Szabadalmi blog

A VILÁG LEGINNOVATÍVABB CÉGEI 2014-BEN

2014. december 18. 16:35 - tobias_wutzli

Tudd meg, hogy ők hogyan csinálják!

„ Egy cég szíve és lelke a kreativitás és az innováció” (B. Iger, Walt Disney Co). Megjelent a legpatinásabb értékelés a TOP 100 fejlesztő cégről a Thomson Reuters-től.

thomsoncimlap.JPG

Évről évre a Top 100 résztvevői átlagban 17%-kal emelik a K+F-re fordított költségeket. A vizsgálat alanya minden olyan cég, amely az elmúlt 5 évben legalább 100 szabadalmat szerzett. Kiemelten számítanak azok a szabadalmak, amelyekre védelmet adott a kínai, a japán, az európai vagy az USA szabadalmi hivatal.

Nézzük a legérdekesebb vizsgálati eredményeket. Először utasította Ázsia Észak-Amerikát maga mögé. A 2013-as számokat Japán 39%-kal szárnyalta túl, így részesedése most 39 cég a 100-ból. Egyetlen év alatt, miközben az elöregedő Japánt sokan már leírták. Meglepetésként először szerepel a kontinentális Kína, erősítette jelenlétét Dél-Korea és Tajvan. Nem kellenek csodák a gazdaságban, csak kemény munka: Dél-Koreában a GDP 3.6%-át, Japánban 3,4%-át, az USA-ban pedig 2,8%-át fordítják a K+F szektorra. A KSH szerinti hivatalos adat 1,44% volt itthon.

Eggyel nőtt a listán a gyógyszercégek száma: felkerült a Novartis, a Johnson&Johnson és az Abbott és a Roche után. A leginnovatívabb szektor a félvezetőké és az elektronikus alkatrészeké: Samsung, SanDisk, Texas Instruments és Intel a nagyobbak közül. Csökkent viszont az autóipar részesedése, de a Bosch, a Nissan, a Toyota, a Honda a nyerők között fut.

Az okostelefonok piaca még mindig növekszik, az Apple, a Microsoft, a Samsung és a Google mellett a BlackBerry reméli visszahódítani régi nagyságát a Blackberry Passporttal. A Huawei idén először jutott a TOP 100 közé. Érdekes márkavédelmi könyv számol be arról, hogyan juttathatjuk védjegyünket e nagyok közé.

Vessünk még egy pillantást Európára. Elemzők szerint jellemző, hogy például egyetlen angol cég sem szerepel a listán. Megint. Szerintük egyenes a korreláció azzal a ténnyel, hogy 2012-re a GDP 1,7%-a alá esett a K+F aránya Angliában, és a 2013-as javító intézkedések (kedvezőbb szabadalmi adóztatás) hatása hosszabb távon jelentkezik majd. 

Bár csökkenőben, de Németország előtt Franciaország vezeti az európai listát. Néhány tradicionálisan kreatív cég is az élen van: BASF, 3M, Boing, Canon, General Electric, Hewlett-Packard, IBM, Kobe, LG, Mitsubishi, Oracle, Philips, Ricoh, Sharp, Siemens, Sony, Symantec, TDK, Toshiba, Xerox, Yamaha.

istock_000015324651xsmall.jpg

Drámai mélyponton a magyar innováció védelme, megdöbbentő statisztikai adatok a szabadalmak területén

Tekintve, hogy az innováció sorsa összekapcsolódik az innovációvédelem sorsával, nézzünk kis statisztikát e területen. 2014. III. negyedévben jelent meg az IP5 Statistics 2013, azaz az öt legnagyobb szabadalmi hivatal közös éves statisztikai jelentése. A magyar számokkal összevetve kiderül, hogy míg a világon a szabadalmi bejelentések száma 11 %-kal nőtt, addig Magyarországon ez 7%-kal csökkent. sőt idén újabb drámai csökkenés várható. A makroszintű innovációvédelmi konferenciákon a magyar szabadalmi hivatal rendre nem képviselteti magát. Csupán egy civil szervezet, a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület tagjai közül vesznek részt - talán nem véletlenül, hisz a kormányhivatal elnöke azon mesterkedik, hogy a drámai magyar statisztikát mindenáron kozmetikázza. Az SZTNH elnöke sajtótájékoztatón közölte a közvéleménnyel és a döntéshozókkal az eredményeket még 2014. február 6-án. Ennek címe: Megduplázódott hazánkban az új szabadalmak száma a világválság tetőzése óta. A sajtó ezt a címet vette át, és a fejlesztések sikereként tálalta (pl. Magyar Nemzet). Miért is tegyenek bármit a kormány illetékesei, ha ilyen jól szalad a szekér? EZZEL SZEMBEN VALÓJÁBAN: 7%-kal csökkent a „nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések száma”. A titoktartási szabadalmi botrányban elhíresült Bendzsel Miklós, a szabadalmi hivatal vezetője és egyszemélyi politikai felelőse szándékosan vezette meg feletteseit és a közvéleményt. A megduplázódásnál ugyanis a magyar számokhoz hozzácsapta a magyar fejlesztést éppen inkább korlátozó európai szabadalmak számát. Hasonlóan manipuláltan adta elő a 16 %-os védjegybejelentés csökkenést, amelyet ötéves csúcsnak állított be.

Sajnos a magyar innováció és annak védelme mélyponton van, csak paradigma- és vezetőváltással lehetne kikerülni a kátyúból. 10000 emberre például 0,6 szabadalmi bejelentés esik az idén, míg Koreában ez a szám 450 körül lesz, pedig nem kreatívabbak, mint mi.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szabadalom.blog.hu/api/trackback/id/tr326994091

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

davkar 2014.12.19. 10:07:44

Elöljáróban annyit, hogy mindig nagy érdeklődéssel és örömmel olvasom a blog szakmai bejegyzéseit. Gyors reagálású és időszerű posztok.
Kivéve, hogy az írói álnév alatt íródott cikkek szinte mindig a Pintz és Társai Iroda vs. SZTNH közötti "háborúra" futnak ki és telis tele vannak csúsztatásokkal. Csak egy példa erre, a : szabadalom.blog.hu/2014/12/12/megdobbento_adatkezeles_a_szabadalmi_hivataloknal cikkben említett egyszemélyes Hipavilon Nonprofit Kft. a valóságban közel 30 fővel működik és meglehetősen sokoldalú innováció menedzsmenttel kapcsolatos feladatokat lát el.
Érdekes, hogy a szerző elfelejti azt is megemlíteni, hogy a jelen cikkben említett civil szervezet (Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület) gyakorlatilag egyenlő a Pintz és Társai Irodával.
Azt is értem, hogy valahogy mérni kell az K+F-re fordított pénzek hatékonyságát és erre (korábban) megfelelő eszköznek tűnt a szabadalmi bejelentések számának alakulása. Konkrétan mérhető adatok amelyek kapcsolatban állnak a műszaki fejlesztéssel. Ezzel együtt mára ez sokkal bonyolultabb kérdéssé vált, hiszen az Egyesült Államokban pl. üzleti módszerekre és sokkal bővebben értelmezett számítógéppel megvalósított találmányokra (kvázi szoftverszabadalmakra) is lehetőség van oltalmat szerezni ellentétben az Európai Unióval, így az összehasonlítás már rögtön sántít. Nem is beszélve az utóbbi években a mobilkommunikáció területén elindult szabadalmi háborúra (Apple vs Samsung ...), amely újabb jelentős bejelentési hullámot indított el.
Továbbá érdemes megemlíteni a szabadalmi rendszer alapfilozófiájával teljesen ellentétes "patent trollok" bejelentéseit is.
Kínában az un. szabadalmi bejelentések számának gyakorlatilag egyharmada "csak" az Európában szabadalmi bejelentésnek tekintett invention patent, nagyobb részét a utility model és a design patent adja.
Minden bizonnyal kivitelezhetetlen, de célszerűbb lenne a valóban hasznosult szabadalmak és Know-how-k számát mérni és azok által generált GDP részesedést összevetni.
Maradok továbbra lelkes olvasó.

Alick 2014.12.19. 13:23:24

Tényleg nem érdemes az USA-ban születő szabadalmak puszta számát komolyan venni, egy olyan rendszerben, amiben a duplakattintás is levédhető...

tobiaswutzli 2014.12.22. 15:18:17

Értékes észrevétel, de azért butaságok is vannak benne. Az "egyszemélyes" kft. jogi formula, azt jelenti, hogy a Hipavilon tulajdonosa egy személy, mégpedig az SZTNH, amelynek titoksértési botránya körül csak az vélhet csúsztatásokat, aki ott dolgozik, és egyoldalú tájékoztatást kapott. Szoftverszabadalom - a tévhitekkel ellentétben - az USA-ban sincs, sőt, már üzleti módszerekre is egyre nehezebb ott oltalmat szerezni, jelentősen szigorították a gyakorlatot. Egy másik kommenthez: Amúgy a dupla kattintást sohasem védték le. Egy olyan egérgombot szabadalmaztattak, amelynél egy gombnyomás értéke kettőt ér, azaz mintha műszakilag kettőt kattintana valaki egymás után. Ez lehet, hogy hajdanán műszaki újdonság volt. A "patent trollok" jellemzően nem jelentenek be szabadalmat, nem találnak fel, hanem másokét veszik meg, és végrehajtják kegyetlenül a bitorlásba botlókon jogaikat. Csak paradigmaváltással lehetne fellépni ellenük. A 800000 kínai szabadalom nem tartalmazhat utility model szabadalmakat, mert az további egymillió darab. Természetesen nehéz az innováció hatékonyságát a szabadalmi bejelentések számán mérni, de hát az OECD is ezt teszi, mert jobb módszer egyelőre nincsen.

davkar 2014.12.23. 08:59:53

A butaságokhoz:
- Úgy gondolom, hogy szinte aki érdeklődik a Pintz és Tásrai Iroda Kft. vs. SZTNH ügy iránt meglehetősen széleskörű információhoz juthatott, hiszen mindkét fél nagy terjedelemben fejtette ki a saját igazságát. Ehhez nem kell egyik oldalon sem dolgozni.
- Számítógéppel megvalósított találmányokról szólt a komment, amit az USA-ban valóban sokkal bővebben értelmeznek, mint az EPO-nál. Bár az is igaz, hogy közelednek az oltalmazhatósági kritériumok egymáshoz.
- Kína. A cikk nem említett konkrét számokat, csak százalékokat.
- A patent trollokal kapcsolatos megjegyzés jogos.
süti beállítások módosítása