Megsemmisítették a Lego kocka 3D védjegyét az EU bíróságon. A Rubik kocka még állja a sarat.
Megsemmisítették a Lego térbeli védjegyét az Európai Unióban. Ez már jogerős. Hasonló ügybe keveredett a Rubik-kocka is, amely kapcsán a napokban született elsőfokú ítélet. A Lego kocka lejárt szabadalmát térbeli védjeggyel kívánta „meghosszabbítani”, ennek vetett véget az Európai Bíróság C-48/09 döntésével. A korábbi Lego döntés hátterében az áll, hogy az európai védjegyeket kezelő Európai Védjegy Hivatal (OHIM) úgy vélte, a Lego kocka kizárólag olyan formából áll, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges. A bíróság szerint a Lego kocka kötőelemei kizárólag azt a célt szolgálják, hogy több elem összeépíthető, szétszedhető legyen. A bíróság több olyan szabadalmat is talált, amely a kötőelemek hengeres formáját a csatlakozó-kialakítás kedvelt módjaként mutatja be.
A bíróság kimondta (45. pont), hogy tiltása arra vonatkozik, hogy a vállalkozások ne használhassák a védjegyoltalmat műszaki megoldásokon alapuló találmányaik időkorlátozás nélküli fenntartására. A bíróság szerint (17. pont) maga a szabadalom megdönthetetlen bizonyítéka annak, hogy az általa nyilvánosságra hozott jellemzők funkcionálisak.
Korábbi blog-bejegyzés már beszámolt arról, hogy valójában a kocka külső alakját és az első „Lego” kocka szabadalmat nem a Lego, hanem egy Harry Fisher nevű londoni ember találta fel még 1939-ben, de nem védte le Dániában, így az ott szabadon felhasználhatóvá vált. Ezen a képen jó látható, hogy a Lego Harry Fisher kockáját használta fel.
A bírósági döntés egyrészt azért különösen érdekes, mert Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság korábban ezzel ellentétes döntést hozott és a Lego magyar térbeli védjegyét fenntartotta. Az Európai Bíróság döntése nyomán azonban felül kellene vizsgálnia álláspontját egy esetleges magyar törlési eljárás megindítása alkalmával. Ezt a jogesetet a Pintz György Védjeggyel a csúcsra! könyve részletesen is bemutatja.
A Lego döntés napi aktualitását adja, hogy hasonló cipőben jár a Rubik kocka. A Rubik kockának is már lejárt a szabadalma. Szintén blogunk számolt be elsőként, hogy Rubik előtt már szabadalmaztattak hasonló bűvös kockát. A Legotól eltérően azonban Rubik szabadalma belső műszaki megoldásában lényegesen eltért a korábbi szabadalomtól (ezért is kaphatott oltalmat), és teljesen önálló alkotás. A védjegy esetét tekintve azonban csak a külső kialakítás a fontos, és blogban bemutatott Flanigen 2012-es találmánya pont úgy néz ki, mint a későbbi Rubik kocka.
A Rubik kocka jogai már nem Rubik Ernőt illetik, hanem egy angol céget, a Seven Toyst. A Seven Toys képviselője egyébként élen jár abban, hogy a magyarokat is felszólítsa, hogy ne használják a védjegyet még az innováció jelképeként sem. Nos, a Symba Toys német cég töröltetni akarta a Seven Toys fekete-fehér kocka-védjegyét, amelyet a napokban elbukott az Európai Törvényszéken (T-450/09). A német céget egy német szabadalmi ügyvéd képviselte, azonban a német ügyvéd nem ismerte azt a Flanigen szabadalmat, amellyel blog-olvasóink már találkozhattak. Az ügy nem zárul le, amennyiben az elsőfokú döntés ellen a német cég az Európai Bírósághoz, mint másodfokú szervhez fordul. Kérdés, hogy egy ilyen iratot új bizonyítéknak tekint-e a bíróság, mert ilyet feltehetőleg a másodfok előtt már nem lehet benyújtani. Bár a LEGO döntés az elsőfok előtt is szerepet kapott, érdekes kimenetele lehet az ügynek, ha az Európai Bíróság szembesül saját korábbi döntésével.
