Már többször megfordult a fejünkben, hogy össze kéne foglalni a Jennifer Lawrence főszereplésével készített filmben látható hibákat vagy megtévesztő jeleneteket a kedves olvasóinknak, nehogy a film miatt elmenjen a kedvetek a feltalálástól vagy a szabadalmaztatástól. Aztán az eddigi „Hogyan védjem le az ötletem?” c. innovációvédelmi előadásainkon meg is beszéltük a résztvevőkkel a főszereplő által elkövetett hibákat, hogy legalább ők ne követhessék el ezeket. Most úgy döntöttünk, hogy olvasótáborunkkal is megosztunk néhányat.

A film már nem friss, ezért reméljük, hogy akit érdekelt, már megnézte. Ennek ellenére azért hadd figyelmeztessünk titeket: cikkünk spoilert tartalmazhat!

Joy egy amerikai, kétgyermekes nő, akinek egész gyerekkorában egymás után jöttek a jobbnál jobb ötletei, találmányai. A filmben életének azt a szakaszát láthatjuk, amikor újra nekiáll feltalálni, mégpedig egy olyan háztartási eszközt fejleszt ki, mely minden hozzá hasonló háziasszonynak javára válhat. A történet persze nem ilyen egyszerű, a megvalósításig sok nehézségbe ütközik. A probléma — szerintünk legalábbis — mindössze annyi, hogy a világmegváltó* találmányának szabadalmaztatása közben gyakorlatilag minden hibát elkövet, amit csak elképzelhetünk. (*ez csupán egy írói túlzás)

forrás: http://www.incimages.com/

Joy, legalábbis ahogyan a film mutatja, előbb keres befektetőt, és mutatja meg mindenkinek a találmányát, minthogy egy percre is leülne, hogy kitalálja, mi a célja. Ha ugyanis szabadalmat szeretne, akkor nyilvánvalóan nem mutatjuk meg előbb másoknak, pláne nem befektetőknek a megoldásunkat. Egy esetben érdemes minél nagyobb dobra verni az ötletünket: ha azt szeretnénk, hogy közkinccsé váljon, és hogy egy fillért bevételünk se származzon belőle. Ha szabadalmat szeretne, akkor elmenne egy szabadalmi ügyvivőhöz, vagy esetleg maga csinálna szabadalomkutatást, hogy kiderüljön, létezik-e már ilyen találmány, megéri-e pénzt áldozni a szabadalmaztatásra. 1995 óta az Amerikai Szabadalmi Hivatalnál (USPTO) pedig még arra is van lehetőség, hogy ideiglenes bejelentést nyújtson be egy feltaláló, ami rendkívül olcsó, és direkt az ilyen esetekre van kitalálva.

Ezt nem szépítjük, Joy bizony túlságosan naiv. Az rendben van, hogy a közvetlen családtagjainkkal megosztjuk találmányunkat és azzal kapcsolatos tervünket, de ez a több száz munkásra, akik készítik azt, vagy a befektetőkre nem vonatkozhat! Sőt, az ország túlvégében lévő gyárra sem, akikkel a műanyag alkatrészeket szeretné legyártatni. Ilyen esetekben a minimum, amit javasolni lehet, az a titoktartási szerződés, de ilyen esetekben, amikor több száz ember férhet hozzá titkainkhoz, ez is kevés! Érdemes előtte egy-két bejelentést már tenni, aztán egy éven belül még van lehetőség ugyanezt külföldön is megtenni. Persze a pontos védelmi stratégiát szabadalmi ügyvivővel érdemes megbeszélni, ő fog tudni segíteni abban, hogy az adott időpontban az adott célokhoz és pénztárcához mi az ideális oltalmi forma. Az az érdekes, hogy az egyetlen ember, akivel már az ötletfázisban is biztonságosan beszélhetünk, a szabadalmi ügyvivő, őket ugyanis a Törvény kötelezi a titoktartásra.

Filmrészlet: Jennifer Lawrence az első prototípus készítése közben 

Joy nem tudja eldönteni, hogy szabadalmaztatni szeretne, vagy más szabadalma után fizetné a licencdíjat. Semmi pénze nincs, de mégis érzi, hogy ötlete új, arra valamiféle jogi védelem is kellene. Egészen más azonban, ha valakinek már egy kész gyár áll a háttérben, és készen állnak a gyártásra, eladásra, mint amikor egy magánszemélynek van egy ötlete, amit próbál piacra vinni. A filmben is látszik, hogy a kaliforniai műanyaggyártó gyár egy pillanat alatt lenyúlta Joy ötletét, hiszen nekik arra már nem kellett eszközöket gyártani, munkaerőt toborozni. Ilyenkor az iparjogvédelmi oltalmak közül is inkább a gyorsabb megoldások kellenek. Tehát nem a nagy cégek stratégiáját kell követni, hanem kialakítani egy sajátot. Egyébként az sem lett volna rossz út, ha licencet fizet, csak jelen esetben, mint utóbb kiderült, rossz félnek és teljesen más szabadalom után fizetett.

Joy az egyetlen értelmes tanácsot, miszerint kéne egy kutatás, egy ismerős ismerősének ügyvédjétől kapja, amit meg is fogad, csak sajnos annak elvégzése nem volt túl magas minőségű. És a többi tanács, ami meg ugyanabból a forrásból érkezett, csapnivaló volt. Fontos elmondani, hogy szabadalmakkal, védjegyekkel kapcsolatos stratégiai tanácsot elsősorban ne ügyvédedtől vagy hatóságtól, például a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától kérj, hanem egy szabadalmi ügyvivőtől (sajnos van egy olyan - linkmarketingben élenjáró - szabadalom-védjegy cég, aki szabadalmi ügyvivőnek álcázza magát, de valójában nem az). Ha pályázni szeretnél, akkor pályázatíróhoz fordulj. Ha tőke kell, akkor befektetőhöz fordulj, vagy crowdfunding weboldalra regisztrálj. Minden területnek megvannak a szakértői, valószínűleg a fogadat sem a házi orvosoddal húzatod ki. A szabadalmi ügyvivő olyan mérnök (vagy akár fizikus), aki a mesterfokú mérnöki diplomája után még minimum 3-5 év iparjogvédelmi képzést végez el (képzés és jelölti gyakorlat), hogy ügyvivővé váljon. Ők foglalkoznak a szellemi tulajdonok, az innováció jogi védelmével, ezért ha arra van szükséged, keress egyet. Az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő nem ugyanaz. Az ügyvéd jogot végez, és nem szakterülete a műszaki megoldások védelme.

Joy a problémák nagyrészét egészen biztos el tudta volna kerülni, ha tájékozódik. Olvass utána, menj el tájékoztató előadásra, de ha megteheted, legjobb, ha rögtön ügyvivőhöz mész. Tudd, hogy melyik fajta oltalomnak mi az előnye és hátránya; mi történhet, ha nem „védeted le” a találmányodat, és mi akkor, ha igen. Ezekről egyébként a Találd fel magad! c. könyvben is kapsz jól használható információt. Minden szerződést olvass el, amit aláírni készülsz, de a szabadalmi bejelentést is, amire épp hasznosítási szerződést készülsz kötni. Attól még, hogy valaki azt mondja, hogy szabadalma van, nem biztos, hogy arra van, amire ő gondolja, a szabadalom erősségét ugyanis az igénypontok határozzák meg. Ha rosszul lett megírva a szabadalmi bejelentés, akkor lehet, hogy egy fillért sem kell neki fizetned, mert annyira egyszerűen kikerülhető az oltalma.

Végül plusz egy tipp: A szabadalmaztatás egy befektetés. Azt várod el a társadalomtól, hogy bárki, aki a te találmányodat, termékedet használja, fizessen cserébe, akár 20 éven át. Ezért a monopoljogért neked is tenned és fizetned kell, tőke nélkül tehát nem fog menni. A bejelentési díjak és más szabadalmi költségek bár magasak, de egy jó megoldás esetén később sokszorosan megtérülnek. Szóval szabadalmasként majd ne lepődj meg minden évben, amikor küldjük emlékeztető levelünket: „Aktuálissá vált az idei fenntartási díj…”

Azóta már Joy Mangano is mindent szabadalmi irodával végeztet, és a Google szabadalmi keresője több száz háztartási eszközről szóló szabadalmi iratot jelenít meg az amerikai feltalálóasszony nevére. Igaz, ezeknek egy része nem szabadalom, hanem formavédelem. 

A filmben lévő felmosónak gyártási eljárását például az US5538327 A számú szabadalom védi, mely 1993-ban lett benyújtva, tehát már biztosan nem élvez oltalmat. Azonban igen érdekes, hogy magára a felmosórúdra találtunk egy egészen friss, 2015-ös szabadalmi bejelentést, de ezt azért nem biztos, hogy megadja majd a Hivatal. Ennek végeredményéről 2-3 év múlva tudunk majd hírt adni.

Miután „végigfikáztuk” a filmet, hadd zárjuk pozitív gondolatokkal cikkünket: a történet szép, motiváló, és remek színészek alakítanak benne. A felhőtlen élvezethez csak arra van szükség, hogy ne szabadalmi ügyvivői szemmel nézzük, mert akkor tud fájni, rendesen.

Ha más témájú cikkek is érdekelnek, akkor olvasd el blogunkon:

• friss szovjet találmány válogatásunkat,
• a nemzeti gyásznap alkalmából készült válogatásunkat busz biztonságnövelő megoldásokról,
• Trump és a szellemi tulajdon kapcsolatát.

Ha pedig szeretnél még több hasznos gyakorlati tippel gazdagodni és megismerkedni a legalapvetőbb iparjogvédelmi formákkal és jellemzőikkel, valamint elkerülni további gyakori hibákat, gyere el innovációvédelmi előadássorozatunkra, ahol a legközelebbi alkalommal kifejezetten a szoftverek védelmével fogunk foglalkozni.

Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu