Majd két évvel ezelőtt jelentette be a Google, hogy okoskontaktlencse fejlesztésébe kezd, elsősorban cukorbetegek számára, akik a találmánnyal egyszerűen kísérhetik majd figyelemmel vércukorszintjüket. Úgy tűnik, hogy a fejlesztés az utolsó fázisához érkezett, erre utal a Google saját élettani kutatóintézetének a létrehozása is. Most a Google megkapta a szabadalmat az okoskontaktlencse energiaellátására: fénnyel fog működni.

Akár a legjobbat nyúlhatnánk le!

Határunkat a migráns - Hesco-t a migrén kerülgeti.

Az építőipari válság a kerítésépítőket is gyászosan érintette, nem is gondolhatták volna előre, hogy épp napjainkban köszönt be náluk a reneszánsz. A HESCO angol cég sem gondolta volna két éve, hogy érdemes lenne hazánkban befizetnie E006238 európai szabadalmának további fenntartási díját. Mert nem fizette be, és ezzel találmányának megszűnt a védelme, azt hazánkban immár bárki felhasználhatja. Lehet, hogy azért nem tette, mert nálunk a legmagasabb ez a díj az EU-ban? Vagy csak elfelejtette? Vagy arra gondolt, hogy Magyarország annyira nyílt, mint egy (angol) közbeszerzés, ezért itt sohasem lesz kerítés? Nem tudjuk, de ez már nem is érdekes. A lényeg, hogy a „Sánckosár” című szabadalma Magyarországon az enyészeté lett.

Ha ezt Hende Csaba időben tudta volna, talán már megérdemelt jutalomszabadságát tölthetné. De nem tudta. Vagy nem ismerte ezt a kerítést, vagy nem tartotta jónak, vagy nem volt elég drága olcsó, vagy nem ért a szabadalomkutatáshoz.

A szlovákok viszont tudták, mert ők már ezzel építik.

Azért azt jó tudni, hogy a lejárt, közkinccsé vált szabadalom hasznosításakor is körültekintően kell eljárni. Például nem sérthetjük a másik védjegyét, kereskedelmi nevét, nem jelenhetünk meg teljesen ugyanolyan külalakkal, és az esetleges továbbfejlesztésekre is figyelnünk kell. A Hesco cég is továbbfejlesztette már találmányát, amely még elbírálás alatt van az Európai Szabadalmi Hivatalban. Minden ilyen esetben célszerű szabadalmi ügyvivő szakértelmét igénybe venni.

A lejárt szabadalom hasznosítása sem jogilag, sem erkölcsileg nem tekinthető „lenyúlásnak”. Tulajdonképpen hasonló a helyzet a még élő szabadalmak esetében is, ha kihasználjuk a megkívánt szabadalom gyengeségeit. Például azt, hogy az illető szabadalmas amatőr szabadalmi ügyvivővel készítette igénypontjait, mint ahogy tette ezt Lúzer Elek. A szabadalom ugyanis nem csak egy színes papír, az oltalmat úgynevezett igénypont írja körül. Ha ez ügyetlenül van készítve, vagy maga a találmány nem volt eléggé új, és az igénypontot korlátozni kellett, akkor az könnyen megkerülhető. Megkerülési tippeket a „Találd fel magad” című könyvben lehet találni.

Áprilisban beszámoltunk arról, hogy ötvenéves mélypontra zuhant a magyar szabadalmi bejelentések száma, és úgy tűnik, az eddigi javító célzatú intézkedések csak nyílt törésre kínálnak sebtapaszt.

A valódi változásokhoz szemléletváltásra és átfogó intézkedésekre lenne szükség az illetékes döntéshozók részéről, akik jelen esetben – meglepő módon – az Igazságügyi Minisztériumban találhatók. Az ügyben a magyar innovációvédelem immár egyik legnagyobb szakmai szervezete, a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE)  nyílt levélben fordult Trócsányi Lászlóhoz, amelyet az alábbiakban közlünk.