A feltalálókat kizsebelik, a közpénzt zsebre teszik, miközben saját kormányuknak is hazudnak
A feltalálókat kizsebelik, a közpénzt zsebre teszik, miközben saját kormányuknak is hazudnak - hangzik egy vélemény a kormányhivatalról. Úgy tűnik, hogy az egykori találmányi hivatali kommunista KISZ vezető, Bendzsel Miklós, 360 fokos fordulattal irányította hivatalát vissza abba az árokba, amelybe évek alatt vezette. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), azaz a szabadalmi hivatal honlapján fennen hirdeti, hogy "küldetésének tekinti az innováció felkarolását". Nos, a Szovjetunió is felkarolta Magyarországot. Mi túléltük - de azért nem esett jól... És hol van már a Szovjetunió...
Nem, a grafikával ellentétben a szabadalmi bejelentések időbélyegzőjét nem védi a kopaszok bandája. Csupán brutális fenntartási és szabadalmi ügyvivői díjakkal nehezítik a jogok elérését.
Nem árok az, hanem dupla hegycsúcs, csak rossz irányból nézed...
2015-ben is sikerült Bendzseléknek árokban tartania a magyar innováció védelmét. Azt hittük, hogy az előző évi 50 éves mélypont elég mély ahhoz, hogy innen már csak felfelé vezessen az út. De van még lejjebb... A magyar szabadalmi bejelentések száma december elején még nem érte el az 590-et. Így valamivel 600 feletti éves adat várható. Az előző évi adatok pedig az ábrán láthatóak.
A statisztikai adatok kozmetikázása nem csak az egykori kommunisták sajátja. Bendzsel a korábbi évek drámai csökkenését sikerként tálalta: korábbi sajtótájékoztatójának "Megduplázódott hazánkban az új szabadalmak száma" címet adta. E "duplázódást" úgy érte el, hogy nem az innovációvédelem mérőszámát, a magyar szabadalmi bejelentések számát vette alapul, hanem ehhez hozzácsapta az európai szabadalmak számát, amelyek tényleg növekednek, csak éppen elszívják a levegőt a magyar innováció elől. A hazánkban érvényesített európai szabadalmak ugyanis olyan külföldi korlátozó jogok, amelyek épp csökkentik a magyar K+F+I mozgásterét.
Az Igazságügyi Minisztérium, amelyet különösen Répássy idején politikai felelősség terhelt az SZTNH botrányainak szőnyeg alá söpréséért, a hivatal védelmében már azt is vitatta, hogy a szabadalmi bejelentések száma megfelelően méri-e az innovációvédelem hatékonyságát. Mindenesetre az OECD és az Európai Szabadalmi Hivatal szerint ez a legjellemzőbb mutató. Ennek oka, hogy épp a sikeres, újdonságnak tartott technológiai innovációt védik le szabadalommal - legalábbis a világ többi részén. Az illetékesek makroszintű dilettantizmusára jellemző, hogy az OECD párizsi szabadalmi statisztikai konferenciáján Magyarországot csak egy civil szervezet, a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület tagjai képviselték. Tehát lassan írjuk, hogy fent is értsék: a mélyponton lévő szabadalmi bejelentések száma azt jelzi, hogy a magyar innováció védelme a béka segge alatt van. Ezért a Bendzsel-féle "felkarolás" a nemzeti K+F ráfordítások hasznosulását veszélyezteti. A mélypontért a felelősség az SZTNH-t és az IM-et terheli. Emlékeztetőül: a 600-as magyar mérőszám megfelelője az ötször nagyobb Koreában 220.000! A mélypontról csak paradigmaváltással tudnának kikerülni az illetékesek, de erre jelenleg maguktól képtelenek.
Hogyan lesz a feltalálók közpénzéből magánpénz, Bendzsel módra?
Íme a recept:
1./ Beszélj menyed közvetlen kollégájával, aki épp felügyeleti szerved, a KIM közigazgatási államtitkára (legyen a neve Gaál András Levente, akiről az Indexen már olvashattunk egy és mást). Alapítsatok egy "nonprofit" kft-t (legyen a neve Hipavilon Kft.), ahol az államot te képviseled és a felügyeleti, ellenőrzési, kinevezési eszközöket is szokatlan bőséggel tartod meg magadnak. A biztonság kedvéért egy saláta törvényben és egy kormányrendeletben is erősíttesd meg a kormányhivatal és a kft. együttműködését. Kár, hogy e törvény és rendelet szerint csak közszolgálati tevékenységet szabad végezni, ezzel ne törődj; megszoktad, hogy a KIM is a te kottádból játszik.
2./ Utalj át közpénzből százmilliókat a kft. számlájára, hiszen az államkincstár e szegletébe a magyar és közvetve a szingapúri feltalálók által fizetett pénzek felett gyakorlatilag te rendelkezel. Adjál munkát a kft-nek úgy, hogy a kft. viszont-megbízást adjon hivatalod kormánytisztviselőinek.
3./ Adjál hozzáférést a kft. dolgozóinak az SZTNH legtitkosabb adatait, a feltalálók szabadalmi titkait tartalmazó adatbázishoz, és engedd meg, hogy ők továbbadhassák e titkokhoz való hozzáférést magánszemélyeknek. Ne törődj vele, ha ezzel nemzetközi szerződést sértesz, vagy törvényszegést követsz el, vagy hogy éppen a kft. Alapító okiratában nem engedélyezett tevékenységhez adsz szabad kezet.
4./ Ezután már csak a Hipavilon kasszájához kell küldeni az arra érdemes kormánytisztviselőket, hogy immár magánpénzként felmarkolják a költségvetésből származó pénzeket, ahogy az ábra is illusztrálja (az ábra szerint a visszaélések 2013-tól történtek).
5./ Ha bárki szóvá teszi a törvénytelenséget, azt csináld ki, járasd le, pereld be.
Hogyan "zsebelik ki" a szabadalomra vágyó magyar fejlesztőket?
Nem nehéz belátni, hogy a magyar kisvállalkozások előtt tornyosuló brutális szabadalmi költségek gátolják a nemzeti innováció védelmét. Hogyan védjem meg fejlesztésemet, ötletemet, ha nem tudom kifizetni a szabadalmi ügyvivők munkadíját? Hogyan tartsam fenn kisvállalkozásként szabadalmamat, ha az EU messze legmagasabb szabadalom-fenntartási díját zsebelik be tőlem Bendzselék?
Bendzsel példátlan módon, egyszemélyben felügyeli az SZTNH előtt a feltalálók képviseletére jogosultakat tömörítő Szabadalmi Kamarát. Ráadásul a szabadalmi ügyvivői vizsgabizottság elnöke is ő, így ráhatása van arra, ki képviselhet ügyfelet saját kormányhivatala előtt. Ezek után nem csoda, ha szinte magánhadseregnek tekinti a Török Ferenc elnökölte kamara vezetését, még a gyűlésükön is megjelenik. Török és Bendzsel együttműködése kapcsán állapította meg az ombudsman, hogy tevékenységük alkalmas "a közigazgatásba, és azon keresztül az államba vetett bizalom megingatására".
A Török vezette szabadalmi kamara részt vesz a hibákat feltáró ügyvivő üldözésében, ugyanakkor egy szóval sem tiltakozik az általa képviseltek, azaz a magyar kisvállalkozások kimagasló szabadalom-fenntartási terhei ellen. A segítség kölcsönös: Bendzselék a szabadalmi ügyvivői díjak csökkentését lehetővé tevő, ingyenesen elérhető "Szegények szabadalma" szolgáltatás ellen próbálnak fellépni. Ez utóbbi szolgáltatással többszázezer forint szabadalmi ügyvivői munkadíj takarítható meg oly módon, hogy az alap szabadalmi bejelentést egy szoftveres alkalmazás készíti el. Így kéz a kézben tartják magasan a díjakat, gátolva ezzel a korszerű nemzeti innováció megfelelő védelmét. Ezért fordulhat elő, hogy nálunk csak 600 körüli nemzeti szabadalmi bejelentés születik egy évben, míg az ötször nagyobb Koreában 220.000. Pedig ők sem kreatívabbak nálunk!
De térjünk vissza a kisvállalkozásokat sújtó szabadalom-fenntartási díjakra. Az SZTNH szerint az első 10 évet kell összehasonlítani e tekintetben, hát nézzük az alábbi ábrát, hol is a legmagasabb. A díj nálunk közel 1 millió Ft, az összehasonlítás euróban történt.
Az MSZTE civil szervezet már felhívta a magas díjakra a figyelmet, és javasolta az illetékes igazságügyi miniszternek, hogy legalább az EU átlagra mérsékeljék azokat. Amint az Trócsányi László miniszter úr válaszának 4. lapjáról kiderül, Bendzselék azt hazudták saját miniszterüknek, hogy a magyar szabadalmi fenntartási díjak a középmezőnyben helyezkednek el. Tekintve, hogy csupán 28 ország 10-10 évre eső adatait kell összehasonlítható módón, tehát euróban összeadni, bárki ellenőrizheti a valóságot az Európai Szabadalmi Hivatal fenntartási díjakra vonatkozó honlapján. Reméljük, erre az IM is képes. Mindenesetre aki nem akar maga számolni, az az ábrából világosan láthatja, hogy a magyar kkv-kat terhelő szabadalmi fenntartási díj közel háromszorosa az EU átlagnak, és a 2. helyezett díjainak is majdnem duplája.
Az SZTNH botrányai, illetve Bendzsel Miklós tevékenysége kapcsán már több parlamenti kérdés és interpelláció volt, szinte a teljes ellenzék, az MSZP, az Együtt és a Jobbik részéről. Az egyik képviselőt Bendzselék be is perelték, de a pert nagyon hamar elbukták. Utóbb Novák Előd, a Jobbik alelnöke fordult az Állami Számvevőszék elnökéhez, aki a 2014. évhez kapcsolódóan vizsgálta Bendzseléket. A vizsgálat vélhetőleg kénytelen volt szembenézni a visszaélésekkel, mert az ÁSZ - bár 2015. augusztusában befejezte a vizsgálatot - nem adta még közre annak tartalmát. Talán a minisztérium startpisztolyára várnak, akik keresik Bendzsel utódját.
Bendzsel nyugdíjazása azonban önmagában nem oldja meg a magyar innovációvédelem problémáit. Paradigmaváltásra, gyökeres átalakításokra és bürokráciacsökkentésre lenne szükség, beleértve a képzést, a felügyeletet, a technológiai innováció és az innovációvédelem szerves összekapcsolását. Csak jelentős változások árán fogunk tudni szembenézni az egységes EU szabadalom okozta kihívásokkal, amikor is a magyar fejlesztőket korlátozó külföldi jogok nagyságrendekkel fognak nőni, és a magyar K+F ráfordítások kerülnek veszélybe. E veszélyre egyébként egy közpénzből készített PwC tanulmány is felhívta a figyelmet, sőt a ratifikálás 2020-ig való elhalasztását javasolta. Bendzselék azonban e tanulmány tartalmát is eltitkolták a nyilvánosság elől.
Ha érdekelnek további cikkek is a témában, itt elolvashatod őket:
