Szabadalmi blog

Szabadalmi morzsák – a gyufa

2014. május 30. 15:21 - pintz

gyufa„Gyere Gyuri Győrbe, győri gyufagyárba, gyújtsunk gyertyát győri gyufagyárban gyártott gyúlékony gyufával.”

Miért is kapcsolható össze Magyarország a gyufával és a gyufagyártással? Nézzük meg, hogy ez az aprócska, ám annál nagyszerűbb találmány, hogyan fonódik össze az ország történelmével. Hanyagoljuk el egy pillanatra az ősidőkre visszavezethető tűzgyújtás mesterségét, a kínai feltalálók nagyságát és figyelmünket inkább a modern gyufára fordítsuk!

 

 gyufagyárHogy kiknek köszönhető? Vegyük sorba!

A modern gyufa körülbelül a 19. sz. elejére datálható, amikor is egy francia vegyész asszisztense Jean Chancel merész próbálkozásai eredményeképp feltalálta a mártógyufát. Ez gyufa még tökéletesítésre szorult, hisz rendkívül robbanékony és gyúlékony volt. A következő nagy előrelépést John Walker angol vegyész találmánya jelentette 1822-ben. Elnevezte Congreves-nek és szabadalmaztatta, majd Samuel Jones üzleti lehetőséget látott benne és felvásárolta a jogokat – Lucifers néven került forgalomba. Azonban ez a gyufa a dörzspapír használatával is nehezen gyulladt meg, ezután viszont robbanászerű hangot adott, és a láng nagysága kiszámíthatatlan volt. Továbbá a szaga is kellemetlen volt.

Lucifers_gyufa

1831-ben következett a nagy áttörés, el kezdték alkalmazni a fehérfoszfort a gyufafejen lévő elegy részeként. Hihetetlenül veszélyes volt, ám jóval gyúlékonyabbnak bizonyult elődeinél. A magyar Irinyi János ezt fejlesztette tovább még vegyészhallgató korában.Irinyi_janos

„Irinyi János nem sokra becsülte a maga találmányát. Meg is mondta egyszer valakinek, aki magasztalta a gyufa feltalálásáért:
— Hagyjon már békét nekem ezzel a gyufával, mert ha én az én tudományomnak nem tudnám egyéb hasznát venni ennél a haszontalanságnál, még ma kitekerném a nyakamat.”

Pedig jobban járt volna, ha megbecsüli zajtalan és robbanásmentes gyufáját. A gyártási jogokat és találmányát nevetséges áron adta el Rómer István bécsi gyógyszerésznek, akit ezzel gazdaggá tett.

A svédek fejlesztése előtt bizony rengeteg veszéllyel járt a gyufagyártás. Akkoriban az egészségügyi védelemre vajmi kevés gondot fordítottak, tehát óvintézkedések nélkül kezdtek el nagy mennyiségű fehérfoszforral dolgozni a gyárakban.

Temesvar_gyufagyar_1889

„Megesnék, hogy ne gyújtsak rá jóízűen a szivaromra, mert a hozzávaló gyújtóba sok fiatal leánynak az egészsége veszett oda...”

A foszfor főként a mártogatásnál, majd a csomagolásnál jelentett problémát. A felszálló, forró gőz a ruhával nem borított felületeket támadta először, ezért a munkásnőkre különösen rossz hatással volt (a lazább öltözék miatt). A foszfornekrózisban szenvedők általában először csak fogfájásra panaszkodtak, majd a „zápfog” eltávolítása után sem javuló, sőt inkább gennyesedő szájüreg felfedte a valódi problémát. A betegség szinte elevenen rohasztotta meg az áldozatát.

gyufacímke

1906-ban a berni egyezményben általános tilalmat vezettek be a fehérfoszforos gyártásra. Habár az USA-ban csak magasabb adókat szabtak ki rá, és az Osztrák-Magyar Monarchiában is 1912-ig folyamatosan használták alapanyagként. Ezáltal előtérbe kerülhettek a svéd Gustav Erik Pasch által már 1844-ban(!) javasolt változtatások. Korábban a fehérfoszfor felváltása vörösfoszforral elképzelhetetlen volt, mert a kivitelezése jóval megnövelte volna a költségeket. Ezt az ötletet John Edvard Lundström vitte tovább, a szabadalmaztatás után a jönköping-i gyufagyárból hódította meg a világot a biztonságos svéd gyufa.

szegedi gyufagyar

Magyarországon az utolsó gyufagyár Szegeden működik. 2006-ban német vállalkozók mentették meg a „SZIKRA” gyárat, amikor a svéd tulajdonosok ki akartak szállni a reklámgyufa bizniszből.

Paksi Julianna
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda

Forrás: http://www.magyargyufa.hu/

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szabadalom.blog.hu/api/trackback/id/tr706228214

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NGGR 2014.05.31. 19:50:34

szép kis történet, köszönöm!

megüt a guta 2014.06.24. 14:23:40

Említésre méltó Földi Zoltánnak és feltalálótársának, König Rezsõnek "örök gyufája" is:

"Az én kezemben is volt többször az a kis hengeralakú , kb. 7-8 mm átmérõjû pálcika, amit dörzsöléssel könnyen meg lehetett gyújtani és használat után elfújni. Miután szemmel láthatóan alig fogyott belõle anyag, igen hosszú életû lehetett.

A találmányt egy svéd gyufagyár vette meg, de csak ezért, hogy fiókjaiban elfektesse és soha forgalomba ne hozza. Igen nagy konkurencia lett volna a fából készült gyufáknak. A kifizetett díj - a fama szerint - kb. 5000 arany svájci frank volt, amibõl akkoriban Magyarországon egy ötezer holdas földbirtokot lehetett volna vásárolni."

forrás: chemonet.hu/osztaly/emlek/foldi.html
süti beállítások módosítása