Az Isten saját hasonlatosságára teremtette a feltalálókat. Különösen Steve Jobst és Téged! Mert Te is lehetsz feltaláló. Sőt, a világnak is feltalálókra van szüksége. "Ha szereted, amit csinálsz és kész vagy érte áldozatot hozni, akkor Te is az lehetsz! Megéri. Nekem elhiheted!" - mondta Steve Wozniak, Jobs első kollégája.
Jobs elhagyott gyerekként került nevelőszüleihez, bizonyítva, hogy nem az számít honnan jöttünk, hanem hogy hová tartunk. Ez pedig már csak rajtunk múlik. Bátorság azért kell hozzá: Jobsnak megvolt. Még gyerekként egy frekvenciamérőt szeretett volna építeni, de hiányzott néhány alkatrész hozzá. Akkor még nem voltak titkos telefonszámok, így fogta magát és felhívta Bill Hewlett-et, a HP vezérigazgatóját. 20 percig beszélgettek. Nemcsak alkatrészt, hanem szünidei munkát is kapott.
Jobs már fiatalon rájött, hogy a dizájn adja el a terméket. Ezért tudatosan próbálta a technológiát a művészettel ötvözni. Jobs rávette barkácsoló barátját, Steve Wozniakot, hogy közös céget alapítsanak. Wozniak ugyanis egy új típusú számítógépet fejlesztett, amire munkahelye, a HP nem tartott igényt. Közös cégüket Jobs keresztelte Apple Computer névre. Előtte épp egy almaültetvényről tartott hazafelé. Már itt is tanulhatunk Jobstól. Ahogy a "Védjeggyel a csúcsra" könyv írja, a jó védjegy egyedi, és nem leíró. Nem "Super Computer", nem "Memory Computer", hanem Apple Computer. Rövid, meglepő, egyedi, megtormáztatja az agyat. Van benne egy csöpp "vissza a természeteshez" feeling. Jobs erre ösztönösen ráérzett. Ma már ebben is előrébb van a tudomány, a fenti könyv és a védjegyportál segít a jó név kiválasztásában.
Jobs számítógép klubokba járt, és olyan számítógépet gyártott, amely igény mutatkozott. Később viszont már ő találta ki, hogy mire legyen szüksége a világnak. Így született meg a táblaszámítógép, az Ipad. Most előre szaladtunk. Akit érdekel Jobs, a feltaláló, Jobs, aki egy közülünk, olvassa el Isaacson könyvét (HVG). A képen az Ipad dizájn-szabadalma látható. Jobs tudta, hogy a szellemi tulajdon viszi előre cégét. És ami nincs védve, az közkincs.
1970-ben járunk, a Xerox kutatási központjában. A kutatóközpontban a számítástechnika forradalmasításán dolgoznak – nem is eredménytelenül. Egyik tudósuk, Alan Kay – a tablet elődjét – egy gyermek által is használható mini PC-t álmodik meg, amelyhez nem szükségesek DOS parancsok, csupán egy egyszerű grafikai felület. A Xerox felfigyelt az Apple sikereire, és részvényeket szeretett volna vásárolni. Steve Jobs érdeklődését viszont a Xerox Parc-i fejlesztések keltették fel. Steve Jobs egymillió dolláros részvényvásárlást engedélyezett a Xeroxnak, azzal a feltétellel, hogy megmutatják neki, mi folyik a Xerox Parc-ban. Létrejött a megegyezés. Az egymilliós részvénycsomag egy évvel később 17,6 milliót ért. De vajon a Xerox járt-e jobban?
A Xerox kutatói köpni-nyelni nem tudtak, amikor jött a központi ukáz: Steve Jobst és kollégáit be kell engedni a központba, és be kell mutatni neki a fejlesztéseket. Steve Jobs megszállottként ugrált mindent körül: „Egy aranybányán ültök! – kiáltotta. – Nem hiszem el, hogy a Xerox ezt nem hasznosította!” Rögtön meglátta, hogy a Xerox fejlesztései valóban a számítástechnika jövőjét alapozták meg. „Ezt meg kell csinálnunk!” – mondta már az autóban hazafelé.
Az Apple több elképesztő információ birtokába jutott: bittérképes képernyő segítségével hogyan lehet grafikus kezelői felületet létrehozni; hogyan működik az objektumorientált programozás; hogyan lehet számítógépeket hálózatba kötni.
A következő dőlt betűs bekezdést Isaacson könyvéből idézzük, a fejezet címe: „A nagy művészek lopnak.”
Az Apple Xerox PARC elleni rajtaütését az iparág történetének egyik legnagyobb rablásaként tartják számon. Ezt néha maga Jobs is hangoztatta, méghozzá büszkén. Egyszer azt mondta: „Picassonak volt az a mondása, hogy a jó művészek imitálnak, a nagy művészek lopnak. És mi sohasem szégyelltünk ellopni nagy ötleteket.”
Más vélemények szerint, amit Jobs néha szintén hangoztatott, ez nem annyira rablás volt az Apple részéről, mint inkább balfácánság a Xerox részéről. „Ezek csak a fénymásolókhoz értenek. Gőzük sem volt, mire lehet jó egy számítógép – nyilatkozta Jobs a Xerox vezetőségéről. – A vereség jutott a számukra a számítógépipar legnagyobb győzelméből. Pedig a Xerox uralhatta volna a teljes iparágat.”
Az Apple persze nem csak lenyúlta a Xerox ötleteit, hanem azt olyan tökéllyel fejlesztette ki, amelyre a Xerox feltehetőleg nem lett volna alkalmas. Az Apple mindig is szorosan együttdolgozott a formatervezőkkel, így termékei nem csak jók, hanem kézhez állóak, szépek és felhasználóbarátok is voltak. Bár az egeret még 1968-ban az amerikai Engelbart találta fel, és a Xerox tökéletesítette, a ma használatos egeret épp az Apple fejlesztette ki.
Mindemellett Steve Jobs a Xerox Parc legjobb fejlesztőit is az Apple-hoz csábította. Steve Jobs és az Apple jól tudta, hogy mindent le kell védeni, és ha valaki más nem védett le valamit kellően, akkor azt könyörtelenül le kell nyúlni. A le nem védett, de nyilvánosságra jutott műszaki alkotás közkincsnek tekinthető. Az Apple saját szabadalmai megsértése ellen pedig kíméletlenül fellép. Jelenleg épp a Samsunggal pereskedik éjjel-nappal, és oda-vissza. Úgy tűnik, hogy az élet az Apple-t igazolja. Az Apple és Steve Jobs feltalálóknak szóló üzenetéről bővebben Pintz György: Találd fel magad, avagy a siker szabadalma c. új könyvében olvashat.
Már a 4. karácsonyát tölti az Apple Jobs nélkül. A cég értéke a Forbes listán a 15. helyre esett vissza. Azért még mindig első a számítástechnikai cégek között. Jobs elment, de életműve, szemlélete köztünk maradt. Ha a karácsonyfára tekintünk, gondoljunk rá, hogy Magyarország hasonló adottságokkal rendelkezik, mint Jobs. Legalábbis, amikor jézusi körülmények között kezdte életét, amikor árvagyerekként nőtt fel, amikor nem volt pénze, amikor garázsban rakta össze számítógépeit. Egyedül is képes volt csodára. Minket magyarokat sem aranybányáink, sem olajmezőink nem fognak felvirágoztatni. Amink maradt, az a romló, de még mindig értékes oktatás, a kreativitásunk, találékonyságunk. Ebbe kell belekapaszkodjunk, ez vihet előre minket. 2015-öt tekintsük a kreativitás évének. A civilek be kívánják vezetni a Szegények szabadalmát, azaz egyetlen jó magyar találmány se maradjon védtelen pénz hiánya miatt.
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.
http://szabadalmi.hu/elerhetosegunk/
