Majd két évvel ezelőtt jelentette be a Google, hogy okoskontaktlencse fejlesztésébe kezd, elsősorban cukorbetegek számára, akik a találmánnyal egyszerűen kísérhetik majd figyelemmel vércukorszintjüket. Úgy tűnik, hogy a fejlesztés az utolsó fázisához érkezett, erre utal a Google saját élettani kutatóintézetének a létrehozása is. Most a Google megkapta a szabadalmat az okoskontaktlencse energiaellátására: fénnyel fog működni.
A „hagyományos”, testen hordható eszközök, mint a Google Glass viszonylag szerény sikere után a Google az egészségügy területén kárpótolhatja magát. Ha hinni lehet a rendelkezésre álló információknak, az okoskontaktlencse áttörést hozhat a cukorbetegek számára, az eszköz ugyanis a könny összetételének elemzése alapján folyamatosan nyomon tudja követni a vércukorszint alakulását.
A most elnyert szabadalomból az eszköz energiaellátásán kívül sok más olyan részlet is kiderül, ami nem csak a cukorbetegek számára lehet érdekes. Az okoskontaktlencse képes lesz a testhőmérséklet és a véralkoholszint folyamatos követésére, sőt a környezetben található különböző veszélyes anyagok, például allergének érzékelésére is. Így az allergiás betegek számára is hasznos segítséget nyújthat.
Az eszköz látni fog kifelé és befelé egyaránt, így képes lesz az olyan „alapvető” informatikai feladatok megvalósítására, mint a bolti vonalkódok leolvasása és a retina alapján történő biometrikus azonosítás. Az okoskontaktlencse „természetesen” képes lesz kommunikálni a többi elektronikus eszközünkkel, többek között a mobiltelefonunkkal és a laptopunkkal is.
Sajnos az eszköz piaci megjelenéséről még nincsen semmilyen információ, a mostani szabadalom azonban mindenképp biztató jelnek tekinthető a fejlesztés előrehaladottságát illetően. Ha esetleg mi találtunk fel valamit, ami forradalmasíthatja a XXI. század egészségügyét (de akkor is, ha valami teljesen mást), mindenképp érdemes tapasztalt szabadalmi ügyvivőhöz fordulni, különben bármennyi időt, energiát ölünk találmányunkba, ha nem védjük le, akkor azt bárki felhasználhatja.
