges. Ki gondolná, hogy a jól fésült elnök álarca mögött egy homoszexualitását titkolni kényszerülő nonkonformista rejtőzik.
Bizonyítottan megosztotta ágyát négy éven keresztül Joshua Speeddel és más férfiakkal később is, míg felesége nem volt a városban. Talán melege lett a házasságból. A coming out még nem volt divatban, és pláne a legmagasabb közjogi méltóságoknál. Nekik meg kellett felelni a társadalmi elvárásoknak, jóllehet nem volt titok, hogy az „Alapító Atyák” is sokszor félreléptek, például rabszolgákkal háltak, és számtalan gyermek is született ezekből a kapcsolatokból.
Lincoln testi adottságait 48-as lábmérete is jellemzi, ennél azonban fontosabb, hogy az agyát is sűrűn használta. A technika megszállottja volt, jóllehet semmiféle felsőbb iskolát nem végzett szemben pl. az igen művelt George Washingtonnal. Lincoln autodidaktaként tanult, sőt ügyvédi képesítést is szerzett. Mezőgazdasági környezetben töltött gyermekkorában is már érdeklődött minden után, amivel a munkavégzést meg lehetett könnyíteni. Kiállt a szabadalmi oltalmak erős védelme és a szerzői jog szigorú szabályozása mellett, mert szerinte ez ösztönzi a feltalálókat. Akkor ugyanis még nem voltak trollok, akik a szabadalmi kiskapuk útvesztőin nyerészkednek, és akikből már Obamának is elege van. Abban azonban feltehetőleg mindkét elnök közös, hogy nem engedték volna szőnyeg alá söpörni, ha az USA szabadalmi hivatal ipari kémek számára is hozzáférhetővé teszi a szabadalmi titkokat.
Abraham Lincoln 1849. május 22-én 6.469 számon szabadalmi oltalmat kapott a „Homokzátonyra futott hajók továbbjuttatására” (Buoying Vessels over Shoals) című találmányára. Lincoln már fiatalkorában az Ohio és Mississippi folyókon fejlesztette navigációs képességét, majd számos teherhajón segédkezett az áruszállításban Dél fele egész New Orleans-ig.
1848-ban egy teherhajó fennakadt egy homokzátonyon; azt nem tudjuk biztosan, hogy az akkor már kongresszusi képviselő Lincoln a hajón tartózkodott-e, vagy csak szemtanúként gondolkodott el az eseten. Egy biztos, a következő majd egy év alatt kidolgozott egy innovatív módszert a hajó továbbjuttatására a zátonyról anélkül, hogy ki kellene rakodni belőle. A találmány vízálló szövetpárnákra épül, amelyeket veszély esetén kell felfújni végig a hajótest alatt, így emelve át az akadályon.
A fenti képen Lincoln szabadalmának makettje látható, ahogy a saját keze nyomát viselő mű megtalálható a Smithsonian Amerikai Történelmi Múzeumban.
Az USA első szabadalmi törvénye 1790-ből való. Lincoln idején a képen látható módon folyt a munka. Ma a globalizált világban minden bonyolultabb, és szabadalmi oltalmat is nehezebb kapni. A szabadalomkutatáshoz profi, nyelveket beszélő szabadalmi ügyvivőt kell megbízni, határidőket kell betartani, hatósági előírásokat figyelembe venni, tisztában lenni a kizáró okokkal, meghatározni a „technika állását” stb. Részletesen mindez megtalálható Pintz György „Találd fel magad” (2014) c. könyvében, amely beszámol szakmai titkokról, innovációs tippekről, a szabadalmi és védjegy joggyakorlatról, de a lenyúlás művészetéről is. A szabadalmak ugyanis, ha rosszul vannak levédve, le is nyúlhatók. Ezt az USA-ban igencsak tudják, jó lenne, ha a magyarok is élnének ezzel a jogi lehetőséggel, és kihasználnák külföldi versenytársaik gyengéit, ahogy erre a könyv is útmutatást ad.
A közvetlen külföldi szabadalmi bejelentések jelentős része még Magyarországról is az USA-ba irányul, ezért érdemes néhány sort erre áldozni. Az igénypontokat bővebben értelmezik, mint Európában, és nem szeretik azok egymástól való függését. Emiatt az USA szabadalmi leírások igen sok igénypontot tartalmaznak. Ugyancsak eltérés, hogy az USA szabadalmi leírások elkészítésénél részletesebben kell elmagyarázni a találmányt (tilos a mikrosütőben macskát szárítani). Lehetőség van ideiglenes szabadalmi bejelentésre, amely egy év után automatikusan elhal, ha nem indítanak belőle szabályos szabadalmi bejelentést. Ez lehetőséget ad arra, hogy körülnézzünk egy évig az USA piacon. A leglényegesebb eltérés az USA és az európai rendszer között, hogy ott üzleti megoldásokat is le lehet védeni a műszaki megoldások mellett. Természetesen az üzleti megoldásoknál is feltétel az újdonság és a feltalálói tevékenység. Pénzügyi terméket, szolgáltatást üzleti megoldásként sem lehet már szabadalmaztatni.
Ha esetleg az olvasó maga is Lincoln nyomába kíván lépni, és az USA-ban akar szabadalmat szerezni, akkor erre Magyarországon is van lehetősége, sőt olcsóbban, mintha kiutazna az USA-ba. Az év irodájává választott Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft. az amerikai piacon is jelen van, és teljeskörű segítséget nyújt fejlesztőknek, feltalálóknak.
Az USA 16. elnöke egész életében fontosnak tartotta találmányát és a feltalálókat. Arról nincs tudomásunk, hogy megoldását valaha is felhasználták volna hajók mentésére. Ha nem lett volna elnök, akkor bizonyára még sok találmányt alkotott volna. Sőt, ha nem lett volna elnök, akkor bizonyára még sok évet élt volna.
A halálát okozó „füstölgő puskacső” egy 0.44 kaliberű egylövetű derringer lőfegyver képében jelent meg. A washingtoni Ford Színházban 1865. április 14-én sebezte meg halálosan a rabszolgaságot támogató színész J.W.Booth, aki Lincoln páholyába lépve közvetlen közelről lőtte fejbe. Reggel, kilenc órával később nyilvánította az orvos hivatalosan halottnak. Hat nappal később vonaton szállították végső nyughelyére, a Springfield melletti Oak Ridge Temetőbe. Április 26-án az USA addigi legnagyobb méretű embervadászata is véget ért: Booth-t egy társával egy virginiai farmon körülvették, de nem adta meg magát, agyonlőtték. Még négy összeesküvőt akasztottak fel a nyomozás eredményeként, köztük az első nőt, akit a szövetségi kormányzat halálra ítélt.
Lincoln a feltaláló, az USA egyik legjelentősebb elnöke volt. Példamutató hozzáállása és szorgalma bizonyára segítette Amerikát, hogy az innováció egyik motorjává váljon.
Viola Zoltán
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu