A Zsolnay esetében a bulvársajtó leegyszerűsítve mint egy személynévről szokott írni, pedig azt meg kell különböztetnünk a céges védjegytől.
Zsolnay névvel bizony már többen is szárba szökkentettek vállalkozást: például a Paul Zsolnay Verlag GesmbH, amely a két világháború között német nyelvterületen a legjelentősebb kiadónak számított. A Budapesten született, tehetős osztrák család sarja, pozsonyi birtokukon a virágkertészetben is tehetségesnek bizonyult: egy vörösszélű sárgarózsa az ő nevét viseli. Miután vállalatát a nácik árjásították, Angliába menekült. 1946-tól haláláig vezette üzletét, és előszeretettel jelentetett meg jelentősnek ítélt magyar könyveket is.
De mi a helyzet a nemzeti hungaricum szintjére magasztosult Zsolnay porcelánnal?
A Zsolnay porcelán több termékcsoportra is védettséget élvez, a 2011-es védjegymegújítás miatt egészen 2021-ig. Íme az egyik védjegy regisztráció:
60 év óta a Nizzai Osztályozásról szóló nemzetközi egyezménynek megfelelően 45 áruosztályba sorolják az árukat és szolgáltatásokat – ahogy ezt a www.vedjegyportal.hu–n olvashatjuk. A védjegybejegyzés költsége növekszik minden egyes áruosztállyal, és ha nem használja a bejelentő, akkor 3-5 éven belül sikeresen támadható az oltalma.
Ennek ellenére Mattyasovszky Zsolnay Viktor júniusi állítása szerint:” Egy budapesti gazdasági társaság, a Swiss Art Kft. 2013.08.07-én regisztrált kérelmet nyújtott be a Zsolnay márkanév feletti közösségi védjegyoltalom jogosultságának megszerzése iránt a spanyolországi székhelyű Office For Harmonization In The Internal Market elnevezésű Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál. A csalárd szándékkal benyújtott kérelem alapján a Swiss Art Kft. 2013.12.12-én bejegyzett közösségi védjegyoltalmat szerzett a Zsolnay márkanév felett. Afelett a Zsolnay márkanév felett, amely védjegyoltalomnak kizárólagos jogosultja – az uniós jogelvekre is figyelemmel egy ma már erősen vitatható 1994-es bírósági ítélet következtében - a családunk nevét viselő Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.”
Pedig a nagy nemzeti felbuzdulásban még a több százmilliós költségvetésű Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft-t is megalapították, amivel minden rendben - kommunikációs szinten legalábbis.
Annak idején a képen látható Sóhivatal is egy hungaricummal igazolta magát, a Herz szalámival.
Nem állítjuk, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egy sóhivatal, de csak passzívan figyeli, hogy a nemzeti érdekek, hogy porladnak a magyar ugaron többek között dr Szathmáry Géza ügyvéd szerint, aki a Nemzeti Jogvédő Szolgálat iparjogvédelmi szakértője.
Az SZTNH nem hajlandó a kis- és középvállalkozásokat a megszűnt védjegyek felhasználásában segíteni, sőt jelentős díjakért markát tartva ezt megnehezíti. Az ügyvédúr felhívta a figyelmet egy újabb gyanús ügyletre a Hivatalban: a Jedlik-terv szerint elkülönített pénzügyi eszközök sorsa ismeretlen, sőt a hivatalvezető Bendzsel Miklós még említésre se tartotta méltónak azokat az intézkedéseket, amelyeket e körben a magyar szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának előmozdítására kellett volna tenniük.