Szabadalmi blog

A legdrágább parazita: a szabadalmi troll

2013. október 17. 18:15 - pintz

patent_troll_.jpgNem új keletű jelenség, viszont annál bosszantóbb a szabadalmi oltalom nyújtotta jogokkal történő (vissza)élés, az ún. „szabadalmi trollkodás”, amely mára elsősorban az USA területén harapódzott el. A fogalmat a ’90-es évek elejétől használják az olyan vállalatok tevékenységének leírására, amelyek szabadalmi jogosultságokat vásárolnak meg anélkül, hogy valódi innovációt folytatnának, és így hozzájárulnának a technika fejlődéséhez. Számukra a szabadalmi jogosultság – a rendeltetésszerűtől kissé eltérő módon – a meggazdagodás egyenes útját jelenti: az ilyen vállalatok ugyanis arra használják fel a szabadalmakat, hogy azokat sokszoros haszonnal értékesítsék, vagy esetleg jogaik megsértésére hivatkozva bitorlási- és kártérítési pereket indítsanak.

A fentiek elszenvedői azok a cégek, amelyek a szabadalommal védett találmányt valóban fejlesztés céljából kívánják felhasználni. Mivel az ilyen pereknek rendkívül nagy a költségvonzata, az alperesek inkább egyezséget kötnek a trollvállalatokkal. Tekintettel arra, hogy a perbeli védelemnek is komoly ára van, általában még így is jobban járnak, mint egy későbbi pernyertesség esetén. Nem is beszélve arról, hogy az ügy kimenetele sosem patent-troll_pay.jpgjósolható meg teljes bizonyossággal, vagyis visszariasztó tényező a bizonytalanság, valamint a cég jó hírnevének kockáztatása is. Így a beperelt cégek inkább nagy összegeket fizetnek a trollvállalatoknak, csak hogy elkerüljék a költséges és hosszadalmas pereskedést. Elmondható tehát, hogy a szabadalmakkal való visszaélés mára külön üzletággá nőtte ki magát. Egyes cégek kizárólag a felvásárolt szabadalmak értékesítéséből hajtanak hasznot, mint például az USA egyik legnagyobb trollcége, az Intellectual Ventures, vagy az Eolas, amelyet egy korábbi cikk mutat be.

patent-troll_face.pngSzámos jól ismert cégnek okozott már kellemetlenséget a szabadalmi trollok tevékenysége. Az egyik legfrissebb eset a korábban említett Intellectual Ventures-szel hozható kapcsolatba, amely a Google tulajdonában álló Motorola Mobility ellen indított bitorlási pert több – szám szerint hét –, őt illető szabadalom megsértésére hivatkozva. A két vállalat közt 2011-ben is előfordult már hasonló jogvita. A Google egyébként nem először kénytelen trollcéggel szembesülni. A Bedrock Computer Technologies, LLC ellen elvesztett bitorlási pere minden bizonnyal kellemetlen emlék az óriásvállalat számára, hiszen a hírnevén esett folt még az ítéletben megállapított 5 millió dolláros összeg kifizetésénél is nagyobb veszteség. A Google-t vélhetően az is bosszantotta, hogy nem sokkal ezután az ugyancsak a Computer Technologies által indított, hasonló jellegű bírósági ügyből a Yahoo győztesként került ki – a Google-per tanulságait felhasználva. A Google és a Yahoo mellett számos más világhírű cég is került hasonló helyzetbe (pl. Microsoft, Apple, Amazon)…


nagyító.jpgAz Egyesült Államok szabadalmi jogi rendszerében már évek óta próbálják kidolgozni a megfelelő módszert a „szabadalmi trollok” megfékezésére, többek között a perindítás feltételeinek szigorításával. A nehézség abban áll, hogy ezeket a visszaéléseket nagyon nehéz kiszűrni.

Az USA-ban már több kutatás készült, melyek kimutatták: egyáltalán nem bagatell összegekről van szó. Sőt! Megdöbbentő, de 2012-ben a szabadalombitorlás tárgyában induló eljárások mintegy 56 %-a (!) trollcégekkel hozható kapcsolatba, a destruktív tevékenységük következtében felmerülő költségek pedig éves szintre lebontva is 29 milliárd dollárra rúgnak. Sajnos ez az arányszám az utóbbi évek kimutatásai alapján folyamatosan . A jelenségre egyébként Barack Obama elnök is felfigyelt, és hangsúlyozta, hogy gátat kell szabni a felettébb kártékony visszaéléseknek.

statisztika.jpg

A kérdés azonban továbbra is a hogyan. Szóba kerülhet a licencszerződések feltételeinek szigorítása és a szabadalom megadásának tényleges használathoz kötése is. Így a szabadalom csak akkor lenne megadható, ha a találmányt valóban használják, alkalmazzák is. A módszer hátránya, hogy a szigorítás a trollcégeken kívül a kisvállalatokat és az egyéni feltalálókat is sújthatja. Fontos tehát a monopolhelyzetek kialakulásának megakadályozását is mérlegelni, szem előtt tartani.

shutterstock_paragrafus.jpgA perindítási jogosultság korlátozása pedig potenciálisan magával hozná a valós jogsérelmet szenvedettek lehetőségeinek korlátozását is, akik így nem lennének képesek jogaikat bírói fórum előtt érvényesíteni.

Arra tehát, hogy mi lenne a leghatékonyabb szabályozási mód, egyelőre még nincs válasz. Nyilvánvaló, hogy fel kell lépni a szabadalmi rendszer élősködői ellen, már csak azért is, mert tevékenységük a gazdaság egésze számára sem kifizetődő. A pereskedő nagyvállalatok ráadásul könnyen elvehetik a piacon újonnan felbukkanó kisvállalatok kedvét a fejlesztésektől. Itt mutatkozik meg a jelenség erőteljesen versenykorlátozó hatása is.

A trollcégek ellenérveikben ugyanakkor gyakran pont a kisvállalatok védelmét hangoztatják. Szerintük azzal, hogy felvásárolják a szabadalmi jogokat, lehetőséget biztosítanak a piac "gyengébb résztvevői" számára, hogy érdekeiket érvényesítsék, és pénzükhöz jussanak.

Az Európai Unión belül sem ismeretlen a szabadalmi trollkodás jelensége, bár az USA-hoz képest jóval ritkábban fordul elő. Vannak, akik ezt arra vezetik vissza, hogy nem létezik szoftverszabadalom, illetve hogy az üzleti megoldások sem védhetők kontinensünkön szabadalommal. Ismét mások a két jogcsalád eltérőségét és az ebből fakadó szemléletmódok különbözőségét okolják, és arra hivatkoznak, hogy a kontinentális jogrendszer attitűdje alapvetően kevésbé „perlekedő”, míg az angol-amerikai jogrendszerben nagyobb a bírói vitarendezés jelentősége.eu.jpg

A különböző elterjedtség oka lehet az is, hogy egységes európai szabadalom híján Európában kisebb a szabadalmak által behatárolt piac, vagyis az Egyesült Államokkal szemben nálunk nem éri meg egy-egy nemzeti szabadalmat ilyen célra megszerezni. Ahogy arra Pintz György is felhívja a figyelmet a 2013 őszén megjelenő „Találd fel magad” című könyvében, érdemes elgondolkodni azon, hogy az egységes EU szabadalom milyen hatással lesz a vizsgált jelenségre. Félő, hogy a szabadalmi trollkodásra ösztönzőleg fog hatni a határok ilyen jellegű lebontása.

 

Somogyi Dóra
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.
www.szabadalmi.hu

Források: http://www.sg.hu/cikkek/96620/egyre_nagyobb_problema_a_szabadalmi_trollkodas

 

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szabadalom.blog.hu/api/trackback/id/tr335581206

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner.Jog blogajánló 2013.10.18. 12:26:08

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner.Jog blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

smartdrive 2013.10.18. 11:12:22

nem úgy volt, hogy a kapitalizmus mindenféle beavatkozás nélkül is megoldja minden problémáját?

Bloodscalp 2013.11.27. 17:54:50

@smartdrive: most nagyon csalódott vagy ugye?

kesztió · http://szabadter.wordpress.com/ 2014.04.24. 11:37:50

Márpedig a megoldás pofonegyszerű.
Maga a szabadalom, mint olyan, elavult vacak, ami kizárólag a technológiai fejlődés kerékkötőjeként funkcionál. És milyen érdekes, hogy pont ott a leglátványosabb az innovációs ponteciál, ahol magasról tojnak az egész szabadalmasdira, azaz Kínában.

pintz · http://www.pintz.hu 2014.04.27. 11:39:32

@kesztió: A szabadalmi rendszer valóban elavult, de jobbat még nem találtak ki nála. A Kínáról alkotott vélemény is elavult. Ma már a legnagyobb szabadalmaztató Kína. Évente több mint egy millió belföldi használati mintát és több mint félmillió szabadalmat jelentenek be. Ők tudják miért.

MOPO3OB · http://tinyurl.com/fakeb0ok 2014.11.29. 03:21:35

Kizártnak tartom, hogy a "szabadalmi troll" kifejezést már a 90-es években használták volna. Ugyanis én kezdtem el használni és terjeszteni. Természetesen nem lehetetlen, hogy ugyanaz az ötlet többeknek eszébe jut. De amikor a kitaláltam és írni kezdtem róla még sehol nem olvastam.
Továbbá a "szabadalmi troll" eléggé pontatlan, a troll szót ugyanis téves félreértelmezése alapján alkalmazza. Amikor használni kezdtem tisztában voltam ezzel, de mivel már annyira elterjedt volt a troll téves értelmezése, megengedtem ennyi lazaságot azért, hogy felhívjam a figyelmet erre a rendkívül káros jelenségre és egyben sematizáljam a szabadalmakkal visszaélőket.

Az internetes troll-nak semmi köze nincs az északi legendák mesebeli gonosz lényeihez. Az internetes troll horgász szakkifejezésből ered. A horogra került hal fárasztása a zsinór húzásával majd engedésével.
Egy példa a valódi internetes trollkodásra:
"Ki kéne tiltani a sok autós konzumidiótát a fővárosból. Rakják le az autójukat a város határában és közlekedjenek egészségesen biciklivel vagy tömegközlekedéssel.
Majd később...
Persze ott vannak a mozgássérültek, idősek, vagy csak egyszerűen azok akik túl messze laknak a munkahelyükről és ötször vagy még többször kellene átszállniuk, biciklivel meg órákig tekerhetnének. Nem igaz, hogy a sok sötétzöld meg bicajbuzi képtelen a minimális empátiára is embertársai iránt."

A 90-es években még mindenki tudta mi a troll eredeti és valódi jelentése. Amire ma használják tévesen, az valójában a flamelés.
Ezért kizártnak tartom, hogy 90-es években bárki használta volna a "szabadalmi troll" kifejezést.

MOPO3OB · http://tinyurl.com/fakeb0ok 2014.11.29. 03:24:16

jav: ... rendkívül káros jelenségre és egyben stigmatizáljam a szabadalmakkal visszaélőket.

DFK 2014.12.11. 10:17:03

@kesztió: Aha, és akkor senki se fog nagy forrásigényű fejlesztésekbe fogni, mert soha nem fog megtérülni a befektetése.

kesztió · http://szabadter.wordpress.com/ 2014.12.11. 13:51:34

@DFK: Ahogy Kálmán Olga mondaná: Na, ne vicceljen már.
Ezt még játékelméleti alapon sem tudod levezetni.

rezgaras 2016.01.27. 11:40:22

Azért egy fontos tényezőről ne feledkezzünk meg! Az amerikai szabadalmi rendszer egy szabadalmi kérelem benyújtása esetén nem vizsgálja a szabadalom tárgyának a szabadalmaztathatóságát. Vagyis egy kicsit kisarkítva Amerikában lehet szabadalmaztatni a kereket is. A dologgal nem foglalkozik senki addig, amíg a szabadalmaztató fel nem szólítja az autógyárakat, hogy fizessenek neki minden beépített kerék után. Ezután ez az eset persze egyszerű lesz, hiszen bizonyítható, hogy a kerék már a szabadalmi kérelem benyújtása idején is régóta ismert volt. A modern technológiában ez nem ennyire egyértelmű. A dolgot tovább bonyolítja, hogy Amerikában a szoftver is szabadalmaztatható (viszont az alapját esetlegesen adó matemetikai eljárás nem). Ha a peres felek elég jól ki vannak bélelve, a szabadalmat sokszor sikeresen támadhatják. Ilyen volt pl. az Amazon "egy klikkes vásárlás" szabadalma ellen indított per, vagy az Apple által a Microsoft Windows ablakkezelése miatt indított per.

fekvő edison 2016.02.03. 14:18:11

@rezgaras: Ez nagy hülyeség, az USA-ban komoly a szabadalmi vizsgálat és világszintű újdonság szükséges. Továbbá szoftvert sem lehet szabadalmaztatni. Business method találmányok vannak, amelyek legtöbbször szoftverrel vannak megvalósítva. Már ezeket is egyre nehezebb oltalmazni.
süti beállítások módosítása