Bendzsel Miklós közszereplő, a szabadalmi hivatal elhíresült elnöke szerint egyes hatóságok, civilek, sőt még parlamenti képviselők is tévesen értelmezik a jogszabályokat. „Csak ő helikopter.” Vagy komp (lett)...

Legutóbb beszámoltunk arról, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) befejezte vizsgálatát a „Hipavilon mutyi” márkanéven futó, szabadalmi hivatali visszaélés gyanú kapcsán. Feltehetőleg feljelentés is fog születni az ügyben, mert a jelentés alapján mintegy 5000 alkalmas, összesen egymilliárdos költségvetési csalás gyanúja áll fenn. Bendzselék ezután sajátos közleménnyel mentek neki az ÁSZ-nek. E közleményt a minisztérium eltávolíttatta az SZTNH hírei közül, de az MTI-nél és az archívumban elérhető. Bendzsel az Igazságügyi minisztériumról is azt állította, hogy nem képes helyesen értelmezni a szabadalmi törvényt. Székely László ombudsman SZTNH-t elmarasztaló jelentéséről pedig egyenesen azt írta Bendzsel, hogy jelentése indokolatlan kárt okoz a „hatóságunk iránti közbizalom alaptalan megingatásával”.

Az utóbbi évszázadokban Kína nem jeleskedett az innovációban, olyannyira, hogy az elmúlt ötven évben a legjelentősebb kínai találmány a hibrid rizs volt. Óriási számuk ellenére a tudományos Nobel-díjakat sem a kínaiak nyerik. Pedig valaha élen jártak a tudomány és a technika terén: kínaiak találták fel sok más közt a papírt, a nyomtatást, a puskaport és az iránytűt. A birodalom hosszú időn át olyan jelentőséggel bírt, hogy a történészek körében vita tárgya, hogy végül is miért nyugaton zajlott le az ipari forradalom.

Hagyományos kínai nyomtatás

Azóta ugyan lemaradtak a nyugattól, a XXI. század jelentheti a fordulópontot. Kína már így is radikális változáson ment át: agrárországból néhány évtized alatt ipari ország lett, s manapság túlzás nélkül a világ gyáraként emlegethetjük. Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy hosszú távon ez sem lesz elég a fejlődés fenntartásához. A kínai kormány álláspontja szerint az országnak nincs választása: a bérmunka és a másolás után saját eredményekkel is elő kell állnia. Az a céljuk, hogy az évszázad közepére Kína ismét nagyhatalom legyen a tudomány terén. Úgy gondolják, hogy ha továbbra is a nyugati innovációra támaszkodnak, azzal az ország gazdaságát és biztonságát is veszélyeztetik.