Lars Berglund svéd kutató nemrég bemutatta a csapata által kifejlesztett „átlátszó” fát. A fából kivonták az anyagnak barna színt kölcsönző lignint, s polimerrel helyettesítették. A folyamat eredményeként kapott falemez 85%-ban átlátszó lett. Berglund szerint az építészek lelkesen érdeklődnek a találmány iránt, s egyes híradások már az ablaküveg utódjáról beszélnek. Amennyire ügyes ez az eljárás, az áttetsző fa építőipari felhasználásának tekintetében nehéz osztani Berglund optimizmusát.
Először is, egy ablaknak nemcsak a fényt kell beeresztenie, hanem adott esetben jó, ha ki is látunk rajta. A homályos ablak ugyan helyettesíti a függönyt, a kertben játszadozó gyerekek figyelemmel kísérését például nem teszi lehetővé.
Másodszor, az üveghez képest a faablak kevésbé esztétikus. Mind észrevehettük már, mekkora különbség van még egy frissen tisztított és egy elhanyagolt üvegablak között is. Az előbbi fényes, csillogó, makulátlan, az utóbbi homályos, vízpöttyös, matt. Az olyan ingatlanok esetében ahol a kilátás külön értéket képez, az áttetsző fához hasonló egyenetlen, matt anyag szóba sem jöhetne.
Ezt senki nem lenne hajlandó kihagyni.
Ha már itt tartunk, felmerül a kérdés: Az üveg könnyen tisztítható, a törékenységén kívül voltaképp nincs sok baj vele. Elmondható ez a faablakról is? Többségünk fürdőszobája nélkülözi a fát, s nem véletlenül. A fát nemcsak körülményes tisztítani, de nehezen szárad, érzékeny a nedvességre, és könnyen penészedni kezd. Képzeljük csak el faablakunk állapotát egy-egy esős október végére. Le lehetne úgy kezelni, hogy akár egyetlen évet kibírjon épségben? S nem a víz a fa egyetlen ellensége: égő házban az ablaküveg egyike azon kevés anyagnak, amely nem gyullad ki. Tűz esetén fejünket az ablakon kidugva oxigénhez juthatunk, illetve (ha minden kötél szakad) kiugorhatunk. Nem faházban viszont a faablak égne a legjobban.
Semmi nem tart örökké, pláne a fa.
Szabadalmi szempontból mind a kész építőanyag (mint termék), és annak előállítási eljárása is védhető, ha valóban új és feltalálói tevékenységet is tartalmaz. Az újdonság és a feltalálói tevékenység a szabadalmazhatóság fontos feltételei között vannak, és egy szabadalomkutatás után már könnyen látható, hogy egy találmány milyen eséllyel teljesíti ezeket. A „Találd fel magad” című könyv szerint a műszaki információk 80-85 %-a kizárólag szabadalmi iratokban jelenik meg, ezért is fontos egy szabadalomkutatás elvégzése, mielőtt nagyszabású terveket és álmokat szövünk egy ötlettel kapcsolatban.
Bár Berglund hangsúlyozza, hogy az áttetsző fa az üveghez képest több magánszférát hagy, a redőnyről továbbra sem érdemes megfeledkezni, hiszen az anyag ugyan nem leplezi le teljesen a mögötte lévő teret, annak a kifigyelésére, hogy mikor lehet zavartalanul kipakolni a házat így is kiváló lehetőséget biztosít. (Vagy épp a lámpa előtti vetkőzés teremtette árnyjáték toborozhat rajongókat az ablak alá.) A letakart üvegablak nemcsak olcsóbb módja a magánszféra megteremtésének, de az áttetsző fával ellentétben a függöny elhúzásával a teljes fénymennyiséget be tudjuk engedni.
Kérdéses az is, hogy környezetvédelmi szempontból valóban üdvös lenne-e az üvegablakot tömegesen faablakra cserélni. Bár a fa megújuló erőforrás, bolygónk jelen állapotára tekintettel lehet, hogy mégse kéne többet kivágni.
Az áttetsző fa talán a hőszigetelés terén a legnyerőbb. A fa jobb hőszigetelő az üvegnél, s bár a tégla mindkettőt veri, Skandináviában, ahol a környezeti viszonyok miatt a téglaházak hajlamosak megrepedni, ma is fával építkeznek. Ezen házakban a hő benntartása érdekében kicsire szabott üvegablakok helyett akár egész falakat le lehetne cserélni áttetsző fára, melyek egyszerre eresztenék be a hiánycikknek számító napfényt és tartanák bent a szoba hőjét. Az üveg fával való helyettesítése a világ hurrikán/tornádó/földrengés sújtotta részein válhat még be, feltéve, hogy enyhébb természeti csapásról van szó.
Norvég házak
Összességében, mivel a találmány hasznossága vitatható, jövőjét leginkább az fogja meghatározni, hogy Berglund és üzleti partnerei milyen marketinget végeznek, mennyire tudják divatba hozni. Az előbb részletezett okokból kifolyólag az áttetsző fát inkább modern, divatos térelválasztóként tudom elképzelni, mint az ablaküveg trónörököseként. Kívülállóként úgy gondolom, egy IKEA-val való kollaboráció jó első lépés lehetne a találmány népszerűsítésének útján.
Amennyiben a svéd kutató előbb tett szabadalmi bejelentést, minthogy ötleteit publikálta volna, és sikerrel végig is viszi a szabadalmaztatás teljes folyamatát, kizárólagos joga lesz, hogy az átlátszó fát gyártsa, forgalmazza, hasznosítsa. Ő lesz jogosult arra is, hogy másoknak használati engedélyt adjon, a fenti példát követve például az IKEA-nak. A sikerhez nagyban hozzá tud járulni a megfelelő névadás is, amit védjegyoltalommal kell ellátni. Miután rossz név levédése ugyanannyiba kerül, mint egy jó névé, érdemes lesz ezt is alaposan végiggondolnia Berglundéknak. Ha az olvasót is érdekli, miként válasszunk jó nevet, és hogy védessük azt le, a „Védjeggyel a csúcsra!” c. könyvet ajánljuk.
Emellett ha érdekelnek további találmányok, akkor javasoljuk azoknak:
- akik félnek az esőtől, de nem tudnak folyton otthon maradni a házukban: 5+1 vívmány esős napokra
- akik a földhözragadtság helyett inkább szárnyalnának: A Wright fivérektől a 4000 km/h-val repülő kacsáig
- a játékosabb kedvűeknek: 5 dolgot, amit nem tudtak a lépegető rugóról
Zrinszky Adrienn
Pintz és társai