2010. december 6-án az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, mely a Magyar Szabadalmi Hivatal (korábban Országos Találmányi Hivatal) nevét megváltoztatja, egyúttal módosítja a Hivatal hatáskörét, illetve bizonyos védjegy- és design (formavédelmi) jogszabályokat is. A Hivatal neve 2011-től a következő: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). Ugyancsak módosul egy másik testület neve, ez lesz a HENT (Hamisítás Elleni Nemzeti Testület), ez lép a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács helyére.

A HENT feladata egyébként sokban nem változik, véleményezi a szellemi tulajdon védelmére irányuló intézkedések tervezetét, részt vesz a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos nemzeti stratégia kidolgozásában, valamint figyelemmel kíséri és előmozdítja annak végrehajtását.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala sem lát el túl sok új feladatot: a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésével kapcsolatos felügyelet és nyilvántartás területén van csak változás. Ettől a törvényalkotók az „állami kontroll hatékonyabb gyakorlását” remélik, majd meglátjuk… A módosítás elvileg a szerzői jogi jogosultak és a felhasználók érdekeinek védelme miatt szükséges, mert a jogalkotók szerint a szerzői joggal kapcsolatos állami feladatok ellátása „szétaprózódott”.

Egy parlamenti felszólalás szerint: „A szellemi tulajdon fogalmának a hivatal elnevezésébe való beemelése követi a nemzetközi és európai példákat is. Az iparjogvédelem, például a szabadalmak, védjegyek, minták, földrajzi árujelzők és a szerzői jog világszerte elfogadott és alkalmazott gyűjtőfogalma a szellemi tulajdon. Ez a fogalom közérthető, tiszteletet ébreszt, jól kifejezi a védett javak szellemi természetét és a jogviszonyok dologi tulajdonhoz hasonló, abszolút szerkezetét.”

A törvényjavaslat és az ahhoz fűződő indoklás alapján megpróbáljuk azt is felvázolni, miben változnak az egyéb iparjogvédelmi (szabadalom, védjegy, formatervezési minta) tárgyú szabályok.

Akit érdekel, az megnézheti:
- a javaslatot
- a javaslattal kapcsolatos parlamenti eljárást
- sőt akár a képviselők felszólalását is, videón (csak erős idegzetűeknek)
- vagy írott formában (http://www.parlament.hu/naplo39/042/n042_034.htm és http://www.parlament.hu/naplo39/042/n042_036.htm)

A módosítások célja, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal (leendő SZTNH) eljárásai megfeleljenek a modern ügyfélbarát közigazgatás koncepciójának – többek között az adminisztratív terhek és az átfutási idő csökkentésével, a költségviselési szabályok kiigazításával, valamint az elektronikus ügyintézés lehetőségének bővítésével, ideértve a lajstromvezetés szabályainak korrekcióját is.

Idézzük a honatyák expozéit:

„Az elektronikus ügyintézés fejlesztése körében a törvényjavaslat kiterjeszti a hivatalhoz elektronikus úton benyújtható iparjogvédelmi beadványok körét, és lehetővé teszi, hogy a hivatal az ezekre vonatkozó döntéseit elektronikusan kézbesítse. A módosítások ezenfelül az iparjogvédelmi lajstromok elektronikus hozzáférhetőségéről is gondoskodnak, és ezekből a nyilvántartásokból elektronikus úton is igényelhető lesz a hiteles lajstromkivonat.”

„A javaslat számottevően növeli az egyes eljárási cselekmények elektronikus intézésének lehetőségét. Így például bizonyos elektronikus úton kezdeményezett eljárások során lehetővé válik, hogy az ügyfél az ügyfélkapun keresztül kezdeményezzen eljárást: a hivatal elektronikus úton közölje vele az eljárás során hozott döntést, illetve küldje meg neki a hiteles lajstromkivonatot. Az elektronikus úton hozzáférhető lajstromot bárki megtekintheti, és az abban foglalt adatokról díj ellenében hiteles kivonatot kérhet. Az iparjogvédelmi lajstromok közhiteles mivolta expressis verbis eddig nem került kimondásra az iparjogvédelmi törvényekben. Azonban erre utal az a rendelkezés, amely szerint a jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben bármely jogra akkor lehet hivatkozni, ha azt a lajstromba bejegyezték. A fogalmi tisztaság érdekében azonban szükségessé vált kimondani azt, hogy a lajstromba bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.”

„Jelenleg a hivatal az iparjogvédelem területén külön nyilvántartást vezet a bejelentésekről és a lajstromokról. A javaslat megteremti a törvényi hátterét annak, hogy a jelenleg külön vezetett, a bejelentéseket és a lajstromozott oltalmakat tartalmazó nyilvántartások eggyé olvadjanak össze. Ennek megfelelően a közzétett iparjogvédelmi bejelentések adatai a státusuk megfelelő feltüntetésével szintén a lajstrom részét képezhetik, azaz két nyilvántartási forma on-line környezetben összevonható.”

„A formatervezési mintaoltalom egyszerűbb megszerezhetőségét célozzák azok a módosítások, amelyek az érdemi vizsgálati rendszer fenntartása mellett harmadik személyek beavatkozását csupán az oltalom megadását követően, a megsemmisítési eljárásban teszik lehetővé. A törvényjavaslat a nemzetközi jogi környezet változásaihoz igazítja a védjegytörvény és a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó hazai szabályokat, amelyek alapján a bejelentő minél hamarabb értesül majd arról, hogy a megjelölt országban mi lett a nemzetközi bejelentésének sorsa, illetve a bejelentett megjelölésre milyen árujegyzékkel kapott oltalmat.”

„A törvényjavaslat szerinti további módosítások olyan eljárási jellegű változtatásokat eredményeznek, amelyek ugyancsak a hivatal ügyfeleinek érdekeit szolgálják. Ilyennek tekinthető a védjegyeljárásban benyújtható észrevétel jogintézményével kapcsolatos módosítás, amely az eljárás elhúzását eredményező, bizonyítékokkal nem alátámasztott beavatkozások kiszűrését célozza, de ügyfélbarát rendelkezés a díjfizetés teljesítésének vélelmezett időpontját megállapító új bekezdés és a költségviselés esetleges méltánytalanságainak kiküszöbölését szolgáló új szabály is.”

B.M.

Forrás:
http://www.orszaghaz.com/dr-repassy-robert-fidesz-expoze-9/  
http://www.parlament.hu/naplo39/042/n042_034.htm