„Ha meg akartok oldani egy feladatot, először nézzetek körül a természetben!” – vallja Janine Benyus amerikai innováció-szakértő és szerző, a biomimikri nevű tudományág megingathatatlan híve. Elhivatottsága nem véletlen, a legújabb találmányokhoz vezető ötletek gyakran a természet elengedhetetlenül kreatív fejlődési képességein alapulnak.
A biomimikri (vagy biomimetika) a természetes evolúció által létrehozott tudást, technológiát másolja le, majd ülteti át mesterséges anyagokba, gépekbe.
Ez rendkívül változatos módon történhet; bármennyire is meglepő, de a tengeri dobozhal alakja inspirálhatja a világ egyik vezető autómárkájának formatervezőit, míg az emberek a sós vizek legrettegettebb ragadozóinak bőrét magukra öltve érhetnek el egyre jobb és jobb eredményeket az úszóversenyeken.
Harc „A világ legrondább autója” címért
1999 óta róják az utakat a Fiat Multipla generációi, amelyekkel a Fiatnak sikerült megalkotnia a világ egyik legellentmondásosabb személygépkocsiját. A Multipla igazán büszke lehet bőséges helykínálatára, páratlan variálhatóságára és relatíve olcsó alkatrészeire. Legnagyobb érdeme azonban mégsem ez; megosztó formatervének köszönhetően letagadhatatlanul a világ legrondább autóinak oszlopos tagja.
Meglepő, de a világ vezető autómárkáinak egyike, a Mercedes is képes volt egy hasonlóan formabontó autót építeni. A Mercedesnek sikerült a bionikát egy egészen új szintre emelnie, mikor egy tengeri hal, a sárga dobozhal alakját vették alapul egy tanulmányautó tervezésekor. Így született meg a Mercedes-Benz Biotic, amelynek kasztnija egyszerre ötvözi egy utópisztikus kisbusz, egy génmanipulált citrom és egy korall-lakó hal stílusjegyeit. A biztonság kedvéért az orrán helyet kapott az elmaradhatatlan Mercedes-csillag, de a formák valóban nem mindennapiak. A tanulmányautó és a dobozhal közti vérségi leszármazás oka az, hogy a Mercedes egy alacsony légellenállású és merev szerkezetű autót akart létrehozni. A kísérletezés sikerrel járt ugyan, de az autó látványa erősen közcsodálat tárgya maradt.
Hogy a Fiat Multipla-t vagy a Mercedes-Benz Bionic-ot csodálnánk szívesebben a mellettünk lévő sávban a reggeli dugóban, már csak ízlés kérdése.
Ragadós példa
A Geckskin™ feltalálói a gekkók tapadási képességeit kívánták lemodellezni, mikor olyan anyag létrehozásán törték a fejüket, amely az összes eddig ismert ragasztót felülmúlhatja. A gekkók képesek a gravitációt legyőzve, a fizika törvényeinek már-már ellentmondva fejjel lefelé mászni akár üvegfelületen is.
A gekkókat a lábujjaikon elhelyezkedő, apró szőrszálak segítik a mászásban; de ezek a szálak csak egy meghatározott szögben ragadnak. Ha a gekkó megmozdítja a lábát, és a szálak egy másik irányba fordulnak, a tapadás azonnal megszűnik. A GeckskinTM-t a feltalálók leginkább az egészségügyi és ipari felhasználásra szánják, de a háztartásokban is hasznosnak bizonyulhat.
Ezen a videón látható, hogy mennyire sokoldalúan használható ez a technológia: a srácok egy monitort ragasztgatnak mindenhova. Tényleg mindenhova…
A betiltott szuperhős-jelmez
A Speedo és a NASA közös fejlesztéseinek eredményeként 2008-ban jelentek meg a piacon az úgynevezett cáparuhák. A legnagyobb érdeklődés akkor övezte a nem hétköznapi fürdőruhákat, amikor a 2008-as Nyári Olimpián Michael Phelps egy ilyen cáparuhát viselve letarolta a mezőnyt. Hamar kiderült persze, hogy az összes ilyen ruhát viselő versenyző teljesítménye jelentősen javult. A Speedo LZR Racer a versenyzőket áramvonalasabbá tette, összeszorította a testüket, és taszította a vizet.
A Speedo és a NASA a cápák bőréhez hasonló felülettel burkolta be a cáparuhákat. A cápabőrt és így a róla mintázott ruhát számtalan, mikroszkopikus pikkely alkotja; az egymásra boruló pikkelyek pedig jelentősen javítják az úszók közegellenállását. A Speedo LZR Racer-t végül a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) betiltotta, de a Speedo azóta is újabb és újabb, a versenyzők teljesítményét növelő ruhát dob a piacra.
Fontos megemlíteni, hogy egyes tanulmányok kimondottan kétségbe vonják a Speedo állításait a ruhák állítólagos tulajdonságait és érdemeit illetőleg.
Harvardi szakértők szerint a ruhák szerepe a versenyidők javításában sokkal inkább a versenyzők testének összeszorításával kapcsolatos, mintsem a pikkelyszerű borítással.
A tudósok egyenesen megkérdőjelezik a Speedo találmánya és a biomimikri közti összefüggést. Véleményük szerint a cápa testének rugalmassága és flexibilitása képes ugyan a cápa sebességét és közegellenállását javítani, de az emberi test jóval merevebb, tehát a versenysportolók nem az egyedi pikkely-borítású ruhák miatt érik el a nagyobb sebességet, hanem a leszorított testük miatti közegellenállás-javulás miatt.
Persze nem csak a versenysport érdeklődik aktívan a cápabőr felhasználhatósága iránt. A közegellenállás a hatalmas, de lassú óceánjáró hajók esetében sem elhanyagolható szempont, a vízellenállási mutatók javításával pedig jelentősen csökkenne a hajók fogyasztása is.
A természet inspirálta találmányok sora egészen végeláthatatlan. Persze nem csak konkrét innovációban ölt testet a természet, a feltalálók hajlamosak egy-egy állati vagy növényi tulajdonságot jelentős módosításokkal átültetni a szakmai gyakorlatba. Példaként említhetjük a Sinkanszen vonatot, ahol a mozdony formáját a kedvező légellenállási mutatók céljából a jégmadár csőréről mintázta a tervező; de szintén említést érdemelnek azok a szélturbina-lapátok, melyeknek recézett oldalát a púpos bálna mellúszóinak képére mintázták.
Ha a hétvégi kirándulás során rád is inspirálóan hat a természet, netán annyira, hogy már egy találmány gondolata is körvonalazódni kezdett a fejedben, ajánljuk figyelmedbe Pintz György: Találd fel magad című könyvét, avagy a siker szabadalma című könyvét, amely segít eligazodni az innovációvédelem rögös útvesztőjében.
Hederics Viktor
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu
