Hamarabb utolérték, mint a kétfejű sánta kutyát, de a szabadalmi hivatalt ez nem zavarta
Hwang Woo Suk (61) koreai tudós 2006-ban őssejt kutatások meghamisított eredményeivel bukott le a Science amerikai szakfolyóiratban történt publikálása után. A tudomány ünnepelt sztárjából másnapra vádlott lett, és bíróság előtt kellett elszámolnia 2,4 millió eurós kutatási támogatással.
Hwang Woo Suk kutyaklónozás után (képünk csak humoros illusztráció) fordult az embriók fele, és azt állította, hogy sikeresen állított elő humán embrió őssejteket klónozással. Hírbe hozták az orosz maffiával is: állítólag szibériai mamutmaradványokat rendelt tőlük, mi másért: szintén klónozási célból. Tavaly októberben bejelentette, hogy nyolc prérifarkast klónozott.
Akkor két év szabadságvesztést kapott felfüggesztve, most pedig az Egyesült Államokban szabadalmi oltalmat kapott eljárására, amivel klónozott emberi embriókból őssejteket állít elő.
Az Egyesült Államokban – az európai gyakorlattal szemben - még a szervezési megoldások is sokszor szabadalmazhatóak, tehát nem tartoznak a „kizárt” tárgykörökhöz – ahogy az olvasható Pintz György „Találd fel magad” c. könyvében, mely összefoglalja mindazt, amit a magyar, európai vagy USA szabadalmi eljárásról tudni érdemes.
2011-ben az Európai Bíróság, az Európai Unió legfelsőbb bírói szervezete megtiltotta minden olyan eljárás szabadalmaztatását, amely emberi embriókból származó őssejteken alapul. Ezzel az európai tudósok egybehangzó véleménye szerint megakasztja az orvostudomány fejlődését, illetve a tudósok további elvándorlását eredményezi az Egyesült Államokba. A döntést viszont természetesen üdvözölték a civil és egyházi szervezetek.
A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint az NT-1-őssejtsor az egyetlen, amelyik még megmaradt Hwang embriókkal végzett kutatásaiból, de mindig kételkedtek benne, hogy vajon ténylegesen emberi őssejt klónozásának a terméke. Hiába, aki egyszer hazudott, abban megrendül a tudósok bizalma. Magyarországon a fejlesztők bizalma sérülhetett, ahol is, folyamatosan csökken a szabadalmi bejelentések száma. Itt Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke állította, hogy nem tettek hozzáférhetővé egyetlen magyar szabadalmi bejelentést sem. Ezzel szemben az ombudsman megállapította, hogy tömegesen sérültek a magyar fejlesztők alkotmányos alapjogai, amikor több mint egy évig minden magyar fejlesztés üzleti titka hozzáférhetővé vált az SZTNH hivatalos weblapján. Hiába bizonyította közjegyző, igazságügyi szakértői vélemény a botrányt, Bendzselben, a találmányi hivatal egykori KISZ-titkárában továbbra is maradéktalan a kormányzati bizalom, annyira, hogy az ügyet még ki sem vizsgálták. A szabadalmakat azonban nem az igazságügyi tárca államtitkárai jelentik be, hanem a magyar fejlesztők és feltalálók. Ők pedig inkább külföldi hivatalok felé tendálnak.
A koreai tudós amerikai szabadalma kapcsán Pintz és Társai szakértőit kérdeztük, akik hangsúlyozzák, hogy a szabadalmi oltalom ugyan jogilag védelmet jelent, de ezzel a lépéssel önmagában még semmiféle tudományos igazolás nincs megalapozva.
A széles körben elterjedt tévhiedelemmel ellentétben a szabadalmi oltalomhoz nem kell még prototípus sem. A jogi eljárás során azt vizsgálják csupán, hogy a találmány új legyen, feltalálói tevékenységen alapuljon és iparilag alkalmazható legyen. Vannak ezenkívül olyan tárgykörök, amelyekkel kapcsolatos kizárólagosság sérti a társadalom érdekeit, ezért nem kaphat oltalmat, például gyógyászati, sebészeti eljárás vagy ember klónozására szolgáló eljárás.
Szabad Álom
