Pókember, Redskins és Converse – Botrány botrány hátán

2015. március 06. 16:18 - pintz

A WIPR összeszedte, hogy melyek 2015 legizgalmasabb IP kérdései, melyeket szabadalmi blogunk is árgus szemekkel figyel majd. Mi ezek közül is kiválogattuk a legérdekesebbeket.

Pókember vs Marvel

A kérdés 1990-re nyúlik vissza, amikor Stephen Kimble szabadalmaztatott újdonságával tört be a játékpiacra: a pókháló-szerű anyagot kilövellő kesztyűben ugyanis nagy lehetőséget látott. A pókember képregényt és filmeket forgalmazó Marvel viszont sunyi módon először elutasította Kimble kérvényét a játék forgalmazására, majd hamarosan egy hasonlót kezdett árulni saját neve alatt. 2001-ben Kimble meg is nyert egy pert, amivel a játék múltbeli és jövőbeli eladásából származó bevétel 3,5%-át tudta bezsebelni. A játékra vonatkozó szabadalmi oltalom 2010-es lejárásával azonban a kérdés újra bíróság előtt kötött ki - a Marvel ugyanis erre hivatkozva nem fizet többet Kimble-nek.

Vajon sarcolhatja tovább a feltaláló a pénzes zsákot? 2015-ben kiderül.

Amerikai foci - szegény rézbőrűek

Nos, igen. A Redskins-probléma olyan nagy port kavart Amerikában, hogy még a South Park rajzolói is egy egész részt a kérdésnek szenteltek. Korábban a védjegy blog is foglalkozott a témával. De miről is van szó pontosan?

A Washington Redskins névhasználatát 2014-ig tűrte az amerikai indián közösség, mely alapvetően sértőnek tartja a „rézbőrű” kifejezést. Hogy mi váltotta ki épp most a név ellen való fellázadást, nem tudni – miután a focicsapat 1915 óra használja e nevet, talán csak egyszerűen nem akarták kivárni a becsmérlés 100. évfordulóját.

És el is érték céljukat. Az Amerikai Szabadalmi- és Védjegyhivatal ugyanis sértő mivolta miatt 6 védjegyétől fosztotta meg a sportolókat. A rézbőrűek azonban nem adják olyan könnyen a nevüket: a focicsapat most bíróság elé vitte az ügyet, úgyhogy hamarosan még hallunk róluk.

A fő kérdés itt valójában az, hogy az 1946-os, azóta persze több ízben módosított, védjegyekről szóló törvény (Lanham Act) alapján lehet-e védjegyet megszűntetni visszamenőlegesen, ha utólagos indítvány bizonyítja, hogy adott név sértő egy bizonyos etnikai csoportra nézve.

Converse és a sunyi másolók

A Converse elég nagy fába vágta a fejszéjét, amikor 31 céget perelt be Chuck Taylor All Star modelljének másolása miatt. Az alperesek között megtaláljuk a Walmartot, a Filát és a Skecherst is.

Szerintem te is találkoztál már vele – és a gagyi másolatokkal is

Amennyiben a bíróság a Converse-nek ad igazat, a cipőmodell design elemeit másoló árukat kitilthatják az USA területéről. Az nem kérdés, hogy a cipő dizájnja mára már ikonikussá vált a divatvilágban. Ami igazán érdekes az ügyben, hogy vajon a dizájnnak azon elemei is a jog védelme alatt állnak-e, amelyek semmiféle funkcionalitással nem bírnak.

Létrejön-e az egységes Európai Szabadalmi Bíróság?

Sok előnye van, a kis országok – köztük Magyarország - viszont mégis leginkább a hátrányait fogják megsínyleni az egységes európai szabadalomnak. Az új rendszer előnye, hogy olcsóbb lesz egész Európára hatályos szabadalmat szerezni. Hátránya viszont, hogy ennek következtében valószínűleg elözönlik a kis országokat is a külföldi, a kontinens immáron minden országában hatályos szabadalmak, csökkentve ezzel a hazai feltalálók mozgásterét. A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület is figyelmeztet a magyar kis- és középvállalkozásokra leselkedő veszélyekre.

Az egységes európai szabadalomhoz köthető Európai Szabadalmi Bíróság létrehozása már sokat csúszott. A tervek megvalósításának most mégis adott egy nagy lökést az EU Bíróság főtanácsnokának döntése. Ennek értelmében Spanyolország lett rendre utasítva, amiért kellemetlenkedni kezdett. Sérelmezte ugyanis, hogy az új rendszer nyelvi rezsimjéből kifelejtették – a hivatalos nyelvek között csak az angolt, a németet és franciát találjuk.

Talán ez tényleg beindítja az új rendszer fogaskerekeit. Ha viszont tovább csúszik az bíróság létrehozásához szükséges egyezmény ratifikációja a tagállamokban, nem is biztos, hogy beszélhetünk a tagok őszinte együttműködéséről, ami pedig elengedhetetlen alapja minden nemzetközi szerződésnek. Vajon megdőlhet az egész rendszer?

Kínai bíróságok a szellemi tulajdonjog védelmére

Ha Kínára gondolunk, nem éppen a szellemi tulajdonvédelem, hanem sokkal inkább az áruk olcsó másolatai és az ezeket kísérő furcsa szag jut eszünkbe. Nos, ez lehet, hogy némiképp változni fog a jövőben; 2014-ben ugyanis három bíróságot is létrehoztak az országban a szellemi tulajdon kérdéseinek eldöntésére (Peking, Guangzhou, Shanghai). A bíróságokon a szellemi tulajdonjog területén nagy rutinnal bíró bírák fognak ítélkezni.