1. Amikor lefulladt a ló…
A szántás nehézségeivel kapcsolatos problémák bizonyítottan nem képezik a XXI. századi városlakók mindennapos gondjait. A középkori földművelők azonban jóval nagyobb aggodalommal keresték a megoldást arra, hogy miként tudnák hatékonyabbá tenni a szántást úgy, hogy közben a lovuk sem döglik meg a fáradtságtól. Utóbbi jelenség azért is volt rendkívül kellemetlen, mert a kor legfőbb multifunkcionális mezőgazdasági eszköze nehezen betölthető űrt hagyott maga után a földeket.
A megoldást egy több találmányból álló, átfogó fejlesztés adta. A korabeliek tüzetes szemrevétel után összefüggést találtak a ló teljesítménye és a nyakába akasztott hám szorossága között, így úgy döntöttek, hogy a legegyszerűbb mégiscsak az, ha az állat nem fullad meg földművelés közben. Ezt a problémát orvosolta a szügyhám elterjedése: segítségével az igavonó végre felszabadultan sóhajthatott fel egy-egy holdnyi szántó megművelése után.
Egy másik fontos találmány a nehézeke volt. Persze a korábbi faeke is betöltötte a faék egyszerű funkcióját (szántott), de a keményebb talajok már gondot okoztak neki. A vasból készült nehézeke feltalálása mélyenszántó logikára utal, hiszen a hatalmas súlyú, nehezen kezelhető szerkezetre kerekeket erősítettek. A szántás így már lényegesen könnyebbé vált; a fagyott talajt is hatékonyabban tudták megművelni, ráadásul a fáradékony (korábban: fulladékony) lovat egyre gyakrabban helyettesítették ökörrel.
A szabadalmak lényege, hogy kizárólagos jogot adnak a feltalálónak, illetve annak, akinek az licencet engedményezett. Egy szabadalmat érdemes márkanévvel, védjeggyel is ellátni, mert az a legjobb piaci versenyeszköz. Amennyiben úgy véled, hogy a mezőgazdaság megújítására képes szerkezetet sikerült feltalálnod, akkor szabadalmi ügyvivők tudnak rá kizárólagos jogot szerezni.
Itt tart ma nehézeke innovációs projektje.
2. Tibi atya ajánlásával
„Nem az a durva, hogy Drótos Karesz gyalog ment a kocsmába, hanem hogy biciklivel jött haza.” Egy szó, mint száz, zajlik az élet a fröccsparadicsomban, Humbákfalván. Noha a fiktív, kőalkoholista Tibi atya neve gyakorlatilag egybeolvadt a fröccsel (dicsértessék!), az italmágnások rangos névsorában még őt is megelőzi Tadeo Alderotti. A hős úriember világraszóló találmánnyal javította az emberiség sorsát attól a kenetteljes pillanattól kezdve, hogy kidolgozta a szakaszos lepárlás bonyolult műveletét. A XIV. században az így előállított égetett szeszeket a pestis ellenszereként is fogyasztották, sokáig orvosságként tartották őket számon. A felfedezések kora nem torpant meg a kocsmák ajtajánál: a vállalkozó kedvű alkoholistáknak köszönhetően szép lassan kialakultak az égetett szeszek sajátos, nemzeti típusai; mint például az angol gin vagy a német Schnaps. Érdemes tisztelettel adóznunk e névtelen hősöknek, a szeszfőzés Gutenbergjeinek: találmányuk a csavaros kifli formájában könnyíti meg a munkába járók hajnalait évszázadok óta.
3. Zombiapokalipszis esetére
A XV. századbeli hadviselés egyik áttörő találmánya volt a lemezpáncél. Előnye, hogy a harcos relatíve szabadon mozoghatott a réteges lemezek alatt, már amennyire ezt a plusz 25 kilogrammnyi vas megengedte. Tagadhatatlan pozitívum viszont, hogy ez a súly legalább egyenletesen oszlott el a viselője testén. Persze ezt az akciót is reakció követte: a korabeliek hamar rájöttek, hogy a páncélzat kiváló védelmet nyújt ugyan a kardcsapások és vágások ellen, de a kis felületen összpontosuló, erőteljes szúrások vagy döfések képesek áthatolni a lemezeken. A lemezpáncél fejlődésével párhuzamosan egyre gyakrabban jelentek meg a csatamezőn a harci csákányokat, csatabárdokat és hegyes csúcsú kalapácsokat forgató harcosok.
Kicsi a valószínűsége, hogy a fent említett fegyvereket bármelyik zombi is használni tudná, ellenben mi magunk nagy hasznukat vehetjük ellenük. E fegyverek hatékony és szakszerű forgatását gyorsan elsajátíthatjuk néhány Youtube-os gyorstalpalóval, pár fiatal kifejezetten az ilyen videókra specializálódott.
Igen, természetesen Amerikában.
4. Ha nem elég a sima ostromgép
A valaha tervezett legnagyobb számszeríj Leonardo da Vinci munkásságát élteti. Leonardo a világ egyik első vegetáriánusa volt, az emberiség vérszomjáról markáns véleménye volt: úgy gondolta, hogy amíg az emberek képesek állatokat ölni, addig egymást is irtani fogják. Ennek ellenére különböző megrendeléseknek eleget téve a kor legagyamentebb hadigépeit alkotta meg.
Az egyik észbontó tervrajzon egy gigantikus számszeríj tervei bontakoznak ki. Mint látható, a hatalmas test összesen három pár keréken gurult volna és működtetéséhez elég lett volna egyetlen katona is. A korábbi ostromgépeket óránként csak kétszer lehetett elsütni, ezt a fegyvert azonban többször is. A tervek alapján nemcsak nyílvesszőket, hanem köveket, lángoló lövedékeket is lőni tudott volna az ostromoltakra.
További érdekességeket tudhat meg a szabadalmakról Pintz György: Találd fel magad! című könyvéből.
5. Az aranyműves és a nyomda
Johannes Gutenberg neve egybeforrt a modern könyvnyomtatás elterjedésével. A korabeli kódexet leginkább a szerzetesek és papok írták, elkészítésük rendkívül hosszú időt vett igénybe a díszes dekoráció miatt.
Gutenberg nyomtatási technológiája akkor tökéletesedett ki igazán, mikor a Biblia kinyomtatásán fáradozott. A feladat azért bizonyult bonyolultnak, mert a vállalkozás sikerességéhez számos új betűt kellett öntenie, míg a könyv díszítéseit kézzel festették. Erre azért volt szükség, hogy úgy tűnjön, mintha kézzel írták volna az egész Bibliát. Gutenberg legfontosabb találmánya vitathatatlanul a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, de az ő felfedezése volt többek között a szedővas és a festékező labdacs használata is.
Hederics Viktor
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu
Kapu felújítás: www.kapu.farestaurator.hu
