Milliók vérét ontotta egy traktorszerelő találmánya
,,Újra és újra felteszem magamnak e megválaszolhatatlan kérdést: ha az én fegyverem oltotta ki oly’ sok ember életét, hívő ortodoxként és keresztényként vajon bűnös vagyok-e halálukban…?” - Mihail Kalasnyikov, az AK-47-es gépkarabély feltalálójának leveléből.
Ő sem fegyverrel a kezében született
Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov 1919-ben látta meg a napvilágot az Altáj Kormányzóság egyik falujában, egy paraszti család tizenhetedik gyermekeként. Kalasnyikov még a középiskolát sem fejezte be, rövid tanulmányai után a létező legszovjetebb munkával, traktorszereléssel kereste szegényes kenyerét; míg 1938-ban be nem sorozták a Vörös Hadseregbe. Alacsony termetének és szerelői tapasztalatainak köszönhetően nem lövészként, hanem harckocsizóként szolgált; egészen addig, míg súlyos találat nem érte a tankot 1941-ben. Sebesülése miatt közel fél évig szorult kórházi ápolásra, ez idő alatt bőven volt alkalma katonatársai történeteit hallgatni. Feltűnt neki, hogy a sebesültek feltűnően sokat panaszkodnak a szovjet hadseregben rendszeresített gépkarabélyok megbízhatatlansága és használhatatlansága miatt. A volt traktorszerelőből veteránná lett katona még lábadozása alatt megkezdte egy új gépkarabély terveinek kidolgozását.
Kalasnyikov sosem tért vissza a frontra, sosem kellett többé harckocsit irányítania. Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov azonban küldött maga helyett egy olyan fegyvert, amelyet a mai napig közel 100 millió példányban értékesítettek, amelyről fejlődő országokban gondoskodó anyák nevezik el fiúgyermeküket „Khalas”-nak. Olyan fegyvert sikerült feltalálnia, amely egy egész típuscsaládnak nyújt egyedi és megbízható műszaki megoldásokat a mai napig.
A hiánypótló halálszóró
A volt traktorszerelő jól átlátta a harcmezőn rendszeresített gépkarabélyokkal kapcsolatos problémákat. A gondot az okozta, hogy míg a géppisztolyok nagyjából 200 méteres lőtávolsággal rendelkeztek, addig a puskák akár 1000 méteressel is. A kettő között tátongó rés kitöltése létfontosságú volt, hiszen a katonák átlagosan 300-400 méter távolságból tüzeltek egymásra. Erre a problémára elsőként csak a német StG44-es gépkarabély kínált megoldást.
Kalasnyikov első gépkarabélyának tervei nem arattak sikert, de mérnöki és feltalálói képességeit elismerésben részesítette a szovjet állam. 1942-től a Vörös Hadsereg fegyverkutató központjában alkalmazták, 1944-ben pedig megalkotta a híres Simonov-karabély riválisát, de a terveit ismét elutasították.
Kalasnyikov feltalálói munkájának sikere a kitartásban és a következetes fejlesztésben rejlett; a mérnök a korábbi koncepciókat apránként javítgatva és fejlesztgetve jutott el egy 1946-os pályázatig, ahol neves szakemberek fegyvertervei keltek birokra egymással. A versenyt toronymagasan Kalasnyikov tervei nyerték, amelyek alapján 1947-ben megszületett az AK-47-es gépkarabély prototípusa (Avtomat Kalasnyikova obrazca 1947 goda).
Az igénytelenség előny!
Az AK-47-es gépkarabély legfőbb előnyei az egyszerűség és a megbízhatóság. A tervezésekor az extrém hidegnek való ellenállás (is) szerepelt a prioritások között, Kalasnyikov ,,messze túlteljesítette az ötéves tervet”; mára bebizonyosodott, hogy gyakorlatilag nincs a Földnek olyan pontja, ahol ez a fegyver csődöt mondana a mostoha időjárási körülmények között. Ezen a videón látható, ahogy kísérletező kedvű srácok egy medence vizében alámerülve lőnek célba az AK-val. Emellett az AK-47-es előállítása olcsó, minimális karbantartást igényel, és egyszerű a javítása.
A képen felül az AK-47, alul pedig a német StG44-es gépkarabély képe látható. A laikus számára is nyilvánvaló hasonlóság érdekes kérdéseket vet fel az AK-47-es formatervével kapcsolatban. Noha Kalasnyikov mérnöki tudása és szakmai kompetenciája elvitathatatlan, feltalálói tevékenységének eredetiségére mégis rút árnyék vetül. Még az AK-47 kezdetleges tervei előtt, az oroszok irigykedve tekintettek a német StG44-es gépkarabélyra. Túlzás nélkül állítható, hogy a német csodafegyver messze felülmúlta tudásban a vetélytársait. Kalasnyikov bevallottan az StG44-es műszaki rajzát vette alapul az AK-47-es tervezésekor, ennek következményeként pedig a német gépkarabély összes kedvező tulajdonságát sikerült átültetnie a saját fegyverébe.
Az AK-47-es gépkarabély mára egy komplett fegyvercsaláddá nőtte ki magát. Típusváltozatai rendkívül közkedveltek széleskörű felhasználhatóságuk miatt, míg az eredeti az AK-47-es számtalan egyéb fegyver konstrukciójának alapjául szolgált. A gázelvételes, hosszú gázdugattyú-hátrasiklásos forgózáras reteszelésű AK-47-es tára köztes lőszert tartalmaz; ez olyan lövedék, amelyet a 200-400 méterre lévő célpontok eltalálásához fejlesztettek ki.
91 évesen először lép templomba
Életének utolsó hányadában Kalasnyikov ádáz háborút vívott a lelkiismeretével. Marcangolta a gondolat, hogy az általa tervezett gépkarabéllyal megölt emberek életéért felelősség terheli.
Halála előtt levelet írt az orosz ortodox egyház fejének, melyben többek között ezeket írta:
,,Újra és újra felteszem magamnak e megválaszolhatatlan kérdést: ha az én fegyverem oltotta ki oly’ sok ember életét, hívő ortodoxként és keresztényként vajon bűnös vagyok-e halálukban…?”
A pátriárka válaszában nemleges megerősítést nyújtott Kalasnyikovnak; álláspontja szerint Kalasnyikov a haza védelmének céljából alkotta meg a fegyvert, nem pedig azért, hogy terroristák ezrei használják találmányát alantas céljaikra. Ezáltal nem terheli őt semmilyen felelősség azokért a bűnökért, melyeket a találmányát felhasználva követnek el a terroristák.
Kalasnyikov harca saját lelkiismeretével az általános moralitáson túlmenő kérdéseket is felvet. Egyesek szerint Kalasnyikovot nem az anyagi haszonszerzés, hanem saját sorstársainak segítése vezérelte a gépkarabély megalkotásakor. Tény, hogy a tehetséges feltalálónak ma már több lehetőség is rendelkezésre állna: szabadalmi oltalom alá vonhatná a gépkarabély műszaki megoldásait, formatervezési mintaoltalom védhetné az AK-47-es „vonalait”, továbbá lehetősége nyílna védjegyoltalom alá helyezni a Kalasnyikov vagy AK-47-es szót.
Kalasnyikov rokonai már tudatosabban állnak a szellemi tulajdonvédelem kérdéséhez: 2003-ban hozzájárultak ahhoz, hogy a Marken Marketing International nevű cég a nevet védjegyként a különböző polgári célú árucikkek forgalmazása során, mint például a zsebkés vagy vodka; továbbá sikeresen pereltek be több kereskedőt is, akik hamis AK-47-es játékpuskákat importáltak Kínából. Igaz, ezeket a harcokat Kalasnyikovnak kellett volna megvívnia réges-régen ezelőtt; ha megtette volna, ma a világ egyik leggazdagabb dinasztiája lehetne az övé.
A hadiipar mindig is az innovációból és az ellenfélét megelőző, forradalmian új technológiából merítette az erejét. Elég csak a Lockheed Martin nevű hadiipari óriásra tekintenünk, hogy lássuk; a cég piacvezető pozícióját a fejlesztésekbe és az innovációba ölt iszonyatos mennyiségű pénze és energiája garantálja. Kalasnyikov persze a nemzet hőseként élte életét, a legmagasabb állami kitüntetésekben, címekben és díjakban részesült, de a nagy Szovjetunió nem adta meg neki azt, amelyre akaratlanul is a legnagyobb szüksége volt: nem védte meg azt a találmányt, amely örökre megváltoztatta a hadviselést, és amely visszavonhatatlan hatásokat gyakorolt a ma leginkább elterjedt gépkarabélyok műszaki megoldásaira.
Ha veszel egy terepjárót, ajándékba kapsz egy gépkarabélyt!
Az AK-47-es fegyver persze nem kizárólag a csatatéren hódít magának teret. Szerepet kap a marketingben, a vodkagyártásban, zseblámpák értékesítésében és olykor egy-egy kevésbé demokratikus állam zászlajában is feltűnik.
Nehéz volna visszautasítani az Egyesült Államok-béli Max Motors autókereskedés 2009-es ajánlatát, melyben egyértelműen a nagyobb méretű terepjáróik iránti keresletet igyekeztek felpörgetni. Az erősen helyi igényeket megcélzó hirdetés szerint amennyiben a vevő egy terepjárót vásárol, az autókereskedés ingyen AK-47-es gépkarabéllyal kedveskedik a tisztelt vásárlóknak, az anyósülésen biztos elfér.
Mozambik zászlaja és címere kimondottan egyedinek számít; mindkettőben ott virít ugyanis egy fegyver alakja. Bizony, az AK-47-es büszkén feszít egy dél-afrikai állam zászlajában, kétséget sem hagyva afelől, hogy a helyi vezetők milyen eszközökkel szerezték meg az irányítást.
A feltaláló célja az volt, hogy hazáját és a fronton harcoló katonatársait egy forradalmian új és hiánypótló fegyverrel segítse meg. Noha máig közel 100 millió példányban értékesítették az AK-47-et, Kalasnyikov maga nem sok pénzt látott ebből. A szovjetek persze végtelenül hálásak volt Kalasnyokivnak találmányáért, a nemzet hősének kiáltották ki, falujában múzeumot nyitottak tiszteletére, de a legnagyobb támogatásban mégsem részesült.
Ha neked is harcászati vagy hasonló találmányod van, akkor jó esélyed van arra, hogy a fejesek nem engedik azt nyilvánosan szabadalmaztatni, hanem államtitokká minősítik. Ha ezt el akarod kerülni, akkor keress fel egy hozzáértő szabadalmi irodát, talán talál megoldást.
Amennyiben békésebb találmányok tervei körvonalazódnak elmédben, légy előrelátóbb mint Kalasnyikov; ne hagyd hogy mások szüreteljék le munkád gyümölcsét! Nagyobb eséllyel húzhatsz hasznot az ötleteidből, ha elkerülöd a feltalálókra leselkedő leggyakoribb veszélyeket, és húzz hasznot te magad a saját ötletedből. A témáról a "Találd fel magad" című könyvből tájékozódhatsz, míg profi lenyúlásvédelemért fordulj tapasztalt szabadalmi ügyvivőhöz!
Hederics Viktor
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu