Nagy port kavart - nem véletlen - a múlt hét során a „lenyúlt nyúlkönyv” esete. Az index.hu kiderítette, hogy több, az Eötvös József Program keretében készített, iskolásoknak szóló mezőgazdasági kiadvány valójában már két évtizede megalkotott amerikai könyvek szinte szó szerinti fordításai.

Nézzünk a nyúlüreg mélyére!

A kezdetek

A mezőgazdasági oktatási könyvek (Közösségi kert, iskolai kert; Kerttervezés; Nyúltartás és Zöldségtermesztés címekkel) a TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 számú “Eötvös József Program” című projekthez kapcsolódóan, annak 31 millió forintos támogatásával készült el. A könyveket a „Tevékenységközpontú tanulás” pilot program keretei között adta ki a Száz Falu Projekt Kft., és a Türr István Képző és Kutató Intézet a kedvezményezettje. Ahogy a honlapjukról megtudhatjuk, a kísérleti program célja a 10-14 éves korú gyermekek közelítése a mezőgazdaság felé, a vidéki élet felé való nyitás elősegítése – mindezt közösségi keretek között.

Maga a kiadvány

A cél tehát nemes, a megvalósítás viszont annál érdekesebb. A plágiumnyuszi október 19-én robbant, amikor az amúgy sem kritikamentes megjelenést követően pár napon belül az Index kiderítette, hogy a kiadványok közül többnek a szövege nagyban megegyezik néhány 1994 és ’95 között kiadott művel – ezek a művek pedig az Amerikai Egyesült Államok több egyeteme közötti összefogásból születtek meg egy mezőgazdasági oktatásfejlesztési projekt (4-H) keretében.  A probléma azonban ott kezdődik, hogy nemcsak idézésről, kisebb átvételekről van szó a forrás szerint – hanem szó szerinti fordításról, még a tartalomjegyzéket - s így a szerkezetet - tekintve is.  Az amerikai művek pedig csak forrásként vannak feltüntetve a magyar kötetekben, az íróikként pedig hazai docensek.

Akkor most hogy is van ez?

Mivel irodalmi alkotásról van szó, ezért védi a szerzői jog. Ennek legfőbb jogszabályi forrása a Szjt., illetve jelen esetben a nemzetközi kitekintés is szükséges. Mind Magyarország, mind pedig az USA tagja a Berni Egyezménynek, ami 1886-ban jött létre és tagállamai egy Uniót alkotnak (mára 150 állam tagja). Az egyezmény alapján bármelyik szerződő állam kötelékébe tartozó állampolgárok megjelent művei (valamint azok a művek, amelyek első ízben egy ilyen állam területén jelentek meg), minden más szerződő államban ugyanolyan védelemben részesülnek, mint amilyen védelmet az illető állam saját állampolgárainak azon művei számára biztosít, amelyek először a saját területén jelentek meg.

Ez tehát azt jelenti, hogy bár amerikai állampolgárok szellemi termékeiről van szó, mégis ugyanúgy védi őket a magyar szerzői jogi törvény, mintha magyar állampolgárokét. Ilyenkor tehát azt kell vizsgálni, hogy volt-e jogosultsága felhasználni a magyar íróknak ezeket az amerikai könyveket.

Az Szjt. szerint ugyanis az alkotó kizárólagos joga a mű átdolgozása (illetve erre engedély adása), és ennek minősül a fordítás is Ugyanakkor a források szerint nem volt felhasználási jogosultság az alkotók birtokában - márpedig a fordításhoz ez szükséges lett volna. Illetve, ha igazak azok az állítások, miszerint szinte teljes mértékben megegyeznek a magyar verziók az amerikai forrásokkal, akkor egyszerű idézésről sem lehet beszélni.

A “Hogyan tovább?” pedig a nyúlvadászokra, akarom mondani hatóságokra van bízva.

Ha éppen Önt vádolják plágiummal, akkor szakirodához érdemes fordulni - az egyik legnagyobb szellemi tulajdonjoggal foglalkozó iroda szerzői joggal kapcsolatos honlapja itt található.

Ádám Flóra Julianna