„Megvágunk, ha szabadalmaztatsz” szlogen helyett „Ügyfélbarát hatóság” alcímmel számolt be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, Bendzsel Miklós 2015-ös tevékenységéről.
A Hivatal 633 nemzeti szabadalmi bejelentést fogadott 2015-ben, amely szám messze elmarad az innovációs nemzeti önvédelem kívánatosnak tartott 3500-as értékétől, illetve az Afrikát is magában foglaló világátlag 3600-as értékétől. A 600-as nagyságrendű szám azt jelzi, hogy védtelen a magyar innováció, a fejlesztők inkább nem jelentik be szabadalmi oltalomra találmányaikat. Ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy könnyebben nyúlják le azt a külföldi versenytársak. Az ötször nagyobb - és nem kreatívabb - Koreában ennek az innovációvédelmi mutatónak az értéke több mint kétszázezer.
A magyar feltalálók passzivitása mögött egyrészt lehet a szabadalmi hivatallal szembeni bizalomvesztés, annak titoktartási, pontosabban „titokban nem tartási” botrányai miatt. Ugyancsak ok lehet a szabadalmi hivatal lassúsága, és az ennek következtében fennálló jogbizonytalanság. Bár hivatali elbírálónként átlagosan havi 1, azaz egy nemzeti szabadalmi bejelentés érkezik az SZTNH-ba, mégis 1700 feletti ügyhátralékkal rendelkezik. Míg nálunk évekig tart a szabadalmaztatás, a magyar kormányhivatal más országok számára 3-4 hónapos határidővel vállal szabadalmi vizsgálatot. E „szorgalom” okát nem nehéz kitalálni.
A passzivitás legfontosabb oka viszont elsősorban a magas költségekben keresendő. Ma egy szabadalmi bejelentés elkészítésének szabadalmi ügyvivői munkadíja kutatással, áfá-val megközelíti az egymillió forintot. Ugyancsak egymillió forint környékén van egy magyar szabadalom átlagos idejű fenntartása, ha csak nem magánszemélyként jár el a feltaláló.
A piaci alapú szabadalmi ügyvivői díjjal nincs állami teendő, ennyi és kész. Több szakembert kell képezni, és akkor talán a nagyobb verseny lejjebb viszi az árat. Van azonban egy olyan megoldás, amely Szegények szabadalma munkacím alatt fut, és amely ingyenesen elérhető a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesületen keresztül. Blogunk kipróbálta. Titkosított felületen kell választ adni a találmányt érintő kérdésekre. Ha értelmes válaszokat adunk, akkor a komplett szabadalmi bejelentési anyagot kiköpi a számítógép - bejelentési kérelemmel, benyújtási instrukcióval, mindennel együtt. Csak be kell adni a hivatalba. Mindezt egymilliónál olcsóbban teszi: konkrétan ingyen!
A magas szabadalmi fenntartási díjakat azonban nyugodtan lehet sarcnak nevezni, és ebben lenne állami rezsicsökkentési teendő. A szabadalmi hivatal szerint az oltalom tíz éves fenntartási idejét célszerű alapul venni a díjak tekintetében. Ha összehasonlítjuk az európai adatokat, akkor megállapíthatjuk, hogy a nem kisebb piacú Oroszországban 10 év alatt 50.000 Ft-ot, míg nálunk közel 1.000.000 Ft-ot fizet ki egy kisvállalkozás szabadalmi oltalmának fenntartására.
A magyar kormányhivatal 20x annyi szabadalmi díjat szed be a kkv-któl, mint az oroszok, de még a svájci díjnak is a dupláját fizetjük.
Az Európai Unió viszonylatában már megjelent blogunkon az alábbi összehasonlító ábra:
Az ábrából látható, hogy a magyar sarc közel háromszorosa az átlagnak, és közel duplája a 2. helyezettnek.
A „kormányhivatalnak felettes, illetve felügyeleti szerve nincs”, hirdeti a hivatal weblapja, és ez sajnos meg is látszik tevékenységén, mióta a 2. Gyurcsány kormány (Gy. Németh Erzsébet miatt büntetve az SZDSZ-t) elvette a gazdasági tárcától a felügyeletet. A felálláson a Fidesz sem változtatott, az igazságügyi miniszter csupán a törvényességre ügyel - egyébként lenne e téren is bőven dolga...
Talán e fejetlenség és felügyelet nélkül hagyás is lehet az oka, hogy az igazságügyi miniszter csak „tájékozódik” a hivatalt érintő ügyekről, az érdemi intézkedések azonban rendre elmaradnak.
Az MSZTE civil szervezet már javasolta az igazságügyi miniszternek, hogy legalább az EU átlagra mérsékeljék a díjat. Amint az Trócsányi László miniszter úr válaszának 4. lapjáról kiderül, az SZTNH egyszerűen hazudott a miniszternek. A hivatal azt állította ugyanis, hogy a magyar szabadalmi fenntartási díjak a középmezőnyben helyezkednek el. Tekintve, hogy csupán 28 ország 10-10 évre eső adatait kell összehasonlítható módon összeadni, bárki ellenőrizheti a valóságot a fenntartási díjakra vonatkozó európai hatósági honlapon.
További cikkeink a hazai innovációvédelem helyzete után érdeklődőknek:
