A pénz és a dicsőség általában nem azé, aki először talál fel, hanem azé, aki először szabadalmaztat - ez pedig fontos tanulsággal szolgál a startupok számára.
Sokan tudják, hogy a telefont Alexander Graham Bell találta fel, és 1876-ban kért szabadalmat rá. Ugyanazon a napon pár órával később egy bizonyos Elisha Gray is jelentkezett, aki állítása szerint már két évvel korábban, Belltől függetlenül eljutott az emberi hang elektronikus továbbításához. Ha Gray nem várt volna két évet, most őt tisztelné az emberiség a telefon feltalálójaként. Mi a tanulság ebből a történetből a kezdő vállalkozások, startupok számára? Az alábbi írásból kiderül.
Alexander Graham Bell
Bár a telefonok Bell és Gray ideje óta okosabbak lettek, a lényeg továbbra is ugyanaz: a szellemi tulajdon védelmére érdemes minden vállalkozónak minél korábban gondolnia. Úgy tűnik azonban, hogy hiába telt el majdnem százötven év, nagyon sokan nem értették meg ezt a tanulságot. Példának okáért Phillip Felice, a Bridge Optix alapítója állítása szerint későn „jött rá, hogy alábecsülte a szellemi tulajdonvédelem időzítésének fontosságát”, ugyanis hetekkel a termék piacra dobása előtt ismerte fel, hogy szabadalmi bejelentést kell benyújtania, mielőtt megméretteti a vállalkozását a piacon. Sokakkal összevetve neki még szerencséje is volt. A Forbes magazin beszámol egy kezdő vállalkozóról, aki a következőket nyilatkozta:
„Amikor megalapítottuk a céget, még nem gondoltunk arra, hogy jogi védelmet kellene szereznünk, mert nem volt tapasztalatunk, és nem tudtuk, hogy a termékünk esélyes-e a piacon. Biztosak akartunk lenni benne, hogy az ötlet tényleg jó, mielőtt pénzt költünk a jogvédelemre. Évekkel később, mikor kiderült, hogy sikeresek vagyunk, rájöttünk, hogy már késő lesz levédeni az ötletünket. Ezután a fejlesztési költségvetés sokszorosát kellett arra költenünk, hogy újratervezzünk mindent ahhoz, hogy végül védhető legyen.”
Nate Davidson, a Cannacrawl alapítója
Mit rontott el Nate? Későn gondolkodott, nem védette le az ötletét, és ezért drágán (meg)fizetett. Ahhoz, hogy a találmányunk vagy innovációnk még időben védelemben részesüljön, érdemes igen korán tájékozódnunk a lehetőségeinkről. A thepitch.hu startupok életszakaszairól szóló cikke szerint minden ilyen vállalkozás a „problem/solution fit keresés” időszakkal kezdődik, amikor a potenciális vállalkozó felméri a lehetséges piaci igényeket, és gondolkozik (vagy csoportos brainstormingot tart) a megoldásról. Ezután jön az MVP, azaz a „minimum viable product”, az első prototípus építése. Ezt követi a „product/market fit” szakasza, amikor a vállalkozás célja, hogy elhelyezze a terméket a piacon, és még további szakaszok, amelyek a mi szempontunkból most nem relevánsak.
(forrás: http://thepitch.hu/hogyan-no-fel-egy-startup/)
A tapasztalat szerint ha az ötletünk védelmére a „product/market fit” szakaszban gondolunk először, már valószínűleg el is késtünk. A termék ekkorra már kikerült a piacra, ismertté vált, vagyis nyilvánosságra jutott. A jogvédelmi formák nagy részének esetében viszont a termék nyilvánosságra hozatala megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi az alkalmazott technológia, design vagy egyéb innovatív megoldás védelmét. A startupok esetében ez a szempont még az átlagos vállalkozásnál is fontosabb, mivel a startupok jellemzően technológia alapúak. Ez azt jelenti, hogy legfőbb vagyonuk nem a fizikai tőke, hanem a szellemi tulajdon (intellectual property, IP). Tehát egy startup nem feltétlenül rendelkezik gépekkel vagy ingatlanokkal, de többnyire van valamiféle találmánya, műszaki vagy informatikai megoldása. A probléma az, hogy amennyiben ezek nem részesülnek megfelelő jogi védelemben, még az ingó vagyonnál is könnyebb őket ellopni. Ezért minden startup egyik legelső teendői közé kellene hogy tartozzon az, hogy a lehetséges szellemi tulajdonvédelmi formákról tájékozódjon. Ez nem pusztán anyagi források kérdése, hanem tájékozottságé is. Szerencsére az internet segítségével ma már rengeteg információt megtalálhatunk a témában, de aki mélyebbre szeretne ásni, annak ajánljuk a védjegyekről vagy éppen a találmányok védelméről szóló könyveket, valamint a széles közönségnek szánt iparjogvédelmi előadásokat.
A legfontosabb szellemi tulajdonvédelmi forma az ezen blog címében is szereplő szabadalom, amely a műszaki találmányok oltalmára szolgál. Bár számos startup információtechnológiai alapú, és a számítógépes programok csak nagyon korlátozott esetekben részesülhetnek szabadalmi oltalomban, vannak egyéb oltalmi formák is, amelyek a szoftvereket, illetve adatbázisokat is védik. Végül ha a termék egyszer a piacra került, szükséges, hogy a fogyasztók fel is ismerjék azt. Ehhez egy jól kiválasztott, könnyen felismerhető és megjegyezhető márkanév vagy logó, az ezt védő védjegy, valamint az ezekhez kapcsolódó márkastratégia szükséges.
Érdemes tehát tájékozódni a szellemi tulajdon különféle oltalmi formáiról. Az üzleti világ vezető magazinjai mindannyian egyetértenek abban, hogy a szellemi tulajdonjog alapvető egy startup számára. Lássunk néhány példát! A Forbes magazin fentebb idézett cikkének hét, kezdő vállalkozásoknak szánt tippjéből az első az, hogy a cég „legyen tudatában az IP minden lehetséges formájának, és alakítson ki egy átfogó IP stratégiát”, a második pedig, hogy „ne hozza nyilvánosságra a technológiai újításait”. Az IPWatchdog szerint a legnagyobb hiba, amit egy vállalkozás elkövethet, az, hogy „nem védi az értékes innovációit szabadalmaztatással vagy egyéb módokon”. A business.com ezzel összhangban azt írja, hogy a vállalkozók legfőbb tévedése az, hogyha lebecsülik a szellemi tulajdonvédelem fontosságát. Az All Top Startups oldal szerint a kezdő vállalkozásoknak elengedhetetlen időt és energiát fordítaniuk az IP védelem átlátására és használatára, és ezt inkább tegyék meg előbb, mint utóbb – a késlekedés ugyanis sokba kerülhet.
Az Apple Inc. is garázsból indult, mára pedig több mint 10.000 szabadalmi bejelentésük van, emellett pedig az Apple a világ legértékesebb márkanevének számít | Forrás: digitaltrends.com
De miért is kerülhet sokba a késlekedés? Mint már említettük, egy jó műszaki megoldás vagy innováció, amellyel egy startup szándékozik megjelenni a piacon, hosszú távon igen sokat érhet. Védelem nélkül azonban bárki átveheti vagy lemásolhatja, aki fantáziát lát benne, és ha ezt is teszi, nem kell szankciótól tartania.
A másik probléma pedig, hogy a találmány ismerete nélkül egyetlen befektető sem fog pénzt áldozni szabadalmaztatásra, fejlesztésre. Szabadalmi bejelentés nélkül viszont kockázatos kiadni a titkainkat. A szabadalmi bejelentések viszont drágák, és aminek a kezdő vállalkozások leginkább híján vannak, az a tőke – egy megfelelő védelmet nyújtó szabadalmi bejelentés súlyos tehertétel egy induló cégnek. A hivatali díjak országonként változnak, de többnyire igen magasak. Magyarországon közel egymillió forint szükséges egy jó szabadalmi bejelentés elkészítéséhez.
A cél tehát az, hogy tisztában legyünk a vállalkozásunk számára rendelkezésre álló oltalmi formákkal, illetve hogy ezek az oltalmi formák minimális ráfordítással, sőt akár ingyen is rendelkezésre álljanak, különösen, hogy le lehessen védeni egy találmányt legalább olyan mértékig, hogy az már bátran felajánlható legyen a kockázati tőke számára.
Szerencsére erre van igen olcsó megoldás: az interneten való széleskörű tájékozódás mellett bárki részt vehet Magyarország első és egyetlen, kezdő vállalkozásokat célzó iparjogvédelmi előadás-sorozatán, amelynek keretében az ország vezető szakértői hasznos tanácsokkal látnak el minden érdeklődőt. Az általános kérdésekkel foglalkozó bevezető előadáson túl külön foglalkoznak a szoftverek jogi védelmével, illetve ha valaki „do it yourself” módon minél több mindent maga szeretne intézni, gyakorlati workshopra is beülhet.
A szabadalmi bejelentés minimális anyagi ráfordítással, rövid idő alatt történő elkészítését a Szegények szabadalma (magyar bejelentésekre), illetve a fejlesztés alatt álló Start-patent szolgáltatás (angol nyelvű bejelentésekre mindazon országokban, ahol ez megengedett) teszi lehetővé. Ezek a honlapok irányított kérdésekkel segítik bizonyos típusú találmányok szoftveres feldolgozását. A benyújtott szabadalmi bejelentés után a vállalkozás kereshet befektetőt, aki társul szegődve biztosítja a végleges szabadalmi bejelentés anyagi hátterét.
Arra ösztönöznénk tehát a startupokat, hogy tanuljanak a telefon szabadalmaztatásának történetéből és más korábbi vállalkozások rémtörténeteiből, szerezzenek hasznos ismereteket legfontosabb tőkéjük, az innovatív technológia megóvására, és bátran használják a rendelkezésre álló védelmi eszközöket, amelyekkel kapcsolatban csapatunk mindenkinek örömmel nyújt segítséget.
