Nem új keletű jelenség, viszont annál bosszantóbb a szabadalmi oltalom nyújtotta jogokkal történő (vissza)élés, az ún. „szabadalmi trollkodás”, amely mára elsősorban az USA területén harapódzott el. A fogalmat a ’90-es évek elejétől használják az olyan vállalatok tevékenységének leírására, amelyek szabadalmi jogosultságokat vásárolnak meg anélkül, hogy valódi innovációt folytatnának, és így hozzájárulnának a technika fejlődéséhez. Számukra a szabadalmi jogosultság – a rendeltetésszerűtől kissé eltérő módon – a meggazdagodás egyenes útját jelenti: az ilyen vállalatok ugyanis arra használják fel a szabadalmakat, hogy azokat sokszoros haszonnal értékesítsék, vagy esetleg jogaik megsértésére hivatkozva bitorlási- és kártérítési pereket indítsanak.

A fentiek elszenvedői azok a cégek, amelyek a szabadalommal védett találmányt valóban fejlesztés céljából kívánják felhasználni. Mivel az ilyen pereknek rendkívül nagy a költségvonzata, az alperesek inkább egyezséget kötnek a trollvállalatokkal. Tekintettel arra, hogy a perbeli védelemnek is komoly ára van, általában még így is jobban járnak, mint egy későbbi pernyertesség esetén. Nem is beszélve arról, hogy az ügy kimenetele sosem jósolható meg teljes bizonyossággal, vagyis visszariasztó tényező a bizonytalanság, valamint a cég jó hírnevének kockáztatása is. Így a beperelt cégek inkább nagy összegeket fizetnek a trollvállalatoknak, csak hogy elkerüljék a költséges és hosszadalmas pereskedést. Elmondható tehát, hogy a szabadalmakkal való visszaélés mára külön üzletággá nőtte ki magát. Egyes cégek kizárólag a felvásárolt szabadalmak értékesítéséből hajtanak hasznot, mint például az USA egyik legnagyobb trollcége, az Intellectual Ventures, vagy az Eolas, amelyet egy korábbi cikk mutat be.

Számos jól ismert cégnek okozott már kellemetlenséget a szabadalmi trollok tevékenysége. Az egyik legfrissebb eset a korábban említett Intellectual Ventures-szel hozható kapcsolatba, amely a Google tulajdonában álló Motorola Mobility ellen indított bitorlási pert több – szám szerint hét –, őt illető szabadalom megsértésére hivatkozva. A két vállalat közt 2011-ben is előfordult már hasonló jogvita. A Google egyébként nem először kénytelen trollcéggel szembesülni. A Bedrock Computer Technologies, LLC ellen elvesztett bitorlási pere minden bizonnyal kellemetlen emlék az óriásvállalat számára, hiszen a hírnevén esett folt még az ítéletben megállapított 5 millió dolláros összeg kifizetésénél is nagyobb veszteség. A Google-t vélhetően az is bosszantotta, hogy nem sokkal ezután az ugyancsak a Computer Technologies által indított, hasonló jellegű bírósági ügyből a Yahoo győztesként került ki – a Google-per tanulságait felhasználva. A Google és a Yahoo mellett számos más világhírű cég is került hasonló helyzetbe (pl. Microsoft, Apple, Amazon)…

Az Egyesült Államok szabadalmi jogi rendszerében már évek óta próbálják kidolgozni a megfelelő módszert a „szabadalmi trollok” megfékezésére, többek között a perindítás feltételeinek szigorításával. A nehézség abban áll, hogy ezeket a visszaéléseket nagyon nehéz kiszűrni.

Az USA-ban már több kutatás készült, melyek kimutatták: egyáltalán nem bagatell összegekről van szó. Sőt! Megdöbbentő, de 2012-ben a szabadalombitorlás tárgyában induló eljárások mintegy 56 %-a (!) trollcégekkel hozható kapcsolatba, a destruktív tevékenységük következtében felmerülő költségek pedig éves szintre lebontva is 29 milliárd dollárra rúgnak. Sajnos ez az arányszám az utóbbi évek kimutatásai alapján folyamatosan nő. A jelenségre egyébként Barack Obama elnök is felfigyelt, és hangsúlyozta, hogy gátat kell szabni a felettébb kártékony visszaéléseknek.

A kérdés azonban továbbra is a hogyan. Szóba kerülhet a licencszerződések feltételeinek szigorítása és a szabadalom megadásának tényleges használathoz kötése is. Így a szabadalom csak akkor lenne megadható, ha a találmányt valóban használják, alkalmazzák is. A módszer hátránya, hogy a szigorítás a trollcégeken kívül a kisvállalatokat és az egyéni feltalálókat is sújthatja. Fontos tehát a monopolhelyzetek kialakulásának megakadályozását is mérlegelni, szem előtt tartani.

A perindítási jogosultság korlátozása pedig potenciálisan magával hozná a valós jogsérelmet szenvedettek lehetőségeinek korlátozását is, akik így nem lennének képesek jogaikat bírói fórum előtt érvényesíteni.

Arra tehát, hogy mi lenne a leghatékonyabb szabályozási mód, egyelőre még nincs válasz. Nyilvánvaló, hogy fel kell lépni a szabadalmi rendszer élősködői ellen, már csak azért is, mert tevékenységük a gazdaság egésze számára sem kifizetődő. A pereskedő nagyvállalatok ráadásul könnyen elvehetik a piacon újonnan felbukkanó kisvállalatok kedvét a fejlesztésektől. Itt mutatkozik meg a jelenség erőteljesen versenykorlátozó hatása is.

A trollcégek ellenérveikben ugyanakkor gyakran pont a kisvállalatok védelmét hangoztatják. Szerintük azzal, hogy felvásárolják a szabadalmi jogokat, lehetőséget biztosítanak a piac "gyengébb résztvevői" számára, hogy érdekeiket érvényesítsék, és pénzükhöz jussanak.

Az Európai Unión belül sem ismeretlen a szabadalmi trollkodás jelensége, bár az USA-hoz képest jóval ritkábban fordul elő. Vannak, akik ezt arra vezetik vissza, hogy nem létezik szoftverszabadalom, illetve hogy az üzleti megoldások sem védhetők kontinensünkön szabadalommal. Ismét mások a két jogcsalád eltérőségét és az ebből fakadó szemléletmódok különbözőségét okolják, és arra hivatkoznak, hogy a kontinentális jogrendszer attitűdje alapvetően kevésbé „perlekedő”, míg az angol-amerikai jogrendszerben nagyobb a bírói vitarendezés jelentősége.

A különböző elterjedtség oka lehet az is, hogy egységes európai szabadalom híján Európában kisebb a szabadalmak által behatárolt piac, vagyis az Egyesült Államokkal szemben nálunk nem éri meg egy-egy nemzeti szabadalmat ilyen célra megszerezni. Ahogy arra Pintz György is felhívja a figyelmet a 2013 őszén megjelenő „Találd fel magad” című könyvében, érdemes elgondolkodni azon, hogy az egységes EU szabadalom milyen hatással lesz a vizsgált jelenségre. Félő, hogy a szabadalmi trollkodásra ösztönzőleg fog hatni a határok ilyen jellegű lebontása.

Somogyi Dóra
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.
www.szabadalmi.hu

Források: http://www.sg.hu/cikkek/96620/egyre_nagyobb_problema_a_szabadalmi_trollkodas